Ötleted van, de nincs rá pénz? Egy leves jól jöhet!

Európában terjed a „SOUP” közösségi támogatói rendszer, amihez úgy tűnik, kevesebb hozzávaló szükséges, mint egy leveshez: megfelelő helyiség, jó adag finom, forró leves, minimális belépődíj, 4 támogatást igénylő projekt, 4 perc bemutatkozás, max. 4 kérdés, érdeklődő helyiek. Sok fűszerrel és fantáziával, abszolút PowerPoint-mentesen…

butternut_squash_seed_soup_1.jpg

A SOUP az utóbbi években mélyrepülésben lévő Detroitból indult 2010-ben, ahol nagy szükség volt-van minden közösségi kezdeményezésre problémák hosszú sorának kezelésére a társadalmi leszakadástól a hajléktalanságig. Amy Kaherl ötletgazda elmondása szerint az első SOUP-ra, amit Detroit „Mexicantown” nevű negyedében, egy pékségben tartottak, negyvenen mentek el és 110 dollárt sikerült összegyűjteni egy helyi művészeti csoport támogatására. Ma már más dimenzióban folynak a dolgok: egy felújított filmstúdióba költöztek, 2015 első SOUP-ján pedig már 85000 dollárral lett gazdagabb a közönségkedvenc projekt.

detroit_soup.jpgDetroit SOUP (Kép>>)

Hogyan működik?

- Az önkéntes szervezőknek 4 hasznos ötletet/csoportot/alapítványt kell felkutatniuk és bevonniuk helyi szinten, lehetőleg nagyon eltérő területen tevékenykedőket (Amy Kaherl tippjeit leendő SOUP-szervezőknek ld. lent.)

- Annyi segítőt bevonni, amennyit csak lehet

- Szerezni egy alkalmas helyiséget, időpontot kitűzni, technikailag felkészülni

- Kiválasztani az est levesét – eddigi tapasztalatok szerint pl. a gyömbéres sárgarépaleves és a pikáns gazpacho mindig nagy sikert arattak

- Meghívni a lakosságot, a médiát (időben)

- Meghatározni egy minimális „belépő- & levesdíjat”: ez Detroitban 5 dollár, az azóta bekapcsolódott Angliában 5 font

- Ettől kezdve a terep a projekteké: minden SOUP-on 4 kezdeményezés mutatkozhat be maximum 4 percben – szigorúan a legősibb módszerekkel, azaz felállva, egy szál mikrofonnal a kézben –, majd a közönség feltehet projektenként maximum 4 kérdést. Ezután elfogyasztják a levest és szavaznak: a legnépszerűbb kezdeményezés megkapja a belépéskor összegyűjtött levesdíj teljes összegét, 3 hónap múlva pedig beszámol arról, hogyan hasznosította azt.

detroit_soup2.jpg

Detroitban 2010 óta számos projekt kapta meg a SOUP-tól a kezdő lökést: Shakespeare-t ingyen játszó helyi színházcsoport, egy kétszemélyes team, akik társadalmi munkában könyvespolcokkal ellátott padokat gyártanak buszmegállókba (Sit On It Detroit), egy start-up, ami a várost beborító graffitiket varázsolja át valódi ékszerré (Rebelnell.com). 

A 95. detroiti SOUP-on egy közösségi kertek létesítését célzó csoport, egy felnőttkori olvasás-tanulást szorgalmazó projekt, az Afroamerikai Történelem Havának támogatására létrehozandó közösségi könyvtár és egy, az ingatlanok visszavételének problémakörével foglalkozó kezdeményezés szállt ringbe a szavazatokért. A SOUP történelmében azonban semmi sem aratott nagyobb sikert eddig, mint a világszerte ismertté vált detroiti Empowerment Plan, mely hajléktalanoknak gyárt saját tervezésű, ki-be fordítható, hálózsákká alakítható „kabátzsákokat”.

empowerment-plan-detroit.jpegDetroit lendületben: a város felvirágzását célzó közösségi kezdeményezések - mint a SOUP és az Empowerment Plan - nagy figyelmet és elismerést kapnak (uixdetroit.com)

Az Empowerment Plan kitalálója és a multifunkcionális darab tervezője, Veronika Scott 2010 nyarán teljes meglepetésére 850 dollárral sétált haza egy SOUP-eseményről: akkor beszélt először közönség előtt. Ma 25 női alkalmazottat foglalkoztat, mindegyikük volt hajléktalan, ők szabják-varrják a kabátzsákokat, melyekből 2014-ben 4500 darabot osztottak szét az USA-ban, 2015-ben pedig 6500 db legyártását tervezik. „Szerencsések vagyunk…” – mondja Veronika – „Van egy termékünk, amire rengeteg megrendelés érkezik kempingezőktől, túrázóktól, a világvégére készülőktől, a következő években nekik is adunk majd el, a befolyt pénzből pedig finanszírozzuk a hajléktalanoknak szánt gyártást.” (Videó>>)

A 95. detroiti SOUP-ot végül az ingatlan-visszavételi problémák orvoslására szerveződött csoport, a „Tricycle Collective” nyerte: 1151 dollárt vihettek haza, ami elég az induláshoz. Az eredmény kihirdetése után a csoport egyik alapítója, Michael Oberholtzer felvillanyozódva ismételgeti, milyen fantasztikus érzés, hogy az emberek hisznek bennük és bizalmat szavaztak nekik. És valójában ebben áll a SOUP hozzáadott értéke: nemcsak a forró leves és a jó hangulat tölti fel a résztvevőket, hanem a személyes kontaktus, egy-egy helyi kezdeményezés iránti lelkesedés és a bizalommal való megajándékozottság érzése is.

soup_project_ss.jpg

A SOUP-on általában az is nyer, aki nem a legtöbb szavazatot söpri be. A közösség megismeri a helyi kezdeményezéseket, melyek könnyen akadhatnak támogatókra, akik ha anyagilag nem is, de kapcsolatokkal vagy bármi mással segíthetnek. Így történt például, hogy 2015-ben az egyik angliai eseményen, a Liverpool SOUP-on a „Housing Hackhaton” nevű csoport – akiknek a célja egy olyan helyiség megszerzése volt, ahol gyerekek közösen fejleszthetnek lakhatási problémák megoldására irányuló mobil applikációkat –, ugyan nem nyert, de később odasétált hozzájuk valaki, akinek volt egy megfelelő terme és ezt térítésmentesen rögtön a csoport rendelkezésére is bocsájtotta.

amy_kaherl_detroit_soup.jpgAmy Kaherl

Amy Kaherl – aki a SOUP sikerének köszönhetően már a Fehér Házat és a Tedx-et is megjárta –, saját bevallása szerint a dolog terjedésével már alig tud lépést tartani. A SOUP a megalakulás óta eltelt 5 évben mintegy 100000 dollárt gyűjtött össze mindenféle USA-beli projektre, de úgy tűnik, ez még csak a kezdet: a stafétabotot 2015-ben Nagy-Britannia vette át, ahol gyorsan szaporodnak a helyi SOUP-ok Sheffieldtől Liverpoolon át Glasgow-ig.

Az első leves Sheffieldben szerveződött, ahol Pennie Raven, miután hallott Amy-ről és az amerikai SOUP-okról, ráugrott a netre és meglepődve látta, hogy lakhelyén még senki sem vette kézbe a merőkanalat – úgy döntött hát, hogy akkor ő gyorsan „összeüti a dolgot”. A SOUP sheffieldi premierjét a brit média, köztük a BBC is figyelemmel kísérte, ami további SOUP-ok megszületését segítette országszerte. Pennie azt is kiemelte, milyen jólesett neki, hogy 48 órával a „Sheffield Soup” Facebook-oldalának beindítása után elárasztották a helyiek  érdeklődő, támogatást, közreműködést ajánló e-mailjei.  

Amy Kaherl, a SOUP ötletgazdájának tippjei leendő szervezőknek:

  1. Ne tematizálj! Ha egyetlen téma köré szervezed az eseményeket, a SOUP 3-4 alkalom után ki fog múlni. Mindig a lehető legváltozatosabb témákat és projekteket, a legkülönfélébb célcsoportokat célozd meg és hozd össze – ez biztosítja, hogy a SOUP-od hosszú távon működjön.
  2. Ne csináld egyedül! Többeket vonj be a szervezésbe, delegáld le a feladatokat. Legyen köztük online marketingben, közösségi kapcsolatépítésben profi, médiás, terepen kompakt civil aktivista, de olyan is, aki esetleg még soha semmi ilyet nem csinált. Dolgozz különböző korcsoportokkal, nálad jóval fiatalabbakkal és idősebbekkel is.
  3. A leves mindig a prezentációk után jöjjön. Az idegeneknek így alkalma van egymást megszólítani, kontaktálni, elbeszélgetni, mivel adott a közös téma (Te melyik projektre szavaznál?). Több SOUP-os ismeretségből köttetett már házasság. (A teret is a közösségi érintkezés elősegítésére alakítsátok ki: legyen lehetőség több, kisebb-nagyobb csoportnak együtt leülni, gondolkodni.)
  4. Ragaszkodj a négyes szabályhoz: egy SOUP-on 4 prezentáció hangozzon el, 4 percben, a közönség részéről max. 4 feltehető kérdéssel.
  5. Lazaság: a szervezés legyen profi, de az este buli. Oldódjatok fel!

sheffield_soup.jpgAz első Sheffield SOUP (Kép>>

Az első Sheffield Soup-on – ahol a belépődíj 5 font volt és százan jelentek meg – szokás szerint széles spektrumon mozogtak a helyi projektek a támogatásra váró 3D-s nyomdától a mozgáskorlátozottakat segítő sportklubig. Végül a belépésnél összegyűjtött 540 fontot a Real Junk Food Projekt vitte el, ami egy Angliában született, de külföldön is gyorsan terjedő fantasztikus kezdeményezés: a résztvevők a szupermarketek, boltok, éttermek kidobásra szánt, de még felhasználható élelmiszereit gyűjtik össze és szállítják el a helyi Real Junk Food Café-ba, ahol naponta főznek belőle valami finomat hajléktalanoknak, hátrányos helyzetűeknek. A Real Junk Food Café-kat a helyiek együtt hozzák létre, a kezdeményezés az egész közösséget átfogja a bevásárlóközpontoktól-éttermektől a hajléktalanokon át (akikkel együtt alakítják ki a kávézók belső terét) a diákokig, civilekig. A Real Junk Food Projektről itt írtunk részletesen: Étel, ami nem vész el: ezrekre főznek>>