Isztriai ízutazás, szobafoglalás nélkül

beautiful-croatia-garden-happy-houses.jpg

Folytatjuk kalandozásainkat az Adria legfinomabb félszigetén: a vadregényes hegyvidéktől a tengerpartig szerpentinezve kóstoljuk végig Isztria római, velencei, szláv hatásokból összefőtt, egyszerűen nagyszerű konyhájának remekeit, nyári éjszakákat megkoronázó borait.

Húzzuk le a listáról

Ahogy ez a Rovinjban, Isztria Velencéjében lévő étterem is büszkén hirdeti, aki az igazi isztriai konyhában szeretne elmerülni, hanyagolja a pizzát, mely ugyebár nápolyi, és a ćevapčićit, mely bosnyák és szerb specialitás, de gyors elkészítése, utazóknak ideális kivitelezése és zamatossága miatt a horvát tengerpart (és a fáradt pesti éjszakák) legnépszerűbb ételévé vált a török származású burekkel egyetemben. Azt, hogy a tintahalat miért kell kihúznunk az étlapról, nem sikerült kiderítenünk, talán túl olaszosnak találta az étterem öntudatos isztriai főszakácsa...

rov02_crop.jpg

Isztria ízvilága

Isztriával kapcsolatban tudnunk kell, hogy nem egy „horvát Olaszország”, még akkor sem, ha majdnem 5 évszázadig (1283-1797-ig) állt a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt. A régió konyhája, kultúrája sokat kapott Velencétől: kifinomult ízérzéket, kreativitást, fűszereket, ízesítőket, eljárásokat - a Velencével töltött idő alatt a tengeri kereskedelem artériájába bekerülve az isztriai asztalokon is természetessé vált a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, cserébe Isztria akkori kereskedelmi központjai, Koper és Poreč közvetítésével Velence asztalaira pedig eljutott a Baltikumból érkező hajókról a szárított tőkehal, a prémium minőségű isztriai tengervíz halai, „gyümölcsei”, valamint borok, gombák, húsfélék, olívaolaj Isztria gazdag belső hegyvidékeiről.

istarske-delicije.jpgTerülj, terülj kőfalam”, Isztria belső hegyvidékének finomságaival

A velencei-isztriai kölcsönhatások, egymás konyhai továbbképzése folyamatos volt az évszázadok során, ez érződik a tésztakultúrán>>, a sűrű levesek (zuppa), rizottók (rižoto), szószok (buzara) különböző interpretációin, valamint a rákot, kagylót, tenger gyümölcseit variáló recepteken, mint pl. az isztriai tengerpart egyik jellegzetessége, a rákos-csigás ragu. Velence előtt-után pedig nem kevesebb, mint további 7 kultúra „kavart bele” Isztria konyhájába: a Római Birodalom, melynek i.e. 177-ben vált részévé az addig harcos illírek lakta terület, a Nyugat-Római Birodalom bukását követően (i.sz. 476) korai frank és germán, majd bizánci, a 7. századtól pedig a betelepülő szláv törzsek hatásai érvényesültek. A nagy velencei korszak lezárása, a Velencei Köztársaság megszűnése után (1797) a Habsburg birodalmi, majd az elegáns Osztrák-Magyar monarchikus gasztronómia hagyta ott kitörölhetetlen nyomát Isztria konyháiban.

rene-8.jpgHal, rák, kagyló római stílusban sülve-főve

A kultúrák olvasztótégelyében született, még kissé felfedezetlen konyha kalandra csábít: a tengerpart felé szerpentinezve a tartalmas, rusztikus ételekért, sűrű levesekért, fűszeres-húsos szósszal készült tésztákért, kiváló fehérborokért érdemes megállni Isztria belső hegyvidékein egy-egy szőlővel befuttatott vendégfogadónál, a tengerparthoz közeledve pedig rákészülhetünk a ropogós grillekre, halakra, kagylókra, scampi buzarára (tengeri rák illatos fehérboros-paradicsomos szószban), és a nyári éjszakákat megédesítő prošekre (édes likőrbor).

holiday02.jpgTökéletes nyári ebéd: tenger gyümölcsei pezsgővel

Mint arról az előző bejegyzésben írtunk, Isztriának is megvannak a maga jellegzetes tésztái>>, emellett van extra finom, extra szűz olívaolaj: „ekstra djevičansko” maslinovo ulje (a dalmát és az isztriai is abszolút világbajnok, már a rómaiak is őket tartották a birodalom legjobb olívaolajainak, Isztria egyik vezető termelői márkája az Ipša), zamatos pršut: isztriai sonka, melyhez a pác fűszerkombinációját generációk örökítik egymásra, maneštra: üde zöldséges bableves, jota: belső-isztriai sűrű leves, mely savanyú káposztából, sertéshúsból, szalonnából, burgonyából és babból készül.

manestra.jpgManeštra

Ezekért a finomságokért még az olaszok is átrándulnak Triesztből egy-egy gasztrotúrára, melyben a legvonzóbb talán az említett „egyszerű nagyszerűség”: friss, helyi, erdőből, tengerből, saját kertből származó hozzávalók, elég sok konyhai munka és előkészület, egyszerű, tűpontos főzési technikák, harmonikus fűszerezés, friss, dinamikus végeredmény.

vino_prsut_sir.jpg

Isztria borai

Csakúgy mint az olívaolaj, az isztriai borok is (a Dalmáciáról szóló bejegyzésünkben említett „Dingačhoz” hasonlóan) a világ élvonalába tartoznak. Isztria első szőlőtőkéit a görögök ültették az i.e. 5. században, a bortermelés azóta is virágzik, jellemzően Isztria belső vidékein, ahol főleg fehérbort termelnek: ismert helyi erők pl. az opátiai Gianfranco Kozlović és Marino Markežić, utóbbi arról, hogy egyedülálló módszerrel, amfórákban állítja elő „Kabola” néven futó borait. Horvátország 300 bortermelő vidékén a fehér felé billen a mérleg: 67%-ban fehér-, 32%-ban vörösbort termelnek, a rozé nem jellemző. A horvát borok eddigi legnagyobb győzelmüket 2009-ben aratták, amikor 8 aranyéremmel tértek haza a Decanter Wine Awards-ról, ahol - és ez elég nagy szó -, chilei és új-zélandi nehézfiúkat köröztek le. A legtöbb díjat a Horvátország belső vidékeiről származó, édes fehérborok vitték el. A nyertesek listája:

- Badel 1862 Graševina Daruvar 2007
- Bodren Château Bezanec Chardonnay 2007
- Bodren Couve 2007
- Bodren Pinot Sivi 2006
- Bodren Rajnski Rizling 2007
- Iloski Podrumi Tramanac 2006
- Krauthaker Graševina Izborna Berba 2007
- Krauthaker Zelenac Kutjevo Izborna Berba 2007

prosek_presnac_vrbnik.jpg

Halkan hozzátesszük, hogy Horvátországban is szeretik hígitani a bort, a mix északon „gemist”, délen „bevanda” néven fut. A prosecco-jellegű habzóborok és a gyógynövényes likőrök – Biska, Ruda, Medica – is kedveltek, a kör pedig ismét a hölgyek kedvencével, a nyári éjszakákat megédesítő prošekkel válik teljessé.

rov03.jpgRovinj, „Isztria Velencéje”

Sokat tudnánk még áradozni Isztriáról, a sziklás-szőlős hegyvidékekről, a bámulatos tengerpartól, az arisztokratikus Opatijáról, a vadregényes Krk-szigetről, a romantikus Rovinjról, a grandiózus római emlékeket őrző Puláról, de inkább olvasóinkra hagyjuk, hogy nyáron, lehetőleg előzetes szobafoglalás nélkül szerpentinezzék keresztbe-kasul az Adria „legfinomabb félszigetét”, élményeket gyűjtve, közben szorgalmasan jegyzetelve fejben, hogy ez, és ez, és ez marad a következő szezonra…

Stretan put i dobar tek!  Jó utat, jó étvágyat!

Mindent Isztriáról>> 

Isztria legidősebb olívafája 1600 éves és sérülései ellenére még mindig aktív (Brijuni Nemzeti Park)>> 

Ablak a világra isztriai stílusban (poneštrica)>> 

Kazun-645.jpg

Isztria-szerte kb. 5000 kažun, vagyis kőből épült, kúptetős menedék, búvóhely (magtár, tároló…) van: a Földközi-tenger partvidékén rengeteg hasonló építmény található Olaszországban, Franciaországban, Egyiptomban, Palesztínában, sőt, sokkal messzebb, Angliában, Írországban, Svédországban is. Az első kažunokat valószínűleg Isztria őslakosai, az illír histri törzs építészei építették: az illírek az i.e. 11. századtól uralták Isztriát, egészen a római hódításokig (i.e. 177), amikor Isztria Venetia et Histria néven birodalmi területté vált. Az ajándékboltokban kapható, miniatűr kažunok Isztria legnépszerűbb szuvenírjei, mivel a szeretet és az emberi összetartozást szimbolizálják.

Isztria tésztája>>

Tovább
Címkék: kultúra történelem nyár életmód holiday mediterrán ízutazás minden mas test és tészta Horvátország tésztatipp Isztria tésztavilág ethnokonyha borajánlattal kultúrtészta fuži Kultúrmetélt

A bejegyzés trackback címe:

http://masteszta.blog.hu/api/trackback/id/tr105315189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
Tésztaszótár