Nyomokban puhatestűek



Vegyük észre, hogy a magyar pasta-kultúra fejlődik. Ha nem is látványosan, de a kiskereskedelemben kezdenek teret hódítani az egyre érdekesebb, speciálisabb tészták. Hűtött tortellinit és gnocchit már jó ideje meg lehet találni a drágább abc-k polcain, a minap viszont összefutottam egy pár valódi friss hosszútésztával.
 


A Giovanni Rana nevű zseb-multi névadója, alapítója, tulaja és reklámarca, Giovanni Rana egy szimpatikus öreg bácsi, aki a hatvanas években kifutófiúból lett tortellini-gyáros, később szabadalmaztatta a saját tervezésű tésztagyúrógépét, ami az emberi mozdulatokat utánozza, majd a kilencvenes években termékeivel meghódította Olaszországot és Európa jelentős részét. Mostanra hazánkba is eljutottak, és így a szerencsések már a boltban vehetik meg a friss tésztát.

Természetesen én is megvettem. Vettem tagliatellét, színes tagliatellét, és spagettit, és többféleképpen ki is próbáltam. Az biztos, hogy a Giovanni Rana, legyen bármennyire is multinacionális, erősen ad a kézműves látszatra, és ez abban is megnyilvánul, hogy náluk a spagetti nem a nálunk megszokott tökéletes henger-keresztmetszetű zsinór, hanem rendelkezik egyfajta régies, „fából faragott” kvalitással, és a keresztmetszete inkább lekerekített sarkú négyzetre emlékeztet. Ránézésre nem is csillogó, hanem sokkal inkább érdes, lisztes benyomást kelt. Ez jó, ilyennek kell lennie. „Textura tradizionale”.

A képen egy lazacos-vodkás-tejszínes szószban úszik Giovanni bácsi spagettije, finom volt, gyors és laktató. De az összes tésztában találtam valamiféle nyúlós, gumírozott jelleget, ami tényleg ott van a friss tésztában is, de itt ez egy kicsit más. Mikorra az ember az első éhségét elverte, felfigyel valami fura fogzsibbadásra, a rágcsálás megszokott érzéseinek érdekes megváltozására, nincs rá jobb szó: mintha gumírozott tésztát ennénk. Végig is böngészem a soknyelvű termékcsomagolást, de csak lisztet, vizet és 20%-ban tojást tartalmaz. Továbbolvasva viszont találok valamit, ami talán magyarázatot nyújthat a gumírozott érzésre. „Tartalmaz nyomokban puhatestűek, amennyiben ugyazon telepen használatosak”. Ez a mondat egyszerre kérdőjelezi meg a tésztáról és a magyar nyelvről alkotott elképzeléseimet.