Lewis Hamilton más szemmel: vegánság, palacsintaőrület

A négyszeres Formula-1 világbajnok 2017 szeptembere óta olyat tesz, amit azelőtt soha: hétvégente gátlástalanul palacsintázik. Hamilton a versenyszezon közepén jelentette be, hogy véglegesen töröl étrendjéből minden állati eredetű táplálékot, nem kis aggodalmat keltve: mi lesz a versenyzéshez szükséges tesztoszteronnal, fehérjével, vassal, D-vitaminnal?

h4cr.jpg

A bejelentés után 2 hónappal Hamilton (ismét) világbajnok lett, úgy tűnik, felesleges volt az aggodalom. „Soha nem éreztem ilyen jól magam. Hihetetlenül tisztának, egészségesnek érzem magam.” – mondta egy CNN-nek adott interjúban. „A családom, barátaim közül sokan azt gondolták, kizárt, hogy vegán legyek… Senkit nem akarok meggyőzni, nem az én stílusom. Vegánnak lenni nem könnyű, főleg, amikor utazom, ugyanis egyes helyeken nem igazán értik, miről van szó. Furcsa, de úgy érzem, átléptem egy határt, és el sem tudom képzelni, hogy visszaforduljak. Nézem, a barátaim miket esznek – azt, amit azelőtt én is ettem – és felfordul a gyomrom. De ez azért is van, mert most már utánaolvastam a dolgoknak, felderítettem a hátteret.”

 „Kész őrület, de nem híztam egy dekát sem. Az előző diétám szerint a szénhidrát miatt ezt nem engedhettem volna meg magamnak. Csak a téli vagy a nyári versenyszünetben ehettem palacsintát. Egyfajta izgalom, amikor egész évben le vagy tiltva valamiről, aztán hirtelen megkapod… de most, az új növényalapú diétámmal minden hétvégén palacsintázhatok. Nem panaszkodom, palacsintarajongó vagyok.”

Hamilton úgy nyilatkozott, egy dokumentumfilm hatására hozta meg a döntést, ami a húsiparnak az állatokra, a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásairól szólt. Ma már számos tanulmány foglalkozik az állattartás üvegházhatást okozó gázkibocsájtásával (metán, dinitrogén-oxid). Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint ez az érték meghaladja a hústermékek szállításából fakadó, üvegházhatást kiváltó tényezők értékét. Hamilton vegánsága egy folyamat eredménye: a vörös húsokat két éve hagyta el, majd csökkentette a fehér húsok bevitelét, míg 2017 őszére a teljes húsmentességhez ért el – egész pontosan kiiktatott minden állati eredetű táplálékot: a hús- és halféléket, tejtermékeket, tojást, tenger gyümölcseit, mézet is. (Érdemes megjegyezni, hogy változásoktól függetlenül Hamilton gasztronómiája az arcbőre alapján mindig kifogástalan lehetett: feltűnően szép bőre gazdag vitaminbevitelről tanúskodik.)

Bármi is legyen az ok, egy élsportoló számára egy ilyen radikális dietetikai váltás hatalmas kockázat, nemhogy a szezon közepén, de bármikor. A Formula 1-es pilóták pedig minden szempontból élsportolónak számítanak, hiszen a folyamatos edzés, versenyzés, gravitációs terhelés speciálisan karbantartott fizikumot kíván. A top formához elengedhetetlen fehérje, vas, kalcium, D és B12-vitamin forrásai pedig, az általános felfogás szerint elsősorban állati eredetű táplálékok: húsok, halak, máj, tojás, tejtermékek. A versenyzéshez szükséges tesztoszteron-termelődésről nem is beszélve, amiért szintén sokan aggódtak, és amit általában a húsalapú táplálkozáshoz kötnek. Hamilton azonban mindezekről lemondot: hogyan sikerül mégis formában tartania magát? Pontokba szedtük sikerének titkát.

1. Professzionalizmus

Egy ilyen döntést nem lehet közepes gasztronómiai-dietetikai tudással, félinformációkkal vagy csupán érzelmi fellobbanásból sikerre vinni, mivel a tájékozatlanság akár súlyos tápanyaghiányhoz vezethet. Kimerítő háttérismeret, odafigyelés, tervezés kell ahhoz, ha kizárólag növényi forrásból kívánjuk a létfontosságú tápanyagokat biztosítani, vércukorszintünket stabilan tartani. Hamilton számára természetesen minden lehetőség adott: mint említette, ő is „utánaolvasott” a dolgoknak, igyekezett felderíteni a tudományos hátteret, azonban étrendjét természetesen nem saját kezűleg állítja össze. Profi dietetikai team áll rendelkezésére, és mivel esetében a kockázat több szempontból is jelentős, az étrend megtervezésével a vegán atléták táplálkozására specializálódott Tara Ostrowét bízta meg (aki a tavalyi Francia Liga-győztes Monaco csapatával is dolgozott).

Ostrowe állítja, hogy önfegyelemmel élsportolók számára is lehetséges a vegán étrend, erre azonban sokkal jobban kell koncentrálni, megtanulni, betartani a szabályokat. „Az autóversenyzés mind fizikailag, mind mentálisan kimerítő, a top forma elérése kizárólag első osztályú tápanyagbevitellel lehetséges, a versenyek alatt és a rehabilitációs időszakokban is. Minden tápanyagmorzsa számít, minden egyes kalóriának célja van.”

2. Protein

Elengedhetetlen a kellő izomtömeg eléréséhez, legkomplexebb formában állati eredetű táplálékban található meg. Bevitele különösen fontos edzések után, amikor az izmok nyitottak a fehérje beépítésére. Az 1,74m magas Hamilton proteinszükséglete Ostrowe számításai szerint kilónként 1,4 gramm, ennek biztosítására napi 95 gramm proteint kell bevinnie (egy átlagos fizikumú ember proteinszükséglete kb. 0,8-1 gramm/kiló). Míg egy 251 grammos steakből Hamilton szervezete 62 gramm proteint tudna beépíteni, 248 gramm tofu (fehérjében gazdag szójabab-túró) csupán 20 gramm proteint nyújt, 200 gramm csicseriborsó pedig 39 grammot. A megfelelő fehérjeszint eléréséhez ezekkel a növényi forrásokkal kell sakkozni (a proteinben leggazdagabb növények a szójabab, a kender, a lencse, a hüvelyesek, bab- és borsófélék, pl. a csicseriborsó). Mindemellett, edzések után fél órával Ostrowe növényi protein shake-et javasol Hamiltonnak, az izmok fehérjeszükségletének optimalizálására.

h9.jpgKocogás a monacói tengerparton (kép: esquire.co.uk)

3. Vas és C-vitamin

Az elsőrangú vasforrások szintén állati eredetűek, de némi odafigyeléssel lehetséges növényi alapon is biztosítani a vasbevitelt. Vasban gazdagok a csonthéjas magvak, a szezámmag, a teljes kiőrlésű gabonák, a sötétzöld leveles zöldségek, a sötétvörös zöldségek és gyümölcsök (főleg cékla: ld. lent), a már említett tofu (szójabab-túró), a különböző hüvelyesek, borsó- és babfélék, a spirulina alga, a minőségi fekete csokoládé és az aszalt gyümölcsök.

A vas akár növényi, akár állati eredetű bevitelénél – nem vegánoknak ideális megoldás, ha a két forrást kombinálják – ügyelnünk kell arra, hogy e fontos ásványt mindenképp C-vitamin társaságában fogyasszuk, ugyanis ez biztosítja felszívódását a szervezetben. A C-vitamin pedig vízben oldódó, hőérzékeny vitamin, ezért hőkezelés nélkül, nyersen kell a vasforráshoz adni, pl. a főtt ételre csepegtetett, frissen facsart citromlé, rászórt friss petrezselyem, bazsalikom vagy más zöldfűszer, pesto vagy akár C-vitaminban gazdag gyümölcsök, gyümölcspürék formájában. Ostrowe például bogyós gyümölcsöket – melyek közül a fekete áfonyának a legmagasabb a C-vitamin tartalma – javasol Hamilton reggeli zabkásájához, a zabban lévő vas hasznosulása érdekében.

4. Terhelés: szívegészség

Nem szükséges ecsetelni, hogy egy Formula 1-es pilóta szív- és érrendszere mekkora terhelésnek van kitéve, ezt egyes pályákon (Malajzia, Szingapúr) még a hőség és a magas páratartalom is tetézi. A vegán táplálkozás, ami az olíva, az avokádó és az olajos magvak (diófélék, lenmag, tökmag…) révén tele van növényi eredetű, egyszeresen és többszörösen telítetlen, szívbarát zsírforrásokkal, egy autóversenyző számára nagyon előnyös megoldás. E zsírsavak az agyi funkciókra is remekül hatnak, általában véve támogatják szervezetünk sejtjeinek egészséges működését.

5. Tesztoszteron: versenyszellem

A megfelelő tesztoszteronszint a versenyzéshez szükséges agresszió elengedhetetlen feltétele, ezért több szakértő fenntartásokkal viseltetik élsportolók vegánsága iránt. Semmiképp nem elhanyagolható szempont ez az autóversenyzésben sem, ahol sok más sportághoz hasonlóan századmásodpercek döntenek. Hamiltont az egyik leggyorsabb, legagresszívabb, legversengőbb pilótának tartják, fiatalkori példaképe Ayrton Senna. 2017-ben, Abu Dhabiban (már vegánként) élete negyedik Formula 1-es győzelmét aratta, úgyhogy nem úgy néz ki, mintha bármi gond lenne a tesztoszteron-termelődésével. Ostrowe ezt dietetikailag szintén a fent említett egészséges, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírforrások bevitelével magyarázza.

6. Vércukorszint, időzítés, anyagcsere

Vegán atlétáknak, úgymint civileknek tudatosan meg kell tervezni a napi étkezések ritmusát ahhoz, hogy a vércukorszint stabil maradjon. 2-4 óránként enni kell, nem nagy adagokat, sőt, a növényi rostban gazdag tápláléknak megvan az az előnye, hogy a rostok révén hamar laktat, tisztítja, karbantartja a bélrendszert, optimalizálja az anyagcserét. A vércukorszint stabilitásának biztosítására Hamiltonnak azt javasolták, hogy mindig tartson magánál egészséges rágcsálnivalókat (pl. magvakat, aszalt gyümölcsöket).

7. Folyadékbevitel

Szintén rendkívül fontos, mivel nemcsak az intenzív edzés és versenyzés, de az ezzel járó állandó repülés is dehidratál. Hamiltonnak kb. 4 és fél liter vizet kell innia naponta, hogy biztosítsa a szervezete számára szükséges folyadékszintet.

8. Táplálékkiegészítők

Hamiltonnak a vegán életmóddal nehezebben biztosítható D-vitamin, kalcium, és a vörös vérsejtek termelődéséhez szükséges B12-vitamin pótlására írtak elő bizonyos táplálékkiegészítőket. Jó növényi kalciumforrásnak minősül a mák és a szezámmag (valamint a magvakból készült finom krémek, ízesítők), a szójabab-termékek (pl. tofu), a sötétzöld színű zöldségek, a csonthéjas magok, az aszalt datolya, sárgabarack és füge, valamint a kiwi, a narancs, a mandarin és a rebarbara. Figyelnünk kell azonban, hogy – ahogy a vas felszívódását a C-vitamin – a kalciumét a D-vitamin segíti elő. Ha nem vagyunk vegánok, csupán egészségre törekszünk, 10 dkg, kalciumban kivételesen magas parmezán némi (friss vagy aszalt) gyümölccsel, a szabadban, napfényben falatozva az egyik legjobb megoldás csontjaink egészségének fenntartásához.

h10.jpegHamilton egyik kedvenc edzésformája a "crossfit" (kép: Pinterest)

+ 1: oxigén, izmok, állóképesség

Bár a CNN cikkében nem szerepel, nem árt megemlíteni a szezon univerzális egészségbombáját: a céklát. Mint több bejegyzésünkben írtunk róla, a téli fáradékonyság leghatékonyabb ellenszerének vörös festékanyaga, a betanin erőteljes vérképző, másik festékanyaga, az antocián pedig a káros szabadgyököket irtja. A cékla tele van vitaminokkal, növényi vassal, magnéziummal, káliummal és folsavval, segíti a véráramlást, csökkenti a vérnyomást, támogatja a kalcium felszívódását, klasszikus májtisztító és méregtelenítő, sőt, bőrünk napsütötte színét (különösen sárgarépával párosítva) is hosszú távon fixálja, valamint – ami Hamilton esetében vezető szempont – kivételes hatást gyakorol az izmok oxigénfelvételére, ami miatt a cékla a 2016-ban Premier League-nyertes Leicester City felkészülési programjába is bekerült, és győzelemre segítette a csapatot.

Mindezek alapján ajánlatunk Hamilton reggelijéhez: teljes kiőrlésű zab-, rozs- és árpapehely keverékéből készült müzli friss céklából, almából és – ízlés, lehetőség szerint – piros bogyós gyümölcsökből, pár csipet fahéjjal, őrölt szegfűszeggel és reszelt gyömbérrel fűszerezett turmixban. Amikor a céklaturmix kész, csavarjunk bele narancs- vagy citromlevet (jobb, ha a C-vitamin forrását nem éri hőhatás). Aszalt gyümölcsökkel, magvakkal is kiegészíthetjük: egész napra elegendő lendületet kapunk. A cékla az egészség egyik legolcsóbb forrása, remekül fűszerezhető, kiegészíthető más gyümölcsökkel és akár egy kanál mézzel is, igazán ajánlott a napot vele kezdeni. A meghámozott, feldarabolt céklát a többi gyümölccsel a darabológép legalacsonyabb fokozatán, szünetekkel keverjük, a frissen facsart citrom- és narancslevet, valmint a mézet külön, a végén adjuk hozzá.

Mint a fentiek mutatják, a vegánság kemény munka, legalábbis a kezdetekben. Aki az egészségre igen, de a kizárólag növényi táplálkozásra inkább nem hangolódna, választhat egy olyan egyszerű, hagyományos rendszert, mint ami hazánkban is fennállt évszázadokig és máig uralkodó a világ bizonyos, mostanában sokat kutatott régióiban, ahol a leghosszabb életű, legegészségesebb emberek élnek. A rendszer lényege a természetesség és a szezonalitás, a táplálkozás napi bázisát döntően hüvelyesek, bab- és borsófélék nyújtják, amit azonban helyi tejtermékekből származó fehérje és kalcium egészít ki. Több helyen jellemző a hal és egyes A-vitaminban gazdag zöldségek (tökfélék, édesburgonya) fogyasztása, valamint napi szinten jelen vannak a Hamilton diétájában is említett szívbarát zsírforrások, olajos magvak, aszalt gyümölcsök. A hús szintén megengedett, de jellemzően csak hetente egyszer, hétvégén, ünnepeken kerül az asztalra, akkor viszont prémium minőségben. Nagy szerepet játszik a táplálkozásban az éhségszabályozás és a porciókontroll  (Okinava szigetén utóbbit hara hachi bun me kifejezéssel jelölik), de mindenek felett a közösségi élet és az, „ami miatt felkelünk reggel” (Okinaván: ikigai, Costa Ricán: plan de vida).

Ajánljuk: 

Húsmentes fehérjebajnokok>>

72% szénhidráton él a szuperegészséges törzs>>

Edd magad százévessé!>>

Nemcsak egészséges, észbontóan finom is: a salátaöntet evolúciója>>

Nézz a szomszéd szemébe, és egyetek egy jó babot!>>

Tovább
Címkék: táplálkozás egészség amazon emésztés protein rost cékla fehérje szénhidrát vércukor vegán növényi fehérje Lewis Hamilton Kultúrmetélt Kék Zónák

A bejegyzés trackback címe:

http://masteszta.blog.hu/api/trackback/id/tr2913397617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2017.11.28. 12:55:02

Lúgosít az avokádó,
Így nem leszek savokádó.
:)

Bambano 2017.11.28. 14:22:56

Hamiltonnál nem ő volt top formában, hanem a háta mögött a motor.
Az összes versenyen, ahol és amikor háttérbe került a lóerő, rögtön elverték, mint a rongyot.

Más: Hamilton nem erőemelő, nincs szüksége nagy izomtömegre. Minél nyiszlettebb, annál jobb, mert a kis tömeg előnyös az f1-ben. Mivel a kocsik versenysúlya alulról limitált, így ha kisebb a versenyző, pótsúlyt kell berakni. Az viszont, hogy hova teszik a pótsúlyt és mennyit, versenyeket dönt el. Minél kisebb a versenyző, annál több lehetőség van a sakkozásra a mérnököknek.

degeco 2017.11.28. 14:41:25

Szánalmas cikk.
Az egy dolog, hogy durván bánnak az állatokkal, de ez még nem tudományos magyarázat arra, hogy a vegan a tuti. (Mellesleg a méheket ki bántja, hogy a méz is dobva lett!!?) Az állatokkal való bánásmódot a megfelelő módon és helyen kell kezelni.
A másik pedig, hogy egy élsportoló étrendje nem lehet minta az átlagemberek részére.
Szánalmas cikk.

Bambano 2017.11.28. 17:01:49

"Abu Dhabiban (már vegánként) élete negyedik Formula 1-es győzelmét aratta, úgyhogy nem úgy néz ki, mintha bármi gond lenne a tesztoszteron-termelődésével.": ez a mondat komplett zöldség. vegán poszt, milyen legyen...

Először is 2017-ben Abu Dhabiban nem Hamilton nyert, hanem Bottas. Másodszor Hamiltonnak nem 4 f1-es győzelme van, hanem sokkal több. Harmadrészt amiből négy van neki és f1-hez köthető, az a világbajnoki címek, azt nem Abu Dhabiban szerezte, hanem több versennyel ezelőtt.

Ami még ide tartozik, hogy az eredményeit látva épp hullámvölgyben van, tehát ha szeptember óta kiürült a tesztoszteron belőle, akkor az eredményei jól mutatják, hogy mekkora tévedés vegán kajára áttérni.
Tésztaszótár