Elrejti bűneinket? Szerzetesek nem épp böjti tésztája

Meg lehet téveszteni a Mindenhatót? Rossz nyelvek szerint ciszterci barátok megpróbálták, amikor a nagyböjt vége felé már nagyon kívántak egy kis húst. Bár lehetséges, hogy csupán nem ismerték fel a tiltott gyümölcsöt, mely tudtukon kívül a tányérjukra került…

maul10.jpg

Történelmi csemegék: Szent Ágota keblei

A húszévesen vértanúhalált halt szicíliai lány Catania, Málta és San Marino védőszentje, de neve a Vas megyei Perenyén is ismerősen cseng. Emléknapján, február 5-én hatalmas ünnepséget tartanak Szicílián, ami elképzelhetetlen a „minne di Sant’Agata” nevű sütemény nélkül...

min6.jpg

A vér íze, akkor és ma

A spártaiak hírhedt vérlevese, a melas zomos ugyan már a múlté, a vér azonban nem került le a világ étlapjairól, sőt. Párizsban, Londonban, New Yorkban érzéki ínyencségnek számít egy „canard á la presse” vacsora, Nápolyban vérrel készül Hannibal Lecter kedvence, a karneváli csokoládékrém, Ázsiában a véres street food dívik, Dél-Tirolban pedig a „véres tésztát” (blut nudeln) pontosan úgy készítik, ahogy azt a nevéből sejthetjük.

sanguinaccio_dolce1.jpg

A „hetedik mennyország” pünkösdi kalácsa

Összefonódik benne a keresztény pünkösd és a zsidó sávuót: a ma már ritkaságnak számító finomság a két kultúra közös gyermeke, illata több mint ezer éven át belengte egész Európát és bár a múlt században egy hajszálon múlt, úgy néz ki, a jövőben is tovább fonja sorsaink és a történelem fonalát…

01.jpg

1453. május 29: egy új konyha születése

Bizánc évezredes falai ezen a napon nem bírták tovább II. Mehmed ágyúinak tüzét: egy birodalom összeomlott, új világ – és új konyha született. Vagy inkább: egy konyha újjászületett?

levzine-cr.jpg

Amerikai pite: így hódította meg a világot

Január vége az USA-ban a pite jegyében telik, ilyenkor tobzódhatunk a jobbnál jobb almás és áfonyás finomságokban, és persze fantáziadús, kreatív pitékből sincs hiány. Az Újvilág első számú kedvence azonban nem volt mindig reflektorfényben: a pite tésztáját a történelem során sokszor nem is ették meg – más funkciót töltött be.

apple_pie3.jpg

Életet adó „holtak kenyerei”

Dél-Amerika gazdag halottak napi hagyományai a gasztronómiát is átszövik: az Andokban pólyás baba-alakú kaláccsal, Mexikóban „pan de muertóval”: halottak kenyerével köszöntik az eltávozott lelkeket, utóbbi tetején könnycsepp-formájú csúcs jelképezi Chimalman istennő élőkért hullatott könnyeit… A gabonához kapcsolódó ősi szimbólumrendszerben semmi sem létezik önmagában: a holtak kenyerei az életet táplálják.

02.jpg

Sorsok fonalát szövi a világ legritkább tésztája

Próbálkozott vele a Barilla, de kudarcot vallott. Jamie Oliver órákig küzdött, ő is feladta. Mindössze 3 nő ismeri a szardíniai „su filindeu”, készítésének titkát, melynek eredménye pontosan 256 áttetsző, textilfinomságú tésztaszál. Az extrém különlegességre szerencsére egyre több figyelem irányul, hiszen jelenleg ő az „Ízek Bárkájának” legveszélyeztetettebb utasa. Otthonához, Szardíniához méltóan a su filindeu-t sűrű misztikum lengi körül…

10.jpg

A globális vegetarianizmusé a jövő?

Ha 2050-ig a világ vega üzemmódba váltana, kutatások szerint évente 7 millióan kevesebben halnának meg szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, agyvérzés és a rák bizonyos fajtái miatt, az élelmiszerek előállításából, szállításából és fogyasztásából adódó légszennyezés pedig 60%-al csökkenne világszerte. Lassan egy új fogalomról: „klimatikus gasztronómiáról” beszélhetünk, ami a gyakorlatban nem valami új és radikális elsajátítását jelenti, inkább visszatérést az alapokhoz. Hazánknak minden lehetősége megvan a változtatáshoz, csak jól kellene szelektálni a bőségszaruból, amiben ugyan minden hús protein, viszont nem minden protein hús.

the-horn-of-plenty2.jpg

Isteni kényeztetés: Odüsszeusz körtéje

Archaikus, erotikus, inspirációkra késztet ősidők óta. A körte nyomába eredtünk Odüsszeusz „gondolattal hajtott” hajóján, a jelenbe megérkezve egyenesen egy tál isteni körtés tésztakompozíció elé.

korte02.jpg

Anyaszószok és apáik: a hollandi-saga

Az öt „anyaszószt” az európai konyha megreformálójának, Auguste Escoffier-nek köszönhetjük. A szószcsalád mára számos gyermekkel és unokával gyarapodott (köztük, mint kiderült, egy „magyar  mártás” is van). A rövid ideig bolygó hollandi szintén Escoffier révén került a top 5-be, most őt vesszük górcső alá, miközben a nemzetközi gasztronómiát máig meghatározó, történelmi lábasok mélyén kavarunk…

hollandaise.jpg

Ős-pesto Vergilius módra

A költészet napját a pasta első számú kísérőjéről, a pestóról írt költeménnyel köszöntjük Vergilius tollából, időutazást téve a költő életének bonyolult augustusi korába. Bár a cím – Moretum – a mai pesto ősére utal, látni fogjuk, hogy egy 2000 éve, mozsárban kemény munkával kidolgozott pestóban jóval több rejlik pár gerezd fokhagymánál, némi zöldfűszernél és olívaolajnál…

moretum-pesto.jpg

Pompeii diéta: egészség & életöröm

Újabb kutatások szerint az ókori Pompei és Herculaneum lakosai egészségesebbek voltak, mint a Nápolyi-öböl mai lakói, köszönhetően a halban, gyümölcsben, magvakban gazdag, finomított cukortól mentes „pompeii diétának”. Elkalandoztunk a városba, melyet pont Vulcanus ünnepén, i.sz. 79. aug. 24-én temetett maga alá a Vezúvból 27 mérföldnyi magasságba feltörő, majd aláhulló kőzet és hamu, időkapszulába zárva nemcsak a menekülők utolsó pillanatait, hanem magát a Római Birodalom életesszenciáját is.

pompeii_casa_dei_casti_amanti_banquetss.jpg

Krumpli: áldás, titok, átok

1845 és 1852 között egymillió ír halálát okozta a burgonyatermés megfertőződése egy titokzatos kórral, az éhínség elől ugyanennyien menekültek el, elsősorban Amerikába. Míg otthonában, Peruban közel 4000, a kezdetekkor Európában csak pár fajta volt jelen, olcsósága, magas tápértéke miatt azonban egyes országok rövid időn belül szinte kizárólag a burgonyára támaszkodtak az élelmezésben. A tragikus kór okozóját napjainkban a krumpli genomjának elemzésével sikerült azonosítani, áttörő eredménnyel, 120-170 éves burgonyalevelekből.

species-of-potatoes.jpg

Méz, a demokrata (fotóprojekt)

Amikor Los Angeles egyik legismertebb celebrity-fotósa, Blake Little úgy döntött, mézzel árasztja el stúdióját és számos különböző korú, nemű, etnikumú, súlyú, alakú modellt több gallon arany ragasztóba pácol, a „konzerválás”, valaminek a megőrzése járt a fejében. Az anyag ugyanis valami olyat hozott ki a modellekből, ami túlmutat egy mézbe forgatott testen – innen ered a projekt címe: Preservation” (megőrzés). Kiderült: a méz kiemeli a nem láthatót és „demokratizálja” az embereket, univerzális módon formálva át őket. A jelenség pedig korántsem Blake Little stúdiójában kezdődött el, sokkal inkább egy végtelen történetről van szó…

preservation-blake-little-9.jpg

Európé pitája: morzsák a múltból

Ha az idő mélyére akarunk tekinteni és csupán morzsányit megismerni a szinte megismerhetetlenből, messzi vidékekre, szigetekre, hegytetőkre kell vándorolnunk, oda, ahol érthetetlen nyelveken beszélnek és furcsán sütik a kenyeret. Megérthetjük-e valaha Európát, „a gyönyörű nőt”, amit (akit) röpke ezer éve otthonunknak tartunk? Talán, de ehhez morzsánként kell összeszedegetni Európé millió darabra hullott pitáját vagy, mondhatnánk így is: karunkra lendíteni Ariadné fonalát, hogy kivezessen Minótaurosz labirintusából a fényre…

europa1_alexander_sigovcr2.jpg