Étel, ami nem vész el: ezrekre főznek

Már több mint 50 tonna kidobásra szánt ételt főztek újra Angliában egy projekt keretében, amit egy, a pazarlás láttán besokkallt szakács alapított 2013-ban. Ma már 40 ételbár működik Anglia-szerte a „Real Junk Food Projekt” keretében, szigorúan „fizess, ha tudsz” (pay as you feel) alapon.

realjfp6.jpg

„Jól akarom lakatni a világot” – szól a fiatal séf, Adam Smith mottója, akinek elege lett abból, hogy a szeme láttára ömlik az étel a szemétbe, elsősorban a szigorú szabályozás, címkézés, lejárati/szavatossági megkötések miatt. Mint az általa alapított Real Junk Food Projekt (igazi szemét kaja) weboldalán is olvasható, évente nem kevesebb, mint az előállított étel 30-50%-a megy kárba, világszinten ez kb. 1,3 milliárd tonnát tesz ki. Amiből pár ebédet azért meg lehetne főzni.

Úgyhogy Adam két egyetemista barátjával – akik már régóta foglalkoznak a globális étellánc kérdéseivel, az ételhiány és a kidobott étel viszonyával –, 2013-ban megalapította az első Real Junk Food Cafét Leeds egy csendes szegletében, mára pedig már 40 ételbár csatlakozott a kezdeményezéshez Angliában.

realjfp1.jpg"Hasakat tömj, ne kukákat!" Real Junk Food Projekt-aktivisták a Tescónál (Forrás>>)

A stratégia pofonegyszerű: vedd meg, edd meg, de ha nem tudod megenni és kifutsz az időből – oszd meg másokkal! Vagyis a projekt keretében arra ösztönzik a lakosságot és a környékbeli boltokat, hogy a lejárt szavatosság miatt kidobásra ítélt, viszont teljesen jónak tűnő élelmiszereket gyűjtsék össze és adják nekik. Persze van ebben némi egészségügyi rizikó, de bíznak a közösségben és beszállítóikban, valamint alaposan átvizsgálják a kapott konzerveket, száraztésztát és más élelmiszereket. Merthogy, épp egészségügyi okok miatt, főleg tartós, nem könnyen romló ételekről: konzervekről, tésztáról, hüvelyesekről, gabona/magtermékekről, zöldségekről, fűszerekről van szó, de persze igazolhatóan friss és problémamentes húsféléket, tejtermékeket is szívesen fogadnak.

realjfp4.jpgAz első leedsi Real Junk Food Café

Egy-egy beszerzőtúra után pedig az ételbárban dolgozó önkéntesek a napi választékot pásztázva – sokszor nem kevés fantáziával – eldöntik, hogy mit főzzenek. Így lehetséges, hogy a leedsi hajléktalanok megismerkedtek pl. a „quinoával”, ízletes saláta formájában, de népszerűek a hüvelyesek is, mint pl. a fűszeres lencse-curry. A fizetés pedig szigorúan, mint említettük, lehetőség szerint megy, aki nem tud fizetni, az nem fizet, viszont esetleg felajánlhat valamilyen szolgáltatást/ötletet/tudást, amivel segíteni tudja a projekt működését. Ez is egy fontos elem: a Real Junk Food Cafék egyre növekvő táborát a helyiek együtt alakítják ki, legyen akár ötletgazda, tulajdonos, fogyasztó, önkéntes vagy támogató az, aki bekapcsolódik.

A cél természetesen az, hogy a jövőben globálisan elterjedjenek a Real Junk Food Cafék és így megvalósuljon az alapítók álma: kötődjön szoros, hosszú távon működő kapcsolat a kidobott (kidobásra szánt) étel és az éhezés (ételhiány) között. 

Újrahasznosított tapas: éljenek a maradékok?

Hogyan "segíthet" rágcsálásra való hajlamunk az alultápláltság elleni harcban?>>

Lejárt ételek üzlete nyílik Bostonban>>

Harc az alultápláltság ellen Indiában: suliebéd mikronutriensekkel>>

Főzz, ne háborúzz! Fakanállal a kézben építik újra életüket a szíriai nők>>