Gombás komlós



Amióta ide oldalra kiraktam egy jól megtermett gombát, nem is tudok másra gondolni, mint hogy gombaidény van, ráadásul a minap egy egyelőre közelebbről meg nem nevezett gasztrobloggerrel megbeszéltünk egy pastafőző versenyt, aminek a témája szintén a gomba volna, úgyhogy az elmúlt napokban folyamatosan fejben gombát főztem, végül ez lett belőle.


A tejszínes gombás szósz laktató, de unalmas, ezért határozottan próbálom elkerülni a tejszínt. Először is elkezdem szárazon pörkölni a negyedcikkelyekre gombát és az apró karikákra vágott gyökeret, és csak miután elkezdett illatokat eregetni, azután dobok rá egy kocka vajat,. apróra vágott fokhagymát, borsot és szerecsendiót. Aztán nagyon óvatosban mozogva megküldöm egy deci édes barnasörrel, tényleg ne legyen több egy decinél, mert ha a komlót felébreszted, mindent lever a serpenyőben, és csak keserű lesz az egész. Kicsit elforralom a sört, de azért vigyázok, hogy maradjon leve, azt leöntöm és félreteszem.

Aztán az ismét száraz gombára új vajat dobok, rányomok egy fokhagymát, és lepirítom, majd kis zöldhagymát, apróra vágott petrezselyemszárat szórok rá. Közben a szószt besűrítem főzővízzel, vajjal, és addig forralom, amíg a kellemes vastagon folyós állagot el nem éri. Akkor titkos összetevőként cseppintek rá pár csepp szarvasgombás balzsamecetet.

A tésztát – ideális esetben soktojásos pappardellét, nekem most csak ez a gyerekes csigatészta jutott – tálalom, a vajas, zöldséges gombát rászedem, és a tetejét meglocsolom a csillogó sörös-szarvasgombaillatú szósszal. Elég dekadens lett.