Nostro Gastronomy



A Krúdy utcában találtam egy új kis helyiséget, már a méretei és a berendezés is valamiféle bizalmat ébreszt, ez itt nyilvánvalóan nem egy beruházói gondolat szülötte, hanem egyértelműen gasztronómiai ihletettségű jelenség.


Odabent olaszok, magyarok vegyesen sürgölődnek, látszik, hogy friss a hely, még nem teljesen letisztult munkarendek tétovasága és egy kezdődő buli izgalma egyszerre van jelen. Külön kerthelyisége nincs, a Blues Pub asztalait lehet használni ebédidőben. Ami azt illeti konyha sinics – legalábbis az étteremben nincs, pár házzal arrébb van egy konyha, ott készítik az ételeket.

Menü van, én tegnap egy kellemes paradicsom-uborka saliba futottam bele, amit Canelloni Bolognese követett. Azaz canelloni bolognai mártással, de noha ránézésre egyszerű lasagne volt, pár falat után elmondta a történetét. A csatornacső vastagság canellonikban csakis a bolognai szósz húsos fele volt, darált disznó-marha keverék, a paradicsom és a többi összetevő a csöveken pihent, odakint. Élveztem a koncepciót, mert külön lehetett érezni a hús elemi ízét, és mivel hozzá a Blues-ból rendeltem egy deci Tüske Szekszárdi Kékfrankost, a hús szépen kontextusba került.

A végén még egy szép kókuszos felfújtat is kaptunk a kávé mellé. Ez igen finom volt, de közben végképp megzavarodtunk az étterem koncepciója felől. Az érzésre egészen olaszos hangulatú desszertről hamar kiderült, hogy magyar házi recept. Mert, hogy a „nostro” az olaszul van, viszont azt jelenti, hogy „a mienk”, és ha azt vesszük, hogy magyarok csinálták a helyet, akkor ez magyar konyhát jelent. Viszont a szakács olasz, és a felszolgáló is erősen olaszos magyart beszélt. Akkor most kié is? Fejtsétek meg, ha tudjátok! (amúgy itt le van írva >>>)