Nagyon vágyom már a hosszú nappalokat, a napsütést és meleget. Ehhez képest még mindig a hó esik, három réteg ruhában járok, és alig várom, hogy a hidegből beérjek a fűtött szobákba. Otthon még mindig a forró levesek a legsikeresebbek, főleg ha olyan finomak, mint a következő recept szerint készült karfiolleves.
Fotó: KockacZukor
A hamarosan négy éves unokahugi nem eszik meg túl sok zöldséget, se gyümölcsöt. Viszont elrágcsálja a répát, és a paradicsomlevesből is lapátol pár kanállal. A tésztákat pedig egyenesen imádja. Akár csavart, akár hosszúkás, akár lyukas, mindent megeszik, üresen vagy kevés feltéttel. Így egy olyan tésztás paradicsomleves változatot készítettem most neki, amiben minden van, amit hajlandó és szeret elfogyasztani. :)
Fotó: KockacZukor
A hétvégén húsmentes ételeket készítettem: finom, illatos és meleg karfiollevest, sült tököt mézzel csurgatva, és fokhagymás sült édesburgonyát sajtos mártogatóssal. A desszert se maradhatott ki. A magvas bögrés édességhez forró teát és kakaót tálaltam. Elbringáztam jógázni, és pléd alá kucorodva filmeztem. Végre egy igazán pihenős hétvége... :)
Fotó: KockacZukor
Mi úgy nőttünk fel, hogy a vasárnapi ebéd húslevese csibeaprólékkal volt tele. Szeretjük a májat, a nyakat, a zúzát, de a férfiak a csirke futkosóját (lábát) és szárnyát is kimerték a tányérjukra. Gyerekkorunkban nem kérdeztük, mi is az a disznósajt, mi imádtuk. Sőt. Vidéken én ezt tartottam természetesnek, és csak fiatal felnőttként szembesültem azzal, hogy van, aki nem eszi meg ezeket. Pedig milyen jó is a forró húsleves, húsban gazdag pulykanyakkal. :D
Fotó: KockacZukor
Tegnap este, munka után felpattantam a cangára, és eltekertem pár utcával távolabb. Gerinc jógára igyekeztem. Nagyon örültem, amikor végre rátaláltam erre a teremre és oktatóra (http://jogazz.hu/), mert már nagyon szükségem volt a nyújtásra, lazításra vagy éppen erősítésre. Másfél órán át végeztük a gyakorlatokat, de nekem úgy tűnt, mintha egy pillanat lett volna. Annyira ellazított, hogy hazafele úgy érzetem magam a bicajon, mintha az magát hajtaná, és én csak élveztem a meleg indiánnyár finom esti levegőjét. Otthon aztán lazán belibbentem a konyhába, és összerittyentettem egy csodás levest. :)
Fotó: KockacZukor
A fokhagymának már az ókori népek is varázserőt tulajdonítottak, volt, ahol szent növényként tisztelték. Az 1800-as években már Pasteur is írt a gombaellenes és antibakteriális hatásáról. 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit, az alliint és az abból kialakuló allicint. Kínai kutatók által végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy az allicin - más élettani hatásai mellett - ráksejt ellenes tulajdonsággal is bír. Jelentős immunrendszer-erősítő hatása van, vérnyomáscsökkentő, emésztést elősegítő, alkalmas a koleszterinszint csökkentésére is. Vagyis ne légy rest egy jó kis levest készíteni belőle vacsira. :-)
Fotó: KockacZukor
A gödöllői Józsa tésztagyár invenciózus kínálata a hétvégi Kézműves Magyar Ízek vásárán. Mindig is mondtam, hogy levestésztában nagyhatalom vagyunk, erre kellene egy kicsit rágyúrni az agrármarketingnek, hogy egész Európa magyar levestésztát habzsoljon. Kár, hogy magam ritkán készítek levest, ezért én se nagyon habzsolom az effélét. Talán ki kellene fejleszteni valami jó zacskóslevest, amit ezerféle tésztával lehetne variálni (szintén benne volna a zacsiban, ahogy a távol-keletiek csinálják).
Most azonban kénytelen leszek levesezni, mert kaptam egy zacskó szárított sertésmáj-gombóc levesbetétet tőlük, és azt kell kipróbálnom. Gyakorlatilag szárított májgaluska - nagyon kíváncsi leszek, milyen lesz.
