Leves és tészta az OSHO-ban

Hát nem tudom ki, hogy van vele, de én nem tudok leves nélkül élni. Van, hogy csak levesre vágyom, a szilárd étel pedig érdektelen marad mellette. Van, hogy a tiszta fehér, forró levesre áhítozom, a szürcsölés élményére, és van, hogy sűrű barna levesre, ami laktat, amitől tele lesz a gyomrom, ami gazdag, és szinte főételként fogyasztható. Ha pedig leves, akkor levestészta, aminek a sok fajtája is jelzi, milyen meghatározó számunkra a leveskultúra. Most be is ugrott az a vicces kérdés, hogy vajon az analfabétáknak is ugyanúgy ízlik-e a betűtésztával készült leves. ;-)  Na jó.. skip. :D

2017-11-20_14_33_19.jpg

Mindig csodálkozom azon, ha külföldi útjaim során olyan gasztrokultúrával találkozom, amiben nem jellemző a leves. A magyar ember szerintem leves nélkül nemigen tudja elképzelni a vasárnapi családi vacsorát. Persze nemcsak mi magyarok bírunk megannyi recepttel a levesek terén.

Egy személyi edző barátom tett ki egyik nap egy posztot, és fotót az ebédjéről, amit az Oriental Soup House-ban fogyasztott. Mindjárt tudtam, hogy nekem is ott a helyem, meg kell kóstolnom azt a rizstésztát, levest és ízeket.

2017-11-20_14_35_21.jpg

Azt hittem, ha majd hét közben megyek, egy nem déli időpontban, akkor majd szellős lesz a hely. Tévedtem. Az emberek imádják ezt a levesházat, és nagyjából mindig tele van. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne leülni. Van egy emeleti szintjük is, nem csak a nyitott konyha mellett lehet asztalt kapni. Nagyon új volt számomra, hogy a vendégek összetétele milyen vegyes. Voltak idősek és egyetemista korúak, laptopos dolgozó zakós-ingesek, celebek és ismeretlen nyelven beszélő turisták. Voltak egyedül ücsörgők és vidáman csicsergők. Úgy éreztem, mégis mindenki jól tudja itt érezni magát, egymás közelségében, mégis elkülönülten.

2017-11-20_14_34_32.jpg

Még be sem léptem, de egy segítőkész lány és fiú fogadtak, és ahányszor odajöttek hozzám – rendelést felvenni, megkérdezni, hogy van-e még másra is szükségem, fizetni – folyamatosan kedvesen, mosolygósan léptek hozzám. Ez a gesztus mindenképpen hozzátett az étterem értékéhez.

Az étterem hangulata megkapó. Ázsiai, vietnami, Fülöp-szigeteki hangulat keveredve a modern, indusztriális, letisztult stílussal, sok-sok fával, egy, a teret meghatározó óriási fotóval. Imádtam. A konyha nyitott, ami bizalmat kelt, hiszen a vendég látja, hogy friss alapanyagokkal, zöldségekkel, tiszta környezetben dolgoznak a szakácsok.

2017-11-20_14_34_15.jpg

2017-11-20_14_34_47.jpg

Az étlap átlátható, korrekt árakkal. Jó előre tudni, hogy kártyás fizetésre nincs lehetőség, csak készpénzt fogadnak el.

2017-11-20_14_35_05.jpg

Alapvetően levest kínálnak, roppanós zöldségekkel, ínycsiklandó húsokkal, tiszta lével. Persze vannak egyéb főételeik is. Én rákos, rákgolyós, rizstésztás levest ettem, imádtam a mellé tett lime-ot, amit én nyomtam bele. A citrus tényleg hozzátett az ízélményhez.

2017-11-20_14_33_40.jpg

Profi volt a kaja, annak állaga, kinézete és íze. Szerintem Te se hagyd ki! :-)

Elérhetőség:

OSHO

https://www.facebook.com/orientalsouphouse/

1136 Budapest

Balzac utca 35.

(Hollán Ernő utca sarka)

- KockacZukor -

Tovább
Címkék: ajánló ázsiai étterem keleti fúziós OSHO Ízvadász KockacZukor Oriental Soup House levesház

A bejegyzés trackback címe:

http://masteszta.blog.hu/api/trackback/id/tr3713397403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
Tésztaszótár