Még néhány szó a paradicsomról

A paradicsom bármilyen változatban darabosan vagy pürésítve rengeteg tésztaétel alapvető összetevője. Nem egyszer szóltunk már róla különböző összefüggésekben. Most még néhány praktikus tudnivalót szedtünk össze.

paradicsom_fóliázva.jpg

Vitás kérdések a tészta körül – dobjuk fel!

Ahogy az ember nézegeti a szószokat, a tésztafajtákat, a sajtokat, a főzési módszereket, ahogy az ízlések és pofonok, így ezek is nagyon különbözőek, és mindenkinek megvan a tuti tippje és módszere. Ezeket néha érdemes megfogadni, máskor érdemes saját magunknak is kísérletezni, vagy egyszerűen elindulni a „kotta" szerint, aztán a végén lesz belőle valami más.

szószos tészta.jpg

India, mint vezető olívaolaj-gyártó?

Spanyolország babérjaira pályáznak az indiaiak. A BBC hírei szerint mindenesetre egyre több olajfaliget sorakozik Indiában, Rádzsasztán sivatagos nyugati részén. A tervek szerint a betakarítás után, szeptemberben meg is kezdődne az olívaolaj előállítása.

olíva_fa.jpg

Miért féltünk a paradicsomtól?

Egy tésztás blogon a paradicsom mint elmaradhatatlan szószkellék fontos szerepet kap. Így az sem véletlen, ha egy ilyen érdekes kultúrtörténeti cikk akad az ember kezébe, azt szeretné megosztani a paradicsomot bármilyen formában kedvelő olvasóközönséggel.

paradicsom.jpg

Házi vagy száraztészta?

Vajon mit csináljon egy olasz étterem, ha ki szeretne tűnni a konkurencia hadából? Eláruljuk: házi tésztát. A mai történetünk egy olyan séfről szól, aki addig keresett, amíg talált, és amit talált, az követendőnek tűnik.

tésztagép cím.jpg

Maradék tészták nem csak Húsvétra

Nyilván mindenkinek eszébe jutott már, hogy mit is kezdjen a szekrényben maradt száraztésztákkal, amiket nem használtunk fel, mert éppen olyan kevés maradt, hogy már nem jött ki belőle egy adag? Nos, a megoldást máris szállítjuk!

tészta többféle.jpg

Szósz és forma együtt jár?

El merünk-e szakadni mondjuk a bolognai és spagetti párosítástól vagy a milánói és makaróni duettjétől vagy ez már egy kisebb szentségtöréssel ér fel? Ragaszkodunk a klasszikusokhoz, vagy azt főzzük, amit szeretünk, esetleg éppen azzal a tésztával, ami otthon van?

tagliatelle alla bolognese.JPG

Csilis olaj



Malackaraj végre kompromisszumok nélkül a csípősre koncentrálhat. A csilis olaj nem csak ajándéknak jó, hanem alapvető hozzávaló lehet egy téliesen melegítő felrobbanni készülő paradicsomszószhoz.

Mamma Terra a Ferencieken



Azért sem igen írtam pizzáról soha, mert soha nem tudtam megfejteni, ki mitől is tart mit jó pizzának.


 

Itáliában is nyilván számtalan helyi változat létezik, nekem egyik ízlett, a másik vagyis a legtöbb kevésbé. És evvel itthon sem vagyok másképp. A Pizza Hut szupertelített takarmányzsírossága egyértelműen visszatetsző, ahogy a Don Pepe vastagra kelt pizzatésztája is csak akkor ehető, ha hozzá valami brutális ízű szószt sikerült keríteni. De sokszor ettem vékony, ropogós tésztájú pizzát is, és az sem nagyon ízlett. Mintha minden pizzára csak fanyalognék, ez sem az igazi, az sem igazi, miközben egy jó csípős, pepperonis, szalámis-kolbászos pizzaszeletet tulajdonkléppen szinte bárhol szívesen elfogyasztok egy korsó sör mellé – ezt amúgy némi rendszerességgel a Kazinczy utcai Szimpla Kertben szoktam megtenni.

 

De a napokban rátaláltam valamire, ami rendet vágott a pizzák összemosódó, alulértékelt világában. A Mamma Terra az Egyetemi Könyvtárral szemben nyíló átriumos belső udvar kapuépítményében van, egy 15 négyzetméteres sarki üzlethelyiség, melyhez tartozik egy kis 'kerthelyiség' - 5 db kis asztal székekkel. A helyiségben dolgozó pizzasütő régi barátom, nem szokványos életúttal. Ahogy beszélgettünk, kiderült, hogy a pizzéria mélyebb értelme az, hogy a háttérben működő gazdálkodási egység - egy zöldség – és gyümölcskert - termékeit elhelyezze egy jól fizető közegben, mint nyersanyag. A kert az enyhén szólva hátrányos helyzetű Baranya megyei Besencén található – azt hiszem ez lesz a címszereplő Mamma Terra.

 

Ez persze lehetne csak szöveg, esetleg szociális érzékenység, stb, de miután kikértem a „Konyhafőnök specialitása” nevű pizzát, amin legalább három- négyféle paprika volt, közülük többen is csípősek, akkor néhány falat után azt vettem észre, hogy valami lenyomja a paprika ízét, meg a szalámi ízét, de a még a szalonna ízét is alig érezni egy nehezen meghatározható, nagyon erős íztől. Eltartott egy darabig míg rájöttem, hogy a pizzára került paradicsom annyira ízes, hogy az összes szereplőt leénekli a korongról. És honnan is van ez a paradicsom? Besencéről, a gazdaságból. Ezért a paradicsomért odaszokom. És nem csak ezért. A tömb túloldalán van a szinte titkos Cheers Drinkbár, ahonnan zseniális magyar kézműves söröket lehet korsajával átszállítani a Mamma Terrába, amíg ők maguk valahogy üzembe nem helyeznek egy sörcsapot.

Koktélparadicsom

 

Végre itt a szezonja, lássuk, mit tud a koktélparadicsom!
 

Olaszország lelke: a paradicsom



Locatelli szerint a paradicsom Olaszország lelke. Persze Locatelli mindenről ilyeneket ír, de annyiban biztos igaza van, hogy amíg nem volt paradicsom, Itália nem termett ehhez foghatóan szép, finom, lédús, azonnal fogyasztható, de számtalanféleképpen alkalmazható gyümölcsöt – mert gyümölcs, még akkor is, ha zöldségnek használjuk.

Töltött gnocchi megvan?



Sokáig nem volt szimpi, aztán az életem megint olyan fázisba lépett, hogy szinte megváltóként néztem a félkész kajákra, és a régi reklámszlogen egy változata kavargott a fejemben: több konzerv – több munkaidő.

Krakkó = pirog



Itthon eléggé sokat siránkozunk a magyar konyháról, ezért ha külföldön járunk, automatikusan várjuk a revelációkat. Krakkóban már az első este kiderült, hogy nem olyan könnyű jót enni.

Pecorino van?



Pecorino van? … … Nem, nincsen nekünk olyan… És valamilyen juhsajt? … Háát, esetleg juhtúró jó lesz? – válaszol a csemegés, hogy azért lássuk, benne megvolna a jóindulat, csak hát túl sokat kívánunk. Efféle beszélgetést szerintem már minden tésztarecepteket bújó amatőr szakács folytatott különféle élelmiszerboltokkal.

Pappardelle Rustichella



Életem legdrágább tésztáját kb 1000 forintért vettem a Matchben. A Culinaris importálja, szép hamvas, rusztikus felülete van, ami nagyon vonzóvá teszi a sűrű szószok kedvelőinek szemében.
 

Címkék: alapanyagok

Calvi



Giuseppe tanításai szerint 4000/L-es árfekvés alatt nem érdemes olívaolajat venni, mert az olyan lesz, mint a Bertolli, vagy a Jamie Oliver – távolról jól néz ki, de hiányzik belőle a szín, az íz és az illat. Miután a múltkor a Jamie Oliverrel úgy megszívtam, nem is nagyon nézem az áruházak olajospolcait, most mégis megnéztem, hátha lesz valami, és ez a szép üveg megragadott.

Címkék: alapanyagok
süti beállítások módosítása