Sültpaprikás spagetti



Izgalmas pillanat a tésztakomponálási fejlődésben az a pillanat, amikor az ember rájön, hogy az egyszerűség követelménye könnyedén felülírhatja a tésztához való szósz-szerű odasimulás követelményét, és simán csak úgy rá, vagy mellé lehet tenni egész zöldséget, húst, bármit, amiről tudjuk, miért van ott. Én hasonlót éreztem a múltkor, amikor egy egész fürt koktélparadicsomot szolgáltam fel a darálthúsos paradicsomszósz mellé, Fűszeres Eszter a sültpaprikával jutott el idáig.


Szerintem sajt nélkül is teljes értékű vacsora, de a férjem ragaszkodik hozzá, hogy valamilyen jófajta érett Cheddar sajttal kell enni, vagy ha nem azzal, akkor egy hatalmas hússzelettel :-)
Ehhez nem paradicsompaprikát használok, hanem hosszú, piros, nagyon édes fajtát, és ha sikerül venni egy piros erőset is, akkor azt is.

Folytatás és recept Fűszeres Eszter blogján >>>