A tortellini legendája

Ma A tortellini némi túlzással a modenai családok szent eledele. Az mindenesetre biztos, hogy egy-egy családi recept hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, és generációk adják át egymásnak.

tortellini.jpg

A tortellini eredete igencsak érdekes és egészen az 1600-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor a századforduló neves modenai születésű költője, Alessandro Tassoni talán leghíresebb művében, a leginkább talán komikus hőskölteményként meghatározható Az elrabolt vederben (1622) leír egy jelenetet Vénusz, Bacchus és Mars szereplésével.

A három isten egy egy favödör Modena és Bologna között kirobbant háborúból tér meg. Útközben megállnak egy Corona nevű fogadónál.

Másnap reggel Bacchus és Mars útnak indulva, hátra hagyva Vénuszt, aki ébredéskor rettenetesen megrémül és segítségért csenget. A fogadós a segítségére siet, ám annyira mély benyomást tesz rá a meztelen istennő érzéki teste, hogy visszasiet a konyhába, ahol éppen tésztát gyúr.

A fogadós hirtelen ötlettől vezérelve letép a tésztából egy darabot, négyzet alakúra hajtja, megtölti és az ujja köré tekeri és elnevezi Vénusz köldökének.

Érdekes módon gyakorlatilag szóról szóra ugyanez a történet létezik egy olyan változatban is, ahol Lucrezia Borgia száll meg egy kisvárosi fogadóban egy éjszakára. A fogadós nem bírja megállni, hogy be ne lessen a kulcslyukon, de csak a köldökét látja, ám az is annyira felkavarja és megihleti, hogy még aznap éjszaka megalkotja a tortellinit.

Ennyit a legendákról, a sokkal prózaibb és gyakorlatiasabb valóság alighanem az volt, hogy megakadályozzák: a tészta tölteléke főzés közben lassan a húslevesbe szivárogjon.

A tortellini elkészítése természetesen gyorsan rituálévá vált, már pár nappal a főzés előtt nekiálltak. A ház asszonya ekkor barátokat, ismerősöket hívott meg, így a tortellini készítése igazi társadalmi eseménnyé vált.

Ma sem ördögtől való, ha a háziasszony nekiáll, és maga készíti, bár már viszonylag ritka, hiszen a felgyorsult hétköznapokban inkább az előre csomagolt, bolti változat mellett döntünk. Bármelyiket is választjuk, a tortellini mindenképp finom, ízletes, laktató és változatos főfogás. Te is szereted?

Tészták a sütőből

Nagyon szeretem a serpenyőben gyorsan összedobható, mégis ízes és szaftos dolgokat. Ugyanakkor, ha van egy kis plusz időnk, amit a főzésre tudunk fordítani, akkor a sütőben, akár csak rövid ideig, összesütött ételeknek nagyon jó íze tud lenni.

penne_1.jpeg

Most két olyan tepsis tésztát szeretnék megosztani, ahol egy nagyjából fél órás sütőbeli tartózkodással lesz kész az étek. Ezért mindkettőnél érdemes arra odafigyelni, hogy ne főjön túl a tészta, mert még sülni is fog, szósz alatt.

Csirkés szarvacska tepsiben

Hozzávalók:

1 mérce szarvacska tészta
2 evőkanál olívaolaj
Fél mérce csirkemell, felkockázva
½ fej hagyma, apróra vágva
1 gerezd fokhagyma, reszelve
1 darabos paradicsomkonzerv
1 mérce feldarabolt mozzarella
1 csokor petrezselyem, felaprítva
¼ teáskanál só
¼ teáskanál bors
¼ mérce zsemlemorzsa
¼ mérce reszelt parmezán
1 evőkanál vaj és még amennyi kell a tepsi kikenéséhez

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.

Forraljuk fel a sós vizet, majd főzzük a tésztát körülbelül 5 percig. Majd szűrjük le, és tegyük egy nagy keverőtálba.

Közben tegyünk egy serpenyőbe olívaolajat, dobjuk bele a csirkét, és főzzük kb. 3 percig. Ez után tegyük bele a hagymát és a fokhagymát, kevergessük, főzzük még körülbelül 5 percig, amíg a hagyma megpuhul, a csirke pedig átsül.

Ha elkészült keverjük a tésztához, öntsük rá a paradicsomot, a mozzarellát, a petrezselymet, sót és a borsot. Jól keverjük össze, aztán tegyük a kivajazott tepsibe. Közben egy kisebb tálban keverjük össze a zsemlemorzsát és a parmezánt, majd a keverékből tegyünk a tésztára. (Aki nincs oda a zsemlemorzsától az ilyen ételek tetején, az nyugodtan kihagyhatja, ahogy én például a rakott krumpliból is mindig kihagyom.)

Tegyünk az egész tetejére kis vajdarabkákat, majd tegyük a sütőbe, amíg megpirul, körülbelül fél órára.

Penne sült zöldséggel, tepsiben

Ez utóbbi étket nyáron kicsit könnyebb és olcsóbb elkészíteni friss zöldségekkel, de azért ilyenkor is megtalálhatók az összetevők.

Hozzávalók:

2 piros paprika, vékony csíkokra szeletelve
2 cukkini, felkockázva
2 tök (kisebb) szintén felkockázva
4 fej gomba, felszeletelve
¼ mérce olívaolaj
1 fej hagyma, szeletekre vágva
1 teáskanál só
1 teáskanál bors
1 evőkanál provence-i vagy olasz fűszerkeverék
½ kg penne (tollhegy) tészta
3 mérce marinára szósz
1 mérce reszelt fontina sajt (valamilyen puha, zsíros sajt)
½ mérce reszelt, füstölt mozzarella
1 és fél mérce zöldborsó (fagyasztott, kiolvasztva)
¼ mérce reszelt parmezán, és még egy kicsi a tetejére
2 evőkanál vaj

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 220 fokra. Egy sütőpapírra dobjuk rá a zöldségeket (paprika, cukkini, tök, gomba, hagyma) meglocsolva egy kis olívaolajjal és a zöld fűszerekkel. Süssük, amíg megpuhul, nagyjából 15 percig.

Közben főzzük meg a tésztát, de ne teljesen, nagyjából 6 percig. Ha elkészült, szűrjük le.

Egy nagy keverőtálban keverjük össze a tésztát és a zöldségeket, a marinára szószt, a sajtokat a borsót, fél teáskanál sót és fél teáskanál borost. Forgassuk össze az egészet, míg a szósz jól eloszlik.

Tegyük a tésztát egy kivajazott tűzálló tálba vagy tepsibe, tegyük rá a maradék parmezánt, és a vajdarabokat. Süssük, amíg megpirul, nagyjából 25 percig.

Forrás: Giada De Laurentiis

Pudingos, mazsolás tészta

Ha ősz és gyerekprogram, akkor Visegrád, a színes természet és a bob pálya. (http://www.bobozas.hu/visegrad/) Bár az érdeklődők száma igencsak nagy, és kihagyhatatlan némi sorban állás, mégis minden évben szeretjük, és eljövünk ide. A családi móka után mi más is következhetne, mint egy igazi gyerekbarát fogás: melyben gyermekkorunk mazsolája, a lágy puding, és a frissen kifőtt édes tészta desszertté nemesül. :) Finom lett.

pudingos_mazsolas_teszta_kesz-700_1.jpg

Fotó: KockacZukor

Hozzávalók:

  • 200 g Gyermelyi 4 tojásos kagyló
  • 2 csomag pudingpor
  • 2 maroknyi arany mazsola
  • cukor vagy xilit ízlés szerint
  • 2-3 ek szeletelt mandula
  • ¾ liter tej

Elkészítés:

A tésztát kifőzzük.

A tejhez keverjük a pudingport és a cukrot, majd felforraljuk, és megvárjuk, amíg a puding krémes lesz. Összekeverjük a tésztát és pudingot, majd hozzáadjuk a mazsolát is. A mandulaszeleteket forró serpenyőben megpirítjuk. A pudingot sütőtálba öntjük, és sütőben körülbelül 20 percen át sütjük. Ezután rászórjuk a tetejére a mandulát, és már tálaljuk is.

Jó étvágyat! 

Emlékszel még erre az édes vargabéles receptre?

http://masteszta.blog.hu/2015/02/21/vargabeles_edesanyammal 

- KockacZukor -

Ne félj a surimitől

Nem harap, hisz nem is rák. Semmi köze hozzá, valami sneci van aromásítva rákízűre, viszont egy szép rákocskás, garnélás pastát akár tönkre is tehet, ha spórolásból surimit teszünk hozzá, úgy, ahogy hallal sem szoktuk keverni a rákos ételeket.

surimi_1.jpg
Tehát, ha nem dőlünk be az átlátszó rák-image-nek, akkor szabad a pálya, lehet vele csinálni bármit. Megmondom, mit érdemes. Tapasztalatból tudtam, ha kicsire vágom, akkor szétolvad és az íze is elmegy, ezért a rákrudacskát hosszában vágom kétfelé, majd rádobom az olíva és vaj keverékében kis lángon melegedő félbevágott fokhagymákra, hozzáteszek pár csípős zöldpaprikakarikát, vagy valami ilyesmit, aztán továbbra is lassún (ha feltekered, a surimi elengedi azt a kevéske kis ízét is) kicsit megpirítom – ekkor, ha lett volna otthon vodka, valószínűleg meglocsoltam volna, majd lazán flambírozom, de nem volt, ezért ezt csak képzelem -  aztán fellocsolom egy kis főzővízzel, majd egy kis tejjel, esetleg tejszínnel, végén, ha van otthon valami zöld (újhagyma, snidling, stb), akkor egy keveset ráaprítok, illetve nyilván a parmezán sem tesz rosszat neki. Én itt csak egy pár karika zöldpaprikáig jutottam.

A surimi így ernyedt rongycafatokként pihenget a tésztánkon, kicsit, mintha egy szétszedett sushit applikáltunk volna rá, és lehet élvezni a kicsit kényes állagát is, szóval, nem kell félni a surimitől, csak máshogy kell vágni. :)

Persze nyilván mást is lehet vele csinálni. Ti mit csináltok vele különben?

A bolognai spagetti rejtélyes története

Miért rejtélyes? Mert valójában semmi köze Bolognához. Hogy ez így kicsit erős megfogalmazás? Lehet, de nem minden alap nélkül való. Mindjárt kiderül, miért.

e197bf9bfa0113ee0736641d08f304be.jpg

Aligha akad ember széles e hazában, aki ne evett volna még bolognai spagettit (vagy ha úgy jobban tetszik: spaghetti bolognesét.) Még azt is megkockáztatnánk, hogy a legelterjedtebb tésztaételek egyike, nem csak Magyarországon.

A bolognai szószt talán senkinek sem kell bemutatni, pár szóban azért mégis megtesszük: a nevéből is következően ez egy észak-itáliai (Bologna, ugye...), hús alapú mártás. Ha az étterem étlapján azt olvassuk: alla Bolognese (vagy franciásan à la Bolognese), már látjuk is magunk előtt a ragusan elkészített húst.

Az olasz ragù és a francia ragoût (noha más ételekhez, de) ugyanabból a ragoûter igéből származik, melynek jelentése: az étvágy gerjesztése, stimulálása.

Az igazi, jófajta bolognai mártásban a hús (és egyéb összetevők) mellett a paradicsom játssza a főszerepet, akár picire vágott, akár szósz formában. (Speciel mi az előbbit jobban szeretjük, de ízlések és pofonok ugye...)

Eredetileg jellemzően vastagabb tésztával szolgálják fel, mert azok jobban megtartják a húst, mint a vékonyabbak, például a capellini. Ami a mártást illeti, Olaszországon kívül kicsit talán több paradicsomot és egyéb zöldséget használnak, ami viszont érdemben megváltoztatja az íz profilját.

Nincs is bolognai spagetti?

A történetírók szerint az általunk is ismert tészta az arab hódítókkal jelent meg Szicíliában és terjedt el észak felé. Mivel az itáliai félszigeten a klimatikus és egyéb körülmények is jobban kedveztek a durumbúzának, így aztán érthető módon az lett az alap.

Mint említettük, hiába olyan népszerű a bolognai spagetti a világ egy jelentős részén, Bolognában sosem létezett, mivel ott a ragut alapvetően a helyi, tojásos tagliatelle vagy lasagne tésztával szolgálják fel. A spagetti viszont jellemzően Nápolyból származó (száraz) durumtészta, ennek megfelelően a hozzá készített szósz állaga sokkal testesebb, mert jobban megmarad a csúszósabb spagettin, mint a bolognai változat.

A szósz és a tálalás

A bolognai szósz alapja a sofrito (vagy soffrito), ami egy zeller, hagyma és sárgarépa alapú, olívaolajban és vajban összerottyantott püré, amihez hozzáadjuk a marhahúst vagy a pancettát (ami egy olasz baconfajta). Ezt követi egy kis tej vagy tejszín, és amikor ez az egész összeáll, akkor jöhet bele a fehérbor. Csak ezután tesszük bele a paradicsomot, kis vajjal és sóval. Végül addig főzzük finoman kevergetve, amíg a hús kész nincs.

Többféleképpen tálalhatjuk, akadnak a parmezán sajtos változatnak is elszánt hívei, de erős az az iskola is, amely hagyja, hogy a ragu íze a maga természetességében jelenjen meg. A friss só vagy bors segíti előhozni az ízeket. És ne feledkezzünk meg a borról sem, ami természetesen vörös.

delish-slow-cooker-bolognese-vertical-2-1541522350.jpg

A II. világháború tehet róla

A bolognai spagetti megszületéséről a II. világháború tehet. Történt ugyanis, hogy az Olaszországban partra szálló amerikai és brit katonák igencsak megkedvelték a tagliatelle al ragùt. Olyannyira, hogy hazatérve az olasz éttermekben is kérni kezdték, és ha kérték, meg is kapták – csak éppen spagettivel. Amikor aztán – immár turistaként – visszatértek Itáliába, már a bolognai spagettit rendelték az éttermekben, ahol (mindent a kuncsaftért! alapon) teljesült is a kívánságuk.

Az elmúlt évtizedekben a bolognai spagetti rendkívül népszerű lett Svédországban (ahol spagetti och köttfärssås néven fut), Dániában (spaghetti og kødsovs) és Norvégiában (spaghetti og kjøttdeig) is, különösen a gyerekek körében.

Az Egyesült Királyságban is kedvelt (nemes egyszerűséggel csak spag bol-nak becézik), és az Egyesült Államokban is népszerű, bár az óceánon túl készített szósznak nem sok köze van az eredeti bolognai recepthez.

Sosem létezett?

Ami Olaszországot illeti, a helyi puristák szerint a bolognai spagettinek semmi köze az itáliai konyhához. „A Spaghetti alla bolognese sosem létezett. A spagetti egy dél-itáliai száraztészta, miközben Bolognában mi friss házi készítésű tagliatellét használunk" – írta például a neves gasztroszakember, Stefano Bonilli.

A helyzetet bonyolítja, hogy azért valami hasonló „sugo" (azaz szósz) azért létezik Bolognában is, erről a 19. század híres szakembere, Pellegrino Artusi írt A főzés tudománya és az evés művészete című könyvében. Az ő bologneséje azonban nem ragu, viszont maccheroni (makaróni) tésztával ajánlja, ami szintén száraztészta. A nagy különbség azonban az, hogy Artusi szószában nincsen paradicsom, így aztán maradjunk annyiban, hogy a bolognai spagetti ebben a formában nem eredeti bolognai étel.

Viszont nagyon finom, és nekünk ennyi bőven elég.

Fotók: Pinterest

Csirkés csusza

Néhány napja éjszaka rettenetes dörgésre és villámlásra ébredtem hajnali háromkor. Több ablakban is láttam fényeket, sokan felriadtak az erős hangokra. Nem aludtam ki magam, az egész napom kótyagosan telt. Este korgó gyomorral értem haza, de nem volt kedvem és erőm bonyolultat készíteni, így egy finom egytálétel mellett döntöttem. Amíg sült a sütőben, én fél órára le is dőltem...

csirkes_csusza_1_kesz-700_1.jpg

Hozzávalók:

  • 200 g Gyermelyi csusza tészta
  • 400 g csirkemell
  • 60 g vaj
  • 3 dl tejföl
  • 200 g reszelt sajt
  • 1 csokor petrezselyem
  • bors

Elkészítés:

A tésztát kifőzzük. A csirkemellet kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, és forró serpenyőben, vajon, pirosra sütjük. A reszelt sajtot a tejföllel, a felaprított petrezselyemmel és a hússal együtt a tésztával összekeverjük. Egy tűzálló tálat kivajazunk, és beleöntjük a tésztaegyveleget, tetejére még reszelt sajtot szórunk. Előmelegített sütőben 180 fokon 30 percig sütjük.

Jó étvágyat! 

A főétel mellé javasolok egy könnyű frankfurti levest. :-)

- KockacZukor -

Ricottás-diós farfalle

Az aglio e olio és a pomodoro e basilico típusú 15 perces tésztaételek üdítő alternatívája, a dió és a tészta összetevők azonban senkit ne tévesszenek meg, ez az étel sós ízvilágú, 2 "titka" pedig a dió illetve a főzővíz: előbbit mindenképp természetes formájában alkalmazzuk, meg se forduljon a fejünkben előre gyártott, cukros "diópótló dióízű őrlemény" jellegű termékekkel helyettesíteni. Utóbbi pedig kiváló állagot illetve ízt ad a ricottás-diós szósznak, anélkül hogy tejszínt használnánk a "krémesítéséhez".

Amíg a tészta főtt, a diót egy pohár segítségével durvára törtem, majd vajon 2-3 percig pirítottam. Aztán a ricottát hozzákevertem, és a tészta főzőlevével lazítottam, sóztam-borsoztam. A tésztával összekevertem, olívaolajjal csinosan meglocsoltam. Ahogy a képen is látszik, kevés olívaolajon fonnyasztott bébi spenóttal még tovább turbózható az élvezet. :)

60image_detail.jpg

Újrahasznos tészta

Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy a tészta frissen jó. Öt perc pihenést persze kibír, pláne, ha van rendes - dupla fenekű - tésztafőző edényünk, és a pihenés a még forró tésztavíz felett történik – de azután már nem számít frissnek. Akkor életbe lép a B-terv: a maradékhasznosítás ősi és nemes művészete. Hasznosítsuk újra a tésztát is, újrahasznosítani ugyanis trendi, és a bolygónk érdeke.

img_6276.jpg

 Nem vicc: 1918-ban jelent meg Olindo Guerrini (rendes nevén Lorenzo Stechetti olasz író) L’ante di utilizzare gli avanzi – azaz "A maradékok felhasználásnak művészete" című alapműve, ami sajnos magyarul nem elérhető – amennyire én tudom. A tészta a maradékok felhasználhatósága tekintetében is végtelenül sokszínű jelenség. Csinálhatjuk egyszerűen, de ezt is lehet cizellálni: jó mulatság.

A legalapabb az, hogy ha másnap is főzünk ugyanolyan tésztát, akkor a frissen főtt tészta elkészülte előtt egy perccel a lobogó vízbe borítjuk a tegnapi maradékot. Nem fogjuk tudni megállapítani, melyik mikor főtt. Ehhez persze fontos, hogy lefedve, ideális esetben hűtőben tároljuk a maradékot. Ha le sem fedjük és csontra szárad, akkor tényleg a legegyszerűbb kidobni.

Ha csak kevés marad, akkor belesüthetjük a másnap reggel rántottába. Némi szalonnán megpirítjuk előtte, de ilyenkor ne rakjunk alá hagymát, fokhagymát, semmi olyasmit, ami eléghet. Ha plusz ízt akarunk, akkor a felvert tojáslébe keverhetünk fokhagymás vajat.

Ha több marad, készíthetünk hozzá gyorsan parmezános, szerecsendiós besamellt, majd bevágjuk egy kivajazott tepsibe, és jól megsütjük a sütőben.

Ha üreges cső alakú tésztánk maradt – akár penne, akkár bucatini – akkor ollóval vagy késsel karikákra vághatjuk. A sok kis karikát aztán salátába dobálhatjuk, vagy némi sajtos besamellel összekeverve egy komolyabb rakott tészta tetejére kenhetjük – ebből finom ropogós kéreg lesz.

Ha hosszú, vékony tésztánk maradt meg – spagetti, hosszú metélt, liguine, bavette vagy bármi más – akkor feltekerjük villára, tojásba, lisztbe vagy zsemlemorzsába mártjuk, és kisütjük serpenyőben. Ha ügyesek vagyunk, a közepére egy kis sajtot rejtünk (vagy bármi mást, ami finomnak tűnik)

Ti mit szoktatok kezdeni a megmaradt tésztával?

Tészta avokádószósszal

Az avokádó még mindig nem igazán elterjedt összetevő a konyhában Magyarországon, ami persze nem véletlen, hiszen nem éppen olcsó. Azért vannak akciók, amikor jobb áron is hozzá lehet jutni, általában darabra árulják, és a következő recepthez csak egy kell belőle.  Én személy szerint nagyon szeretem, csak pirítósra vagy pitába is szeletelni, egy kis borssal, sóval, paradicsommal. Érdemes egy kicsit puhábbat választani, ha rögtön fel akarjuk használni, de ne legyen foltos a héja. Ha kemény, akkor egy-két napot még hagyni kell érni.

avokados_teszta.jpg

Az avokádó szószhoz a hozzávalók:

  • 1 avokádó (elfelezve, kimagozva)
  • fél citrom leve
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • fél fokhagyma gerezd
  • 1 csokor petrezselyem
  • bors és só

Elkészítés:

Helyezzük a fokhagymát, a citromlevet és az olívaolajat konyhai robotgépbe és turmixoljuk össze, amíg össze nem áll. Aztán tegyük hozzá az avokádót, a fűszereket és a sót, és addig turmixoljuk, amíg sima és krémes nem lesz. Közben bő sós vízben főzzük meg az ízlésünknek legjobban megfelelő tésztát. Ha kész, szűrjük le és tegyük egy nagy tálba, merjük rá a szószt és alaposan keverjük össze. Frissen tálaljuk, szórjuk meg egy kis borssal és reszeljünk rá citromhéjat.

A recept azért különösen jó, mert egyszerűen elkészíthető és vegetáriánusok is nyugodt szívvel fogyaszthatják. Én az egyszerűségén kívül a gyorsaság miatt is kedvelem, 15-20 perc alatt is össze lehet dobni, ráadásul nem a szokásos paradicsom alapú tésztát kapjuk, hanem egy különleges és (ha jó avokádót választottunk: különlegesen jó ízű) ételt.

Nem szerettem volna itt csak dicshimnuszokat zengeni, így próbáltam valami ellenérvet is felhozni, de (az árán kívül, ami tudom, nem utolsó szempont) nem nagyon találtam. Viszont nem kell bele hús, tehát ha mindent összevetünk, az ár-érték arány sem rossz. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek!

avokados_teszta_1.jpg

 

Nagymama a tányéron

Még mindig van hová fokozni és fejleszteni az ételművészetet, a jelek szerint. A csodás tányérművek egy újabbika, és számomra eddigi "leg"-je látott napvilágot, a következő instagram oldalon: jacobs_food_diaries.

1_53.jpg

A művészt elhunyt és nagyon szeretett nagymamája ihlette erre a munkára, és csodaszépet alkotott. A tányéron burgonyapüré, tészta, lila káposzta, garnélarák, tortilla kapott nagymama-külsőt. A művet a következő útravalóval ajánlja nekünk a művész: "ha van még nagymamád, aki él, vedd fel a telefont, hívd fel, látogasd meg még ma, nehogy egy napon megbánd, hogy halogatod, mint én... "

Instagram oldalán még sok inspiráló tányérművet láthatsz, érdemes arra kanyarodnod. :)

Forrás: Mashable

Tányérművészet

Egy török édesanya a kislányával elkötelezte magát a tányérművészet mellett: közösen csodálatos, de tényleg bámulatba ejtő kompozíciókat készítenek. Tányérjaikon az ételek nem csupán ízletesek, hanem varázslatosan szépek is. A kis mesevilágok egytől egyik finomságokból vannak kirakva, ügyesen kitalált gondolatmenet szerint, aprólékosan. Instagram oldalán százféle remek ötletet találsz az ételek művészivé tételére. Te próbáltál már hasonlót?

b17b0f0303ebdd264e80705d59d9f848.jpg

1_52.jpg

2_51.jpg

3_45.jpg

4_43.jpg

5_40.jpg

6_34.jpg

 

Forrás: Instagram

Sajtos, baconos tészta muffin

Egy kvízt kezdtek el játszani velem a tőlem távol élő rokonaim az interneten, amit először viccesnek tartottam, de aztán rájöttem, hogy még tanulhatok is belőle. Természetesen a kedvenc kérdéseim a gasztronómia világára, a táplálkozásra, a különböző nemzetek ételeire vonatkozó kérdések, amikkel kapcsolatban azért szintén van még mit tanulnom. De lelkesen bővítem az elméleti ismereteimet... ahogy a gyakorlati tudásom is a konyhában.

190205-2.jpgFotó: KockacZukor

Bruschetta tészta

Egyszerű, gyors, kevesebb mint 30 perc alatt megvan, és már kétszer is készítettem ebben a hónapban. Paradicsom, bazsalikom, olívaolaj, balzsamecet és parmezán keveréke, gyakorlatilag az a finomság-kupac, amit a klasszikus bruschetta receptnél a kenyér tetejére teszünk. A kis konyhakertemben nevelgetett bazsalikomból vágok hozzá. Paradicsomból is fürtős parit vettem, ami valóban paradicsom ízű, még így télen is. Persze nagyon vágyom már a napsütötte paradicsomokra, ha elérkezik az ő idejük, akkor is el fogom készíteni ezt a receptet. :) Addig pedig csak sóvárgok a nyár után, a kanapén kucorodva ezzel a tányér finomsággal...

bruschetta-pasta4.jpg

Forrás: https://www.garnishandglaze.com/bruschetta-pasta//

Csirkemájas tészta

Ha az ember fia nevezetesen lány és a kocsija csak úgy tud gyorsulni ötvenről százra, majd feljebb, hogy közben rángat az autó, akkor sajnos nem felnyitja majd a motorháztetőt, és megkeresi a problémát, hanem rábízza egy szerelőre ezt a feladatot. Ha pedig szerelőhöz kerül az autó, akkor nélkülözni kell a kocsit, és a pénztárcába is ismét bele kell nyúlni... mérgelődés. :/ De ha már az ember lánya járt így, akkor irány a konyhába meditálni kicsit, elveszni a flow élményben egy jó kis főzőcskézés közben, és kiengedni a gőzt.

190207-2.jpgFotó: KockacZukor

Babos tészta sült tarjával

Édesapám sertéstarját sütött pár hete, amikor meglátogattam őket vidéken. Annyira jól esett a frissen sült, illatos hús, hogy hazatérve nekem is el kellett készítenem újra. Hogy a magyaros ízvilág megmaradjon, babos tésztát készítettem mellé.

181120-2.jpgFotó: KockacZukor

Trattoria Toscana

Ugyan már régen jártam Toscanaban, ezek az olasz nyaralásaim örökre nyomot hagytak bennem. Már tíz éve is lehet annak, hogy az egyik ilyen utazásra velünk tartott Zsuzsa is. Számára nem csak a tájat, a társaságot, és a fotózást jelentette a kiruccanás, hanem egy új szerelmet is. Azóta is barátok vagyunk, és a barátságunkban meghatározó kapocs Toscana. A minap egy olasz éttermet választottunk baráti időtöltésre, a Trattoria Toscana-t.

1_47.jpg

süti beállítások módosítása