Savanyúság: szépség, egészség!

Egzotikus ínyencséget készítünk egy csendes, olcsó vitaminbombából, a jégcsapretekből  a csalamádé távoli rokonából. Bár a két savanyúság egymástól távoli vidékeken honos, ugyanazt az emésztést segítő szerepet töltik be, sőt, karcsú szépségek világszerte rájuk esküsznek, ha vonalaik megtartásáról van szó...

daikon-pickled-with-turmeric.jpg

Bár korántsem a legtrendibb zöldség, a tápanyagdús jégcsapretek a koreai konyhában olyan, mint nálunk a csalamádé vagy a savanyúkáposzta. Nemcsak finom íze, de élettani hatásai miatt is fogyasztják: a „retek-befőttben” ecettel, mézzel, kurkumával, tengeri sóval, ízlés szerint chilipehellyel egyesül és válik más ételek nélkülözhetetlen kísérőjévé. Mindez együtt hatásos vitaminbomba, valamint az emésztést, a nehezebb tápanyagok lebontását segítő gyógyír. A dahn moo (jégcsapretek-befőtt) Koreában többek között egy jellegzetes tésztaétel, a jja jjang myun állandó társa, ugyanis ebben a tészta feketebab-pürével, hagymával, sárgarépával, édesburgonyával és hússal egyesül, szóval elkel a segítség az emésztéshez.

daikon.jpg

A jégcsapretekről: 

Koreában moo-nak, Indiában mooli-nak, Japánban daikonnak hívják, de „kínai retekként”, „fehér retekként” is ismert. Forrásunk szerint (>>) „nevetségesen olcsó” és tele van értékes mikronutriensekkel, főleg C-vitaminnal, folsavval, káliummal és rézzel, emellett tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot és B-vitaminokat is. Dús rostforrás egyben, ami az anyagcsere és az emésztés szempontjából elsődleges tényező.

A koreai üzletekben kapható jégcsapretek-befőtt látványos napsárga színét állítólag különböző ételfestékeknek köszönheti, ebben a receptben Dr. Ben Kim – pontosabban az anyukája – egy természetes színezéket: kurkumát használt.

Jégcsapretek-befőtt (dahn moo)

Hozzávalók:

- 1 nagy jégcsapretek

- 1 pohár víz

- 1/8 pohár ecet (a receptben barna rizsecet szerepel)

- 1-2 evőkanál méz

- 1 teáskanál őrölt kurkuma (ha növeljük a mennyiséget, sárgább lesz a végeredmény)

- Tengeri só

- Ízlés szerint: evőkanál reszelt gyömbér 

(Chilit Dr. Ben Kim nem használ, a koreai ételek egyébként is tele vannak vele, így ebben a verzióban is megtartjuk a dahn moo chilimentességét.)

dahn_moo2.jpgKép & elkészítés lépésről lépésre, képekben: drbenkim.com

Elkészítés:

1. Vékonyan hámozzuk meg a retket, hosszában vágjuk félbe, majd daraboljuk fel kb. fél cm vastagságú, félhold alakú szeletekre.

2. Öntsük egy tálba, szórjunk rá csapott evőkanál tengeri sót, jól forgassuk össze. Hagyjuk pihenni kb. 20 percig, amíg annyira átpuhul, hogy egy szeletet törés nélkül félbe tudunk hajtani.

3. Az átpuhult retekből csavarjuk ki a felesleges vizet, majd tegyük át egy előkészített, tiszta, csavaros tetejű befőttesüvegbe.

4. Készítsük el az öntetet: forraljuk fel a pohár vizet, adjuk hozzá az ecetet, a kurkumát, a reszelt gyömbért, pár csipet tengeri sót. Vegyük alacsonyabbra a gázt, kevergessük az öntetet 1 percig, hogy jól feloldódjon benne minden. Vegyük le a gázról, keverjük el benne a mézet, közben kóstoljunk: ízlés szerint alakítsuk ki az egyensúlyt a méz, az ecet és a só között.

5. Az öntetet még melegen öntsük a retekre, mert így marad ropogós (ha kihűlt állapotban öntjük rá, puha lesz). Miután ráöntöttük, hagyjuk kihűlni, majd zárjuk le a befőttesüveget és hűvös helyen hagyjuk a kész dahn moo-t 2 napig érlelődni. Csodafinom lesz!

Egészségtipp: aki szereti a „magyaros” ételeket, húsosabb, zsírosabb dolgokat, mindenképp ajánlott köret tekintetében is a hagyományokat követni és minél több erjesztett vagy ecetes savanyúságot: csalamádét, paradicsompaprikát, hordós káposztát, kovászos uborkát enni. Nemcsak finomak, de hagyományosan ugyanazt a szerepet töltik be, mint a dahn moo: segítik az emésztést, küzdenek a problémamentes anyagcseréért, harmonizálják a bélflórát, aminek, mint tudjuk, a diverzitás, a sokféleség az egészséges alapállapota, ezért sem szabad egyoldalúan csak zsírosat, húsosat, cukrosat enni. A mustár és az anyagcserét segítő, tüzes fűszerek, fűszernövények (gyömbér, chili, fokhagyma, bors) szintén hozzájárulnak a folyamathoz, de csak ha megfelelő mennyiségben használjuk őket, ha nem, a folyamat a visszájára fordulhat és – elsősorban az erőspaprika és a chili esetében – károssá válhat. Mindemellett tanácsos csípős-zsíros kalandozásainkat heti 1-2 alkalomra csökkenteni, mert képtelenség annyi csalamádét és savanyúságot enni, ami a hús és az állati zsír egy bizonyos határon túli adagjával megbirkózik. Ha pedig nem bírkózik meg, a felesleg lerakódik, veszélyeztetve az erek, a csontok, az ízületek és a szív állapotát, általános egészségügyi helyzetünket.

Diétatipp: sokan tudják, hogy az anyagcserét serkentő fűszerek (fahéj, mustármag, gyömbér, pirospaprika, chili, kurkuma) segítik a karcsúsodást, de az ecetes savanyúságok – elsősorban maga az ecet – szintén hatékonyan járulnak hozzá a folyamathoz, természetesen moderált mennyiségben. Ezt a hatást érhetjük el az ősi módszerrel: 1-1 pohár almaecettel kevert vízzel étkezések előtt, valamint, ha mediterrán jellegű, ecetes-olívaolajos salátát fogyasztunk előételként, ill. ha reggel és étkezések előtt frissen facsart citromlével kevert vizet iszunk (érzékenyebb gyomrúak ezt ne próbálják, illetve csak felkészített, pl. egy jó zabkásával kibélelt gyomorra igyák a citromlevet). Rendkívül jó hatással vannak emésztésünkre, vonalainkra, immunrendszerünkre a bélflórát rendben tartó erjesztett savanyúságok, tejtermékek, sajtok is, róluk részletesen itt: Fertőző az elhízás?!>>

gyps2.jpg

Savanyúság: karcsúság

Az USÁ-ban, amikor az ún. „romanichal” közösséghez tartozó lányokat faggatták, hogy hogyan őrzik meg szép alakjukat, azt nyilatkozták, hogy az égvilágon mindent „ecetes savanyúsággal” esznek, még a fagyit is… A közösség főleg Nagy-Britanniából érkezett Amerikába (elsősorban Louisianába), valamint Jamaikára, Barbadosra, Kubába és Ausztráliába, és egyeltalán nem önszántából: feljegyzések tanúsítják, hogy Oliver Cromwell  a gyarmatosítás-kori Anglia legnagyobb államférfija és hadvezére – rabszolgaként hurcolta el őket a Brit Szigetekről a 17. században. Állítólag a romanichalok emlékezete sem tartja már azt, amiről szintén korabeli írások szólnak: hogy felmenőik a rabszolgák felszabadítása után (Abraham Lincoln által: 1865. dec. 18.) egy ideig az ex-rabszolgák szolgálatában álltak...

De evezzünk vidámabb vizekre. A romanichalok, mint azt ízlésük és gasztronómiájuk is bizonyítja, Kelet-Európából vándoroltak a Brit Szigetekre a 15. századtól. Az egyik legjelentősebb közösség, a walesi „Kale” (Kalá, Valshanange) a Walesben a 18. század elején letelepedett Abram Woodstól származtatja magát és máig nagycsaládos, matriarchális rendszerben él, amit egy közösen megválasztott, tapasztalt, rangidős asszony irányít.

Az amerikai romanichaloknak is megvannak a saját szabályai, szokásrendszere, amivel a világ először a látványos dokumentum-reality-ben, a „Bazi Nagy Roma Lagziban” (My Big Fat American Gypsy Wedding) találkozhatott, a sorozat persze nem mentes a sztereotípiáktól és a show-elemektől. A csinos romanichal-lányokra jellemző nemcsak a karcsúság, hanem a sokszínűség is  amit őshazájukban, a mai Romániában és Szlovákiában járt Felix Colson francia író is lejegyzett róluk 1839-ben: „…a bőrük hamvas, aranybarna, gyönyörű…”. Kelet-Európában és az amerikai romanichalok körében is számos példa akad szőke roma szépségekre, akiket egykor „Papinnak”, „Papinorinak” (fehér ludacska) becéztek...

Karcsúsodj, ne diétázz! Párizsi gasztrotippek>>

Főzd-edd magad szexire!>>

Tiltott & szexi: egy növény, amibe Obama és Nagy Károly is belehabarodott>>

Akarsz velem kicsit "kukszu"?: Tésztamesék a Csoszong-birodalomból és a mai Szöulból>>

Arany- és barnaköles kókusszal, pisztáciával a szép hajért, stabil csontokért>>