Így ettünk mi – Külvárosi Kávéház

A Külvárosi Kávéház egy nagyon sajátságos hangulatú hely Újpesten. Ha valaki csak arra téved, a környékről és a kávéház külsejéről aligha gondolná, mi várja odabent. Természetesen tésztát ettünk, érzéseink vegyesek.

bejárat.jpg

Többször jártunk már a Külvárosi Kávéházban, és eddig még nem nagyon kellett csalódnunk sem az ételekben, sem a kiszolgálásban, ami nem nagy baj egy olcsónak éppen nem nevezhető étterem esetében.

Igazi rusztikus, múlt századi hangulat fogadja a betérőt, de mindez ízlésesen, régi karikatúrákkal, képekkel, néha az az ember érzése, mintha egy régi nappaliban – családi étkezőben ülnénk.

belül.jpg

Egyik igazi finomságuk a Borbély húsleves velőscsonttal, ami tulajdonképpen egytálételnek is bőséges, mondjuk valamilyen desszerttel. Ám most egy tésztablogon vagyunk, úgyhogy félretettük a múlt kellemes emlékeit és bepróbálkoztunk egy citromos fogasfilé fokhagymás tésztával specialitással.

A Külvárosi honlapja (ahonnan az első két kép is származik) azt írja erről a fogásról, hogy „a könnyű fehér húsú halnak a citrom és a fokhagyma kettőse adja meg az ízét. A frissen kifőzött csuszatésztát baconszalonna kisütött zsírjában megpirított, kockára vágott sárga, zöld és piros húsú paprika között forgatjuk meg. Petrezselyemmel és fokhagymával ízesítjük."

Először akkor rándult meg a szemöldökünk, amikor kiderült, hogy fogasfilé nincs, ellenben nagyon kedvesen felajánlották, hogy elkészítik az ételt lazaccal, amire mi rá is bólintottunk.

Melyiket mondjuk először?

Kicsit úgy vagyunk e poszt most következő részével, mint amikor az ember nem tudja eldönteni, a jó vagy a rossz hírt mondja-e előbb. Némi töprengés után úgy döntöttünk, essünk túl a rossz híren: a csuszatészta helyett minden külön értesítés nélkül masnitészta érkezett, amit nem nagyon tudtunk mire vélni.

lazac masnitésztával.jpg

Ráadásul mintha túl is főzték volna, legalábbis a kívánatosnál és a mi ízlésünknél kicsit puhább volt, de nem ez volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy masnitészta bámult ránk a tányérból.

A jó hír ellenben az, hogy a lazac nagyon ízletes volt, ami nem csekélység, mert ezt a halat könnyű elrontani – aki evett már, az jó eséllyel futott bele abba, hogy túl szárazzá vált a hús az elkészítés során. Itt azonban puha és szaftos volt, az ígérethez híven citromos és fokhagymás; valamint szép színes a paprikakockáknak köszönhetően. Ne tagadjuk, hogy egy ételnél a vizuális inger sem elhanyagolható. Ez a fogás pedig látványra igazán kitett magáért.

Végítélet: 2 csillag

Összességében akadtak fekete pontok (a tésztatévesztés már önmagában egy csillagot jelenthetne), ám nosztalgikus alkatok lévén a sok kellemes emlék és finom étel, no meg a családias, jó kiszolgálás valahogy feltornázta 2 csillagra.

Ez persze még nem lenne elég, de a lazac tényleg finom volt, a citrom és a fokhagyma kettőse valóban citrom és fokhagyma kettőse volt, így ez esetben nagylelkűen átsiklunk a tésztakérdés felett. De nem feledjük...

(Értékelésünk spártaian egyszerű, nem dobálózunk tucatnyi csillaggal, megelégszünk hárommal, mert egyszerűek vagyunk, mint egy igazán jó tészta.
Csillag nélkül: Ha fizetnek se!
1 csillag: elmegy, sok szódával
2 csillag: megfelelő
3 csillag: frenetikus)