Csotrogány kis öreg kocsimra szinte úgy tekintek, mint családtagra. Viseli a szélsőséges időjárást, az én vezetési stílusomat, a dugókat, a hamis éneklésemet. Azokon a napokon, amikor épp nem vezetek, és csak áll az utca szélén, az ablakból is kinézek rá, hogy lássam, rendben van-e. Sajnos nemsokára eléri a futott kilométereinek határát, és el kell kezdenem megkeresni az utódját. A netes autóböngészés mellé kísérőnek milyen finom is lesz a lenti tésztaétel! Készítsd el velem! :)

Fotó: KockacZukor

Hú, de korán van itt a húsvét ebben az évben! Nagyon örülök az egymást követő két hosszú hétvégének: az egyiken a családom jön hozzám, a másikon én megyek a családhoz. :) Érzem a tavaszt, érzem a napsütést, az erdőket és fákat, hogy végre kimozdulhatunk a természetbe, hogy végre késő estig világos lesz, hogy végre eltehetjük a vastag ruhákat, és nemsokára friss zöldségeket, gyümölcsöket ehetünk, könnyed ételeket készítve belőlük...

Fotó: KockacZukor

A háziorvosi rendelőbe soha nem lehet elég korán érkezni. Ha a rendelés délután négykor kezdődik, akkor a negyed órával korábban érkezés már késő... Amikor megláttam azt a sok embert, aki a dokira várt, majdnem visszafordultam. De nem tehettem, hiszen gyógyulásért, gyógyszerért mentem. Két és fél óra után "végre" be is jutottam a doktornőhöz... Gyere már tavasz! Nem akarok több vírust... sem bacikat... a rendelőből hazaérve nem sok lelkierőm maradt a főzéshez; még szerencse, hogy ez a finomság gyorsan elkészült, és új életet lehelt belém. :)

Fotó: KockacZukor

Panaszkodtak az itthoniak, hogy már régen ettek paradicsomosat és szószosat, hát készítettem nekik egy laktató egytálételt. A hétvégék ugyan a pihenésre kéne, hogy fókuszáljanak, de mindig millió a tennivaló. A hétköznapokon nem tudunk mindig mindennek utánajárni, és mindent elintézni, így a hétvégéken próbáljuk behozni magunkat. Közben persze süljön valami süti, legyen meleg étel, ha lehet, leves és főétel is kerüljön az asztalra. Miközben sül a sütemény, a legpraktikusabb egy ilyen finom egytálételt készíteni. Így marad idő az egyéb tennivalóra is.

Fotó: KockacZukor