Egzotikum hétvégére: kukoricapesto

Miért ne próbálnánk ki az indián nyárban az indiánok kedvencét, kissé formabontó stílusban?

Corn.jpg

A kukorica a maniókához, a taróhoz, a majomkenyérfa-gyümölcshöz és az avokádóhoz hasonlóan komplex ősi növény, kultúrák sorának alapeledele. Közép-Amerikából származik, a legrégibb, 6000 éves, 25000 szemből álló kukoricaleletet a mexikói Teohuacán-völgy egyik barlangjában találták. Európába a gyarmatosítás korában került, innen terjesztették el portugál és spanyol kereskedők Ázsiában és Afrikában, végül Ausztráliába is megérkezett, ma pedig már a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.

CornGod_Maya_Kulkulkhan.jpgA maja kukoricaisten, Kulkulkhan leszállt az égből és megteremtette a kukoricát, majd belőle életre keltette az embert.

 Cinteotl_Borgia Codex.jpg

Centeōtl azték kukoricaisten-ábrázolás a reneszánsz-kori Borgia-kódexből, mely Mexikó spanyol meghódítása előtt íródott, ezután került a befolyásos itáliai család birtokába. 1805-ben került elő, jelenleg a Vatikáni Könyvtárban őrzik. Az egyik elmélet szerint Centeōtl a Föld Istennőjének és a Napistennek a fia, női megtestesülése Chicomecōātl kukoricaistennő, akinek ünnepnapján az Azték Birodalomban minden szeptemberben egy fiatal lányt áldoztak fel brutális módon.

African corn lady.jpg

Nagy utat megtéve a kukorica végül Afrikába is megérkezett... (Képek: Pinterest)

A magyar nyelvben régebben „tengerinek” vagy „törökbúzának”, ritkábban „indiai búzának”, „szerecsenbúzának” hívták, mivel nálunk az Oszmán Birodalomból terjedt el. Érdekesség, hogy a középkorban a végekre kitelepített csángók alap-gabonája még a 20. szd-ban is a kukorica volt, a napi betevőt náluk elsősorban egy tányér kukoricamálé jelentette – a búza, és a belőle készült kenyér- és tésztafélék még a múlt szd-ban sem voltak megszokottak a csángó asztalokon. Szintén rendkívül népszerű a kukorica, mint gluténmentes kenyér-alapanyag a szomszédos Horvátországban és Szlovéniában, ahol nagyon finom péksüteményeket készítenek belőle.

A kukoricának magas a szénhidrát- és rosttartalma, jó antioxidáns (C-, E-vitaminok, karotinok) gazdag káliumban és karotin-származékokban (lutein, zeaxanthin), ezért jó hatással van a látásra. Rosttartalma nagyrészt emészthetetlen rost, ami végighaladva a bélrendszeren elősegítheti az anyagcsere folyamatosságát. (Rostok: a rákellenes zöld erő>>)

1 db. konzerv kukorica töltőtömege 285 gramm: 63,84 gramm szénhidrátot és 342 kcal-t tartalmaz. Átlag 2000 kcal-ás napi kalóriabevitel esetén szénhidrátigényünk 250 gramm, mint láthatjuk, 1 db. konzerv kukorica ennek kb. harmadát teszi ki. A magas szénhidráttartalom, valamint az olykor hatásos, de nehezen emészthető rosttartalom miatt azt javasoljuk, hogy kukoricát főleg napközben fogyasszunk, amikor még teljesen fel tudjuk használni a benne lévő energiát tevékenységeinkhez.

A pirított kukoricából készült kukoricapesto igen finom, egzotikus különlegesség tésztáinkhoz, de a relatíve magas szénhidrát-tartalom miatt fontos, hogy lehetőleg alacsonyabb szénhidrát- és magasabb fehérjetartalmú tésztákhoz párosítsuk – ilyen nem sok van, mivel az arányok épp fordítottak szoktak lenni a tészta esetében –, viszont a különlegesen magas proteintartalmú, szénhidrát-csökkentett Gyermelyi DiVita megfelel e követelményeknek (új termék).

Kukoricapesto

Hozzávalók 6 adaghoz:

- 4 szelet bacon, hosszában kettévágva, majd kb. 2 cm-es csíkokra szeletelve

- 4 pohár kukorica

- 1-2 gerezd fokhagyma

- 1/3 pohár, serpenyőben vagy sütőben megpirított fenyőmag (vagy más magféle, amit szeretünk)

- 1/2 pohár frissen reszelt parmezán vagy más aromás keménysajt

- 3/4 pohár friss, összezúzott bazsalikomlevél

- 1/3 pohár extra szűz olívaolaj

- Frissen őrölt tengeri só és feketebors

Elkészítés:

1. Pirítsuk meg a bacont egy serpenyőben, ha kész, vegyük ki, tegyük félre. A zsiradékot öntsük ki a serpenyőből, csak kb. 1 evőkanálnyit hagyjunk benne.

2. Tegyük bele a fokhagymát és a kukoricát, sózzuk-borsozzuk és pirítsuk addig, amíg a kukorica illatozni kezd, de nem kell barnára sütni (kb. 4 perc). Másfél pohár megpirult kukoricát tegyünk félre, a többit az olívaolajjal, a bazsalikomlevéllel, a parmezánnal és ízlés szerint sóval, borssal konyhai aprítógépben mixeljük pestóvá. A megpirított fenyőmag felét a pestóba mixelhetjük, másik felét tálaláskor a tésztára szórhatjuk.

Egyesítés a tésztával:

1. Főzzük ki a tésztát „al dente” bő, sós vízben (személyenként 8-10 dkg bőven elég, a DiVita-tésztákban átlag 30%-al kevesebb a szénhidrát, mint más termékekben, úgyhogy esetükben a 10 dkg sem „sok).

2. Öntsük le a főzővizet, de kb. fél pohárnyit hagyjunk a lábas alján.

3. Borítsuk a tésztára a kukoricapestót és a félretett egész kukoricaszemeket, alacsony lángon jól dolgozzuk össze, amíg a maradék főzővízzel egyesülve el nem éri a kívánt, krémes állagot (1-2 perc).

4. Tálalás előtt szórjuk meg a sült baconcsíkokkal, friss bazsalikomlevéllel, esetleg még egy kis parmezánnal. 

Hétköznapi luxus pisztáciapestóval, díjnyertes olasz recept>>

Muhammara, a szíriai "Piros Arany">>

Mexikói rovarspecialitások hódítanak Manhattanben>>