Valóban jobb a gluténmentes?

Miért lett közellenség a gabonafélékben található glutén? Persze érthető, hogyha valakinek emésztési és ennek következtében egyéb problémákat okoz a közismertebb nevén lisztérzékenység, akkor annak kerülnie kell ezeket az ételeket, de vajon mindenkinek egészségesebb nélküle?

gluténmentes.jpg

A különböző ételösszetevők körüli hisztériák már szinte vallásos hevületet tudnak kelteni az emberekben. Rendkívül határozott, mondhatni fundamentalista táborok alakulhatnak ki. Az Egyesült Államokban már „gluténmentes randioldalak" is vannak.

Régen, és azért a háztartások jelentős részében ma is alapvető része a táplálkozásnak a kenyér és a tészta, de vannak, akik nagyon szeretnének mindent száműzni, ami tészta alapú. Gwyneth Paltrow színésznő például gyermekeit is teljesen glutémnetes étrendre fogta. A hírek szerint Novak Djokovic úgy érzi teniszezésére is hatással volt a diéta, így azt most már a kutyájának is követnie kell.

Az amerikaiak 25%-a vagy csökkenteni szándékozik vagy teljesen kihagyni a glutént az étrendjéből. Míg régebben ezek a termékek csak elvétve voltak kaphatók, addig ma 80%-uk már nagy élelmiszerláncoknál beszerezhető. Nagy-Britanniában 238 millió fontos, az USA-ban 2.6 milliárd dolláros üzlet, úgyhogy nyilván komoly üzleti érdekek állnak a termékek mögött. Még olyan országokban is, mint Olaszország egyre többen követelik a gluténmentes tésztát, pizzát.

Míg lisztérzékenységgel a brit populációban 100-ból csak 1 ember küzd, addig minden ötödik gluténmentes terméket vásárol. (Egész Európában általában a lakosság 1% érintett ezzel az autoimmun betegséggel. Magyarországon 1-2% között van, a számuk egyre nő, ennek oka az is, hogy jóval többeknél diagnosztizálják a betegséget. )

Az emberek a bibliai idők óta esznek kenyeret, annak bármiféle hátrányos hatása nélkül, vajon miért nőtt meg ennyire a lisztre érzékenyek száma? Chris Young, az „Igazi kenyeret" kampány szóvivője úgy látja inkább a gyártási módszerben van a probléma, nem magában a lisztben. A kenyeret például már nem hagyják megkelni, sok mesterséges anyaggal kelesztik nagyobbra, puhábbra, ami azonban rossz hatással van az emésztőrendszerre.

Ugyanakkor szakemberek szerint, bár kétségtelenül léteznek ilyen érzékenységek, a liszt és a glutén sokszor bűnbaknak lett kikiáltva, amikor nem egyszer az életmóddal van a baj. Nem ritka eset, hogy akik azt gondolják, hogy valamilyen ételintoleranciájuk van, valójában csak túl sokat ettek valamiből, és nincs a felfúvódás, a hasi fájdalmak mögött valódi orvosi indok.

Egy tavaly megjelent tanulmányból (Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics-ban jelent meg) inkább az derül ki, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a gluténmentes étrend azoknak is jót tenne, akik nem küzdenek ételallergiával. Gyakran a gluténmentes étrendben nem elégséges a rost, a D-vitamin, a vas és folsav tartalom. A glutént gyakran más hozzávalókkal helyettesítik az olyan ételekben, amikbe kellene, hogy a formája, íze megmaradjon. Ilyen pl. a xantán gumi, a kukoricaszirup, de gyakran több benne a cukor- és a zsírtartalom is.

Divatok jönnek és mennek, de az biztos, hogy ezeknek a termékeknek gyakran magasabb az áruk, mint glutént tartalmazó társaiknak, így biztos, hogy jövedelmező őket árusítani.