72% szénhidráton él a szuperegészséges törzs

Friss kutatások szerint egyben ők a világ legegészségesebb szívű emberei. A bolíviai Tsimane népcsoport táplálkozását, életmódját tanulmányozták szakértők és vetették össze a nyugati életformával. De vajon mi köze a tsimanéknak Sophia Lorenhez, a tésztához és a Fitbithez?

tsimane-tribe-women.jpg

A Tsimane népcsoport Bolíviában, a Maniqui-folyó partvidékén élő, kb. 16000-es lélekszámú közösség. Hagyományos életmódot folytatnak – halászat, vadászat, gyűjtögetés az esőerdőben , de családi farmokon magas szénhidráttartalmú növényeket: rizst, kukoricát, maniókagyökeret és főzőbanánt is termelnek.

home_of_the_tsimane.jpgA tsimanék otthona, madártávlatból (kép>>)

Először azonban nem a tsimanék táplálkozása, hanem szívük állapota vonzotta a kutatókat a nem épp könnyen járható vidékre (több átszállás különböző helyi repülőgépjáratokra, plusz egy órákig tartó kenutúra a Maniqui-folyón). Kiderült ugyanis, hogy a törzshöz tartozók szíve a „legegészségesebb a világon”: még igen magas korban sem mutat drasztikus elváltozást, az artériák beszűkülésére, vérrögök kialakulására utaló jeleket.

A kutatók egy ún. CAC-mutatóval mérték és hasonlították össze a tsimanék szívének állapotát más közösségekével. A CAC, vagyis „coronary artery calcium”-érték az artériák falára lerakódott kalcium mértékét méri, ebből lehet következtetni a szív állapotára, infarktus esélyére.

A vizsgálat 45 éves átlagéletkorú tsimanék esetében szinte egyeltalán nem jelzett elváltozást, míg az USA-ban a hasonló korú lakosság 25%-nál már kimutatható bizonyos mértékű lerakódás.

75 éves tsimanék esetében is csupán a vizsgált csoport 1/3-ánál mutatták ki az artériák szűkülését, míg a hasonló korú amerikaiak 80%-ánál – ami megmagyarázza, hogy az USA-ban miért vezető halálok (1-ből 4, férfiak esetében több mint 50%) a szívinfarktus.

evening_bath.jpgEsti fürdő a Maniqui-folyón (kép>>)

A kutatókat az hozta leginkább lázba, hogy a tsimanék az összes eddig vizsgált népcsoport közül produkálták a legjobb értékeket, szívegészség szempontjából utánuk második helyen a japán nők állnak. Az amazóniai izolációban élő közösség szívének fittségére azonban még nem találták meg a pontos választ: a folyamatos aktivitás és mozgás, az intenzív családi, közösségi élet és a többszörösen feldolgozott ételek hiánya bizonyára mind kardinális tényezői a kivételes egészségi szintnek. A tsimanék egyúttal jóval kevesebbet (és mást) dohányoznak, mint a nyugati társadalmakban – a különféle gyulladásokra, fertőzésekre viszont hajlamosak, és ez elvileg a szívbetegségek esélyét is növelhetné (egy elmélet szerint a szervezetükben gyakoribb bélférgek csillapítják a gyulladáshoz vezető immunreakciókat és védik meg ezáltal a szívet.)

A kutatásban résztvevő szakértők szerint az eredmények rámutatnak arra, hogy a szív egészségére való törekvés átfogó, holisztikus szemléletet igényel: az alkalmankénti, hosszú és megterhelő edzések helyett egy bizonyos mindennapi „aleplendületre” van szükség, emellett természetesen a pozitív társadalmi közegnek, a kisközösségi kontaktusnak is hatalmas a jelentősége. A tsimanék reggeltől estig folyamatos mozgásban vannak, tevékenységeiket azok jellege szerint kis csoportokban végzik, a lehető legritkábban vannak egyedül. A folyót és az erdőt úgy ismerik, mint a tenyerüket, érzékeik pontosak, élesek, hogy befogadhassák a természetből jövő impulzusokat, melyekből következtetéseket vonnak le és döntéseket formálnak. A gyerekek természetes részei az évezredek óta hasonló ritmusban folyó egésznek: az idősebbek tanítják, nem féltik őket, kiskoruktól kezdve járnak halászni, vadászni, az erdőbe gyűjtögetni a felnőttekkel, és korán megismerik az olyan tevékenységeket is, mint pl. az íj és a nyíl használata vagy halak, kisebb emlősök éles eszközökkel való feldolgozása.

tsimane-steps2.jpg"Tízezer lépés kéne csak"... (kép: bbc.com)

A tsimane férfiak átlagosan napi 17000, míg a nők 16000 lépést tesznek meg, mely meghaladja a Fitbit lépésszámláló által napi egészségügyi alapértékként meghatározott 10000 lépést – persze az is fantasztikus, ha nyugati életmód mellett valaki ezt teljesíti (bár nem is gondolnánk, milyen könnyű összeszedni, ha pár kényelmi szokásunkat apró aktivitásokra cseréljük).

Fontos, hogy a tsimanék körében a 60 éven felüliek is napi átlag 15000 lépést tesznekmeg. A kutatók az értékeket látva azt javasolják: szívünk egészsége érdekében ahová csak lehet, gyalog menjünk, biciklizzünk, lépcsőzzünk, felejtsük el a liftet, valamint vegyünk irodánkba taposógépet és óránként ugorjunk rá 300 lépés erejéig. (Napi aktivitásunk számon tartásához pedig tényleg segíthet egy lépésszámláló, ami egyenesen a mobilunkra közvetíti az értékeket, és akár egyre magasabb fittségi szint elérésére sarkallhat.)

A tsimanékkal kapcsolatos tapasztalatok egyben felülírják azokat a nyugati társadalmakban elterjedt – és sokszor, sokaknak sok profitot hozó – trendeket, melyek csupán a táplálkozásból: egyik vagy másik élelemfajta fogyasztásából vagy épp nem fogyasztásából akarják az egészség, karcsúság grálját lenyújtani az (elsősorban) fogyni vágyó szenvedőknek. A klímának és a környezetnek nagy szerepe van a természetes, egészséges étrend kialakításában és mivel ez változó, nem lehet általános következtetéseket levonni egyes tápanyagfajták beviteléről vagy nem beviteléről globális szinten. (Persze azzal mindenki egyetért, hogy a finomított cukor és a hozzáadott cukorban gazdag élelmiszerek, valamint a tömegtermelésre gyártott, többszörösen feldolgozott élelmiszerek – melyek közül sok addikciót vált ki –, kerülendőek.)

A szénhidrát rehabilitációjáról Sophia Loren és a dél-itáliai „pastadívák” tekintetében már írtunk: a kortalan szépség bámulatos alakját saját bevallása szerint a hagyományos, délolasz tésztáknak köszönheti. (A szív- és érrendszeri betegségek, koleszterinszint, elhízás témájában a ’60-as években folyó kutatások során világossá vált, hogy a délolasz, Nápoly-környéki konyha a legegészségesebb az emberi szervezet számára, összehasonlítva a tejtermékekben, húsban gazdagabb északolasz konyhával és az USA-ban letelepedett olaszok eldeformálódott, gyökereit vesztett táplálkozásával. Az autentikus olasz konyhában közismerten nincs olyan fogás, mint „spagetti húsgombóccal” és sok más, „amerikai olasznak” titulált étel: valójában a kutatást is az anyaországban élő és az Amerikába kivándorolt olaszok egészségi állapota közötti szakadék generálta...)

tsim1.jpg(Kép: nationalgeographic.com)

Mint említettük, a tsimanék táplálkozásának 72%-át szénhidrátban gazdag növények teszik ki, teljes táplálkozási térképük így fest:

  • Élelmük 17%-a vaddisznó, tapír és capybara húsából áll (utóbbi a Földön élő legnagyobb rágcsáló)
  • Táplálékuk 7%-a származik halból, főleg piranhából és harcsából
  • A többit , vagyis az élelem döntő részét magas szénhidráttartalmú növények: rizs, kukorica, maniókagyökér és főzőbanán teszik ki
  • Kisebb mennyiségben olajos magvakat és az esőerdőben gyűjtögetett gyümölcsféléket is fogyasztanak

Mindez kalóriabevitel szempontjából azt jelenti, hogy a tsimanék:

  • 72%-ban szénhidrátot
  • 14%-ban zsírt
  • 14%-ban pedig proteint fogyasztanak.

Az amerikaiak táplálkozásával összevetve:

  • 52% szénhidrát – ennek azonban jelentős része lehet finomított, ill. gyorsan felszívódó cukor
  • 34% zsír – a tsimanék telített zsírokból jóval kevesebbet fogyasztanak, mint az amerikaiak, a növényi olajok hidrogénezése, finomítása, ill. a kérődző állatok anyagcseréje során keletkező „transzzsírokhoz” pedig nem is jutnak hozzá
  • 14% protein, ami megegyezik a tsimanék fehérjebeviteli értékével, a tsimanék azonban több sovány húst fogyasztanak, mint az amerikaiak

carb_richness.jpg

Cukor+rost: tökéletes páros

Mint a tsimanék példájából is látható, szénhidrát tekintetében fontos a természetesség, a relatív feldolgozatlanság és a hosszú felszívódás. Utóbbit a természet úgy biztosítja számunkra, hogy a szénhidrátforrásokhoz – mint pl. a fent említett növények vagy a cukorban gazdag gyümölcsök – rostot is „mellékel”. A rostok szerepe pótolhatatlan: ők segítenek abban, hogy a cukor lassan, hosszan, és ne hirtelen gyorsasággal szívódjon fel bennünk. Ha gyorsan felszívódó cukrokat fogyasztunk – ami általában rostmentes táplálkozással, különösen a zöldségek hiányával, elutasításával szokott társulni –, a cukorbevitelt követő „cukorcsúcs” után vércukorszintünk mindig a kezdeti szint alá esik, amit sajnos csak egy újabb (gyorsan felszívódó) cukorfröccsel tudunk ellensúlyozni. Mindez teljesen szétbombázhatja inzulintermelésünket, hosszú távon pedig akár 2-es típusú diabétesz kialakulásához is vezethet.

És a délolasz pasták? Azokban sincs rost… Igen, ez igaz, az olaszok saját bevallásuk szerint sem kultiválják a teljes kiőrlésű tésztákat. Azonban, ha kicsit is ismerjük a hagyományos eljárásokat, tudjuk, hogy ezek a tésztaételek – melyek a menüben a primi, azaz első fogás szerepét töltik be, közvetlenül az antipasti után – döntően paradicsomszósszal, padlizsánnal, cukkinivel, hallal, tenger gyümölcseivel, sok zöldfűszerrel készülnek, még tejterméket is csak moderáltan tartalmaznak, a halas fogások például egyeltalán nem. Emellett természetesen az északolasz tésztaspecialitások között is szép számmal akadnak rostban gazdag versenyzők, mint pl. a liguriai pestóval, sütőtökkel, brokkolival, cikóriával készült fogások (az ezekben megjelenő rikotta és parmezán a legzsírszegényebb sajtfélék közé tartoznak). A rost tehát ha a durumtésztában nem is, de a tányérban vagy a menü egészében biztos benne van.

Hazai, kiváló minőségű tésztáink (mint pl. Gyermelyi) esetében a rostot szintén „kívülről” kell biztosítani. Tojásos tésztáknál a tészta értékét a minőségi búza és a kiváló technológia mellett a friss tojások tápanyagtartalma növeli, ha hozzájuk némi zöldséget, kalciumot (parmezán, orda, rikotta…), friss zöldfűszereket és akár pirított magvakat párosítunk, a végeredmény nemcsak egy ízletes, hanem tápanyagtartalom szempontjából is tökéletes fogás. Hogy a kalóriák halmozódását elkerüljük, a tésztát saját főzővizével sűrítsük, lehetőleg ne használjunk zsíros tejszíneket, sűrítőket.

Minden konyha jó, ami saját értékeit ismeri, használja. Amit szénhidrát-szempontból az olasz pastáktól tanulhatunk, az a mai életformának rendkívül megfelelő minőségi szemlélet, mely a tápanyagok kompozíciójára, és nem az étel mennyiségére fókuszál. Napjainkban főleg szellemi tevékenységeket végzünk, étkezésünket is érdemes ehhez szabni: legtöbbünknek már nem kell magas kalóriatartalmú táplálékkal feltankolni ahhoz, hogy egy nehéz fizikai munkával töltött napot végigcsináljunk. A szénhidrát viszont elengedhetetlen az egész napos szellemi kihívásokhoz, mint említettük, a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben lévő rostok szerepe többek között, hogy lassítsák a cukor felszívódását. Húsfélék tekintetében, egy átlagos munkanapon a hal jobb választás, mint bármi más, mivel könnyebben emészthető (ebéd után nem zuhanunk az íróasztal alá durmolni), emellett zsírjai is hasznosak számunkra (ugyanez elmondható az „agyépítő” olajos magvakról).

Annak, aki nehéz fizikai munkát végez, kalóriadúsabb étrend mellett is érdemes szem előtt tartani a rostok fontosságát, a szénhidrátbevitelben – a cukrok felszívódásának lassításában – betöltött szerepét, nem utolsósorban a hazánkban nagy veszélyt jelentő végbélrákot szintén rostdús táplálkozással kerülhetjük el.

Ajánljuk:

Hadza-diéta: egy tanzániai törzs mentheti meg a világot?>>

Edd magad százévessé! Így élnek a "szuperszeniorok">>

Speciális diétával gyógyítható lesz a cukorbetegség?>>

Karcsúsodj, ne diétázz! Párizsi gasztrotippek>>

Húsmentes fehérjebajnokok - tippek, receptek itt: "növényi fehérje

(Forrás>>)

Tovább
Címkék: tavasz táplálkozás rák egészség társadalom amazon trend tészta rost cukor szénhidrát vércukor vitalitás lépésszámláló növényi fehérje tésztadiéta Kultúrmetélt szocio-gasztro Aging centrális elhízás cukorbevitel gasztrodívák szívegészség Tsimane törzs

A bejegyzés trackback címe:

http://masteszta.blog.hu/api/trackback/id/tr3012410361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Parasztlengő az imperialistáknak 2017.04.10. 13:36:33

lehet csak szénhidráton vagy szinte csak fehérjén élni-eszkimók- ettől még egészséges marad az ember, de nem élnek azért olyan sokáig, mint ahol ez is az is van bőséggel

Rwindx 2017.04.10. 13:56:38

A kulcs alapvetően az életmód. Zabálhatja ugyanezt az amerikai, európai ha a hájas seggét nem mozdítja meg egész nap.

Graves 2017.04.10. 14:01:49

Könyörgöm, idehaza leesik öt csepp eső, és reggel nem tudok átmenni a zebrán, kocsiban viszi ki a szemetet a kukához a sok csökött! Amint van rá alkalom, megvédi magát a mozgástól. Csodálkozunk? Ezek természeti népek.

Voznyák Pista2 2017.04.10. 14:31:23

Azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezek a bennszülöttek, valószínű kevesebb stressznek vannak kitéve, mint mi.
Nem idegesíti őket semmilyen hülye BMW-s az utakon pl. De gyanítom azt is, hogy jóval kevesebb befizetendő csekket kapnak havi szinten. :)

legyetek5ó6éú2 2017.04.10. 14:57:04

Nem azét kapaszkodtam föl a tápláléklánc csúcsára, hogy abrakot egyek.

cardiobascuralis 2017.04.10. 15:25:32

Rostok = ők?
Ezt milyen magyarul nem tudó barom követte el?

Azt meg megnézném, melyik él ezek közül 60, vagy pláne 75 évig - ez még a kultúrtársadalmaknak sem mindennapos.

A rizs meg nyilván ősi indián étel.

"kisebb emlősök éles eszközökkel való feldolgozása"
Miért, a nagyobb emlősöket és a nem emlősöket (madarak, halak) mi a fasszal dolgozzák fel? Megőrlik két kő között?

A "javasolt 10 ezer lépés" baromság, egy 1965-ben megjelent japán lépésszámláló eszköznek volt ez a neve (manpo-kei), amit egy csomó barom gondolkodás nélkül átvett, mint egészséges határérték.

A cikk egyébként is faszságokkal van tele.

inebhedj - szerintem 2017.04.10. 15:58:39

Fura dolog ez.

A vizsgált népességbe való bekerülést hogyan sikerült modellezni?

Ha mondjuk (információ híján) feltételezem, hogy a szaporulat kisgyerek korig történő elhullása jóval magasabb, mint az USA-ban (ti. orvosi, egészségügyi eszközökkel, gyógyszerekkel nem mentik meg a magzatokat, csecsemőket, gyerekeket), ebben az esetben az a helyzet, hogy az USA-ban jóval több, különböző betegségekre hajlamosabb, elváltozásokkal élő gyermek éri meg a felnőttkort, mint a tárgyalt bennszülöttek között, ebből következően a 45, illetve 75 éves korúak közt gyakoribb az érrendszeri megbetegedés az USA-ban, mint hőseinknél (hiszen egy komoly veszélyeztett csoport meg sem éri ezt a kort).

ljubityel 2017.04.10. 17:02:45

Ezek a kémiára lebontott táplálkozási dolgok áltudományos parasztvakítások. Ugyanazt az ételt két szervezet teljesen eltérő módon dolgozza fel, hasznosítja. Nem mindegy a megszerzett immunitás, a levegő tisztasága, a napi időbeosztás, stb. sem.
Nem volt szó vitaminokról és egyéb ásványi anyagokról sem.

midnight coder 2017.04.10. 19:27:08

Érdemes elolvasni Jókainak a Kárpáthy Zoltán című könyvét. Abellino doktorai nem sokat változtak az elmúlt pár száz évben.

Albert Ejstejn 2017.04.10. 19:41:07

Szerintem a mozgas es a szennyezett kornyezet okozza fo a kulonbseget.
Egy atlag amerikai iszonyu szennyezett levegoben el, elkepeszto muanyag kajakat eszik. Bar ez valoszinuleg az egesz fejlett, nyugatra vonatkozhat, de naluk meg szelsosegesebben mint Europaban.
Elkepeszto ez a buta, lusta, konzumidiota csipszet kolaval zabalo mobiltelefonos, autos nyugati vilag.

Albert Ejstejn 2017.04.10. 19:49:28

@inebhedj - szerintem: "USA-ban jóval több, különböző betegségekre hajlamosabb, elváltozásokkal élő gyermek éri meg a felnőttkort,"

Ketsegtelen, ez is hozzajarulhat, hogy a genetikat javito kivalasztodas szinte teljessen megszunt a nyugati vilagban, leromlott a genalomanyunk.
Barki megszulethet, barmilyen sulyos allapotban elhet, es szaporodhat.
Nem szamit, hogy fellabu, felkezu, feleszu.

Egri Katalin 2017.04.10. 20:06:41

Tehát:
- zéró tejtermék
- kevés zsír
- kevés hús
- sok szénhidrát
- sok zöldség, esetleg gyümölcs
- sok nap
- sok levegő
- sok föld
- sok mozgás
Egy városi ember pl. mennyit van naponta átlagosan a szabad ég alatt?
A szénhidrát para amúgy azért is érdekes, mert ritkán fordul elő, hogy aki szénhidrátfüggőnek mondja magát (pl. sok kenyeret, sütit, csokit, chipset eszik), az elsiklik egy apró tény mellett. Ezek mind tele vannak zsírral is. Ritkán eszik valaki szárazkenyeret, vagy zsír/olajmentes pogácsát, tortát, és a csoki/chips nagyobbik része is zsiradék. A kalóriatartalom nagyobbik részét mindig a zsír adja ki ezekben az ételekben, nem a CH. Vajon miért nem híznak el az emberek / majmok a gyümölcsevéstől? Nemcsak a rosttartalom miatt. Hanem mert zéró zsírtartalma van, színtiszta energia benne a szénhidrát. Tudom, a trendi fitness edzők nem ezt mondják. De én kipróbáltam, hogy úgy ettem széhidrátot, hogy nem tettem bele plusz zsírt. Nem volt túl finom, de fogytam mint állat, és volt energiám is bőven..

Egri Katalin 2017.04.10. 20:08:51

@Egri Katalin: ritkán fordul elő, hogy *nem siklik el* :)

cardiobascuralis 2017.04.10. 22:54:48

@Egri Katalin:
Vajon miért híznak el a disznók a kukorica, búza, árpa és egyéb gabonák evésétől?
Hiszen semmi zsír nincs bennük, csak tiszta szénhidrát.

Lehet, hogy nem kéne baromságokat irkálnod?

A szénhidrát sokkal hizlalóbb, mint a zsír, a zsírt ugyanis nem úgy tárolja a szervezet, hogy bejön, jóvan, zsír, mehet a zsírsejtekbe, hanem lebontja, majd újraszintetizálja, ami munka. És a zsírok a legstabilabb vegyületek közé tartoznak, nem könnyű őket lebontani.

Lehet, hogy biológia- meg kémiaórára nemcsak melegedni kellett volna bejárni annak idején.

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2017.04.10. 23:01:42

két dimenzió van, az egyik a szénhidrátfogyasztás arány és mértéke, a másik a mozgásé

ha sok szénhidrátot eszel (sok energia) és sokat mozogsz, akár egészséges is lehetsz (ettől még hiányozni fognak a vitaminok)
ha sok szénhidrátot eszel és nem mozogsz elhízol

ha sok húst eszel és kevés szénhidrátot, annak ellenére sem hízol el, hogy viszonylag keveset mozogsz

ez azért van, mert a fehérje izomtömeget épít, ami nyugalmi állapotban is éget energiát, hát még ha mozgatod is

nem véletlen, hogy ha kevés a táplálék, a szervezet azonnal az izmok leépítésébe kezd, mert az égeti el a bevitt energiát, tehát csökkenti a relatív éhezést

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2017.04.10. 23:06:53

"a kérődző állatok anyagcseréje során keletkező „transzzsírokhoz” pedig nem is jutnak hozzá"

a transzzsír telítetlen szénláncú növényi olajok hidrogénezésekor keletkezik, és azért 'transz' mert nem a normál tükörképi elrendeződést veszi fel ami egyébként az állati eredetű zsírokban van, hanem másmilyent. Ezt ugyanis vegyészek csinálják mesterségesen, nem a sejtek fehérjéi.

Ennek megfelelően a lebontása problémás, nem passzol bele az emberi test zsír lebontásáért felelős fehérjéjébe sem, és betegségeket okoz. Ilyeneket a margarin tartalmaz, előírás van a mennyiség csökkentésére, de még mindig van belőle néhány százalék.

cardiobascuralis 2017.04.11. 03:05:53

@Egri Katalin:
Ja, a gyümölcsök zéró zsírtartalmához még:
Vajon mi a lófaszból préselik az olívaolajat? A kókuszolajat? A szőlőmagolajat?
Az avokádó vajon mi, ha nem gyümölcs, a maga 23%-os zsírtartalmával?

De még az almában is van 0,5% körüli félig telített zsír.

Mr Eggs · http://farmprojekt.blogspot.com/ 2017.04.11. 16:57:34

@cardiobascuralis: Az oliva bogyó nem gyümölcs, ahogy a kókusz sem a szőlő magról már nem is beszélve.

cardiobascuralis 2017.04.11. 17:01:28

@Mr Eggs:
Hanem mi az olíva meg a kókusz?
A szőlővel meg a magját is megeszed, okoska.

Mr Eggs · http://farmprojekt.blogspot.com/ 2017.04.11. 18:46:20

@cardiobascuralis: okoska és meg is emészted a magokat vagy lehúzod?

a kókusz meg egy csonthéjas
az olíva meg egy bogyó nem gyümölcs

tartsd meg magadnak amit mondani akarsz

cardiobascuralis 2017.04.12. 00:31:21

@Mr Eggs:
Mindkettő gyümölcs, baromka.
Talán nézz utána.
Tudod, a gugli a barátod. Ha már az iskola nem volt az.

Egri Katalin 2017.04.24. 16:35:18

@cardiobascuralis: Először is. Szerintem normális stílusban írtam, még ha nem is vagyok zseni, nem hiszem, hogy szükség van arra, hogy patkánykodó stílusban, személyeskedve, oltogatva, lenézve válaszolj, csak mert a.) tévedek b.) nem értesz velem egyet.

Másodszor: a disznót feszt zabáltatják, hogy hízzon. Valóban van egy alapszabály, ehetsz te bármit, ha huzamosabb ideig a sokszorosát eszed meg naponta annak a mennyiségnek, amit elégetsz a napközbeni tevékenységeid folyamán, akkor jó eséllyel raktározni fog a szervezeted a feleslegből. Márpedig a disznó lássuk be, túl sok mindent nem csinál egy nap az ólban, vagy kinn, cserébe az összes moslékot és egyebet vele zabáltatják fel (nemcsak szénhidrátokat).
Ha a magam példájából indulok ki, rengeteget fogytam már szénhidrátokkal, mozgással, kevés zsírral. Ahogy írtad, a zsírt nehezen bontja le a szervezet, a szénhidrát (a lassan lebomló is) gyorsabb energiaforrás, max akkor raktározza el a szervezet, ha többet eszel belőle, mint amennyi energiára szükséged van egy nap. De ez a zsírra ugyanúgy vonatkozik, és a zsírnak a kalóriatartalma is jóval magasabb, tehet pillanatok alatt meg tudsz enni zsírosabb kajákból annyi kalóriát, amennyit garantáltan nem használsz fel napközben.
Harmadszor:
Lehet szőrszálakat hasogatni, és szavakon lovagolni, hogy mi számít gyümölcsnek, de azért létezik ám józan ész is. Naponta hány szem olivabogyót eszik meg az ember átlagosan, és annak mekkora a zsírtartalma? Esetleg kókuszt? A szőlőmag vajon hány milligrammot nyom naponta, amit ősszel átlagosan megeszel?
Léteznek ám mennyiségi tényezők is.
Ugyanakkor én rengeteg gyümölcsöt is eszem, és érdekes módon attól sem hízok, gyümölcscukor ide vagy oda. És senki más se, akit ismerek. Általában aki fogyózni kezd, nem a gyümölcstől akar gyorsan szabadulni. Vajon miért...
Negyedszer:
Nem meggyőzni akarok senkit, csak leírtam a tapasztalatomat, ami bizony ellentmond sok mindennel, ami a biosz tankönyvekben van/volt. Úristen, most mi lesz.. Nem szentírás, amit tanítanak? Nahát..
Tégy egy próbát, hogy hízol-e ha ugyanazt a mennyiséget eszed meg szénhidrátból mint eddig, vagy akár kétszer annyit, de zsír nélkül. Tehát nem csokit, nem tortát, nem vajaskenyert, szaftos nokedlit, stb.
Tésztaszótár