Csirke-spenót-pakkeri



A tésztavilág egyik legbizonytalanabb műfaja a tészta, mint köret. Vajon melyik húshoz, milyen tészta illik köretként? Jobb-e vagy legalább olyan jól működik-e, mint a rizs, illetve a krumpli. A bélszínhez pl. nagyon jól működött a fodros nagykocka.


A minap Horasznál olvastam, hogy kacsamellhez tagliatellét adott, aztán másnap ugyanott, hogy összedobott valami sültegyszerű spenótos fetás pennét. A kettő összecsúszott és lett belőle a csirke-spenót-pakkeri.

Az olívában és balzsamecetben pácolt csirkemellet négy nagyobb cafatra vágtam, és vajjal kevert olívaolajban kisütöttem. Amikor elkészült, hőtartó vastepsibe tettem, és ráolvasztottam egy diónyi vajat.

A csirkétől üres tepsibe is vajat dobtam, majd rátettem egy jobb féle (darabos) spenótkonzervet, megfonnyasztottam, majd apróra vágott fokhagymát szórtam rá. Úgy is fonnyasztottam, majd némi fetával is megszórtam, amit szintén csak egy párszor átkevertem, nehogy teljesen elolvadjon.

Közben kifőztem kb. 25-30 darab pakkerit – vigyázat a főzési ideje 15-17 perc! A pakkeri amúgy az egyik legalkalmasabb köretnek való paszta, mert olyan vastag és anyagerős, hogy nem kell belőle sokat halmozni a villára, kb ugyanolyan ritmusban lehet eszegetni, mint a krumplit. Valamint erős tésztaíze is van.

Ez egy egyszerű, de jó hangulatú fogás. Mindent külön foltban tálalunk, így talán némi nagyzolással azt is mondhatjuk, hogy a dekonstrukció szelleme hatja át.