Tavaszi tészta

Az alig várt tavasz szinte már nyár. Az ablakaim egész nap nyitva, a finom szellő a lakás minden helyiségét bejárja. Most főzőcskézés közben sincs kedvem zenét hallgatni, a madarakat és kutyaugatást jobban élvezem. Az élet és amit ad, soha nem elég, de ezekben a pillanatokban nem hiányzik semmi, minden pont úgy tökéletes ahogy éppen van...

1804413-2.jpgFotó: KockacZukor

Kelbimbós, morzsás tészta serranoval és tejföllel

Szükségem volt ismét egy erkölcsi bizonyítványra, így a vacsora hozzávalóinak a megvásárlása előtt beugrottam a postára is. Még be sem léptem, amikor egy régen látott, de szívemhez közel álló baráttal futottam össze. Olyan jó volt megölelni és beszélgetni vele, hogy biztos több hétre feltöltött ez a véletlen találkozás. Miután elbúcsúztunk, azon gondolkodtam, hogy mennyire meghatározóak bizonyos emberek, bizonyos mondatok az életünkben. Vannak, akik jönnek és mennek, de vannak olyanok is, akikkel ha csak ritkán is találkozunk, mégis fontos és eltagadhatatlan helyet foglalnak el a szívünkben. Hálás vagyok értük. :-)

kelbimbos_teszta_1_kesz-700.jpgFotó: KockacZukor

Kínai tészta mexikói paprikával



Ismét a gasztronómia alsóbb régióiban portyázom, az éjjel-nappaliban vettem ezt a VIMIXA Quick Cooking Noodles című távol-keleti fast-food kelléket.

Látszott rajta, hogy ez ugyanaz a tészta, amit a thai/koreai gyorsleveszacsik tartalmaznak, közelebbi vizsgálat alapján látszik, hogy a búzaliszten kívül van benne élesztő és kurkuma, ettől kuriózum, ettől van az, hogy ezek a távolkeleti zacskóslevesek néha ízlenek. Az viszont már kicsit fura, hogy előfőzött, gyors tésztaként árulják, ami hihető is, tekintve hogy a zacskós változata három perc alatt felpuhul a forró vízben, ezt azonban 15 percig kell főni, akár a legkeményebb formába edzett olasz ünnepi pastaformákat, ezt nem nevezném gyorsnak.

Volt otthon még egy januárban lejárt mexikói serrano-konzerv, abból az időből, amikor még jártam a Culinarisba, de hát ki látott már olyat, hogy egy csípős paprikakonzerv megromoljon? Illetve volt nyitott paradicsomsűrítmény is, amit hamar el kell használni, különben megpenészedik, ezért vágtam egy fél hagymát, egy fokhagymát, semmi nagyravágyás, csak szerényen, olajban megfuttattam, rá a karikákra vágott serránót, rá egy kicsit az ecetes levéből, némi főzővíz, ami már lassan a tizedik percében járt, majd az elhasználandó paradicsom. Szinte találomra fűszerezem, koriander, szerecsendió, egy kis garam masala – végül is félig ázsiaiban vagyunk. Minden oddz ellenére nagyszerű kaja lett, a serrano íze utolérhetetlen, vagdostam rá egy copfban kapható füstöltsajtcsíkokat is, ami még pikánsabbá tette – a füstölt és a csípős együtt nekem mindig sok volt, de most  már nem tűnt annak, és jól megettem. Ilyen egyszerű.