Csinál egy Next nyarat? Salátabárt nyitott a McDonald’s

Ambient világítás, kávézó-hangulat, asztali kiszolgálás este 6 után… a világon elsőként egy hongkongi McDonald’s adta meg magát a kornak: a bevételek és a forgalom 2014-es mélyrepülése után 2015 decemberében megnyitotta kapuit az első McDonald’s Next. De ez még nem minden: az USÁ-ban tavaly a leveles kel bevezetésével kísérleteztek. Nagy a pánik?

02.jpg

Hogy miért épp Hongkong, arra nem adtak választ a CNN-nek, a nagy piacok közül itt nyílt talán a legnagyobb tér a profilbővítésre a „modernitás és haladás jegyében”. New Yorkban, Melbourne-ben vagy akár Londonban, ahol minden utcasarkon ott virít egy mini, közepes vagy orbitális méretű Whole Foods vagy hozzá hasonló egészség temploma amazonasi bőségű salátabárral, nyilván kevesebb esély adódott a sikerre. Hozzátéve, hogy ezeken a helyeken a táplálkozási hype sokszor egyfajta állásfoglalással is párosul: Manhattan közepén például, a Union Square-t uraló Whole Foods tiszta tudatú, jógamatraccal cikázó közönsége be nem tenné a lábát a napi betevő quinoás salátáért egy McDonald’s-ba (hozzátéve, hogy azt, aki képes 6 dollárt adni egy „spárgás víznek” titulált organikus valamiért a Whole Foods-ban, azért Amerikában is körberöhögik). 

De térjünk vissza a bimbózó McDonald’s Nextre és hallgassunk inkább Kevin Ozanra, a McDonald’s vezető pénzügyesére, aki a 2015-ös első negyedévi bevétel- és forgalomzuhanásra reflektálva „az üzletre nehezedő folyamatos nyomást” emlegette, értve ezalatt, hogy nemcsak, hogy egyre nő a gyorséttermi konkurenciaharc, hanem (pokol!) az emberek is egyre egészségtudatosabbakká válnak. Egy 2015-ös nemzetközi felmérés szerint a megkérdezettek 50%-a akart súlyt veszteni, közülük 75% pedig ezt első körben táplálkozása megreformálásával kívánta elérni.

01.jpg(Képek: CNN

A világ egyetlen, metálos külsőbe burkolt McDonald’s Nextjére egyébként pozitívak az első visszajelzések. Azért olyan nagyot nem mertek álmodni: hogy hiányunk ne legyen, a szokásos menü is képviselteti magát (tudják, amitől az 1 hónapig McDonald’s kaján élő dokumentumfilmes, Morgan Spurlock egészsége a film végére összeomlott), valamint a kor igényeinek megfelelően rendelkezik az összes kényelmi attribútummal: mobiltöltők, free Wifi, CYT (Create Your Taste, kb. csináld magad ízek), utóbbi keretében egy interaktív, érintőképernyős menü segítségével állíthatják össze a napi hambit a burgerek szerelmesei. De ami a fő: a salátabárban 19 hozzávaló közül válogathatjuk össze salátánkat (természetesen VAN quinoa, a gluténmentes „szupergabona” nélkül ugyanis ma már képtelenség salátabárt nyitni hat kontinensen), az igazság kedvéért: a quinoa gluténmentes ugyan, de nem gabona, tényleg tápláló, kreatívan variálható és főleg újdonság, de tudni kell vele bánni, ld. írásunkat: Torkos csütörtök után: mexikói quinoa-egytál>>

A relatív csendben elindított Next első blikkre egyfajta pozitív fordulatot is jelezhetne, de töröljük inkább le a meghatottság kibuggyanó könnycseppjeit: az újítás a világ több mint 36000 McDonald’s étterme közül érint egyet. Őszintén szólva, nem hisszük, hogy gombamód szaporodó Nextek fogják tarkítani hamarosan a világtérképet, de ne legyen igazunk. Abban azonban sokan egyetértenek, hogy amit a világ legnagyobb – 119 országban működő, napi 68 millió embert kiszolgáló és 1,9 millió embert foglalkoztató – gyorsétteremlánca tesz, annak súlya van. Az 1948-ban alapított vállalat táplálkozási szakemberek szerint máig egyértelműen a cukor, a só és a zsír iránti iniciális vonzódásunkra épít, struktúrált és szabályozott tömeggyártásba alkotva ezen alapvető vonzalmainkat a maximális profitért.

Bár az aktív, gyors tempójú, egészségtudatos városi közönséget – köztük dolgozó nőket, egészségre törekvő anyukákat, környékbeli vállalati dolgozókat vagy akár hipsztereket – célzó Next célcsoport tekintetében nyilvánvalóan próbál helyet vésni magának az egyre zöldebbé váló nagyvárosi porondon, a vállalat kommunikációjának jelentős része közismerten még mindig klasszikus célcsoportjára, a gyerekekre irányul. Ahogy a téma egyik legprofibb ismerője, az FDA (amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal) volt igazgatója, David Aaron Kessler is többször hangsúlyozta: az ételhez való érzelmi hozzáállás korán kialakul, olyan erős stimulánsok, mint a cukor és a zsír által adott kielégülés gyorskajákhoz kötődve egy életre rögzülhet.

Mint mini-sorozatunkban írtuk, ahogy egyre több idegtudományi kutatás zajlik táplálkozásunk és érzelmeink viszonyáról, az USA, Nagy-Britannia és a világ úgy általában kezd pánikba esni. Egy amerikai kortól függetlenül átlagosan 34,2 kg hozzáadott cukrot fogyaszt évente, holott a hozzáadott cukor teljes egészében „kreált” termék, szervezetünknek nincs rá szüksége, csupán a megszokás, érzelmi kötődéseink és sokszor az információ hiánya játszanak közre abban, hogy esszük (akkor is, ha nem tudunk róla, mivel az élelmiszerek jelentős része tartalmaz hozzáadott cukrot, függetlenül attól, hogy a termék édes ízű-e).

pajama_party.jpgEgy átlagos helyi kampány New Jersey-ben: "pizsama party" Ronalddal, a gyerekek ingyen reggelit kapnak (Kép>>)

Egy vészharangot kongató amerikai dokumentumfilm trailere szerint az USÁ-ban jelen lévő mintegy 600000 élelmiszeripari termék 80%-ában van hozzáadott cukor (egy átlagos üdítőben úgy 12-13 teáskanálnyi), ezek fogyasztása a gyerekek számára teljesen természetessé válik, amit a cukor (vagy más esetekben a zsír) által nyújtott pozitív élmény hatékonyan rögzít is. Az előrejelzések szerint 20 éven belül az amerikaiak 95%-a lesz túlsúlyos vagy kórosan elhízott, a dokumentumfilm azonban ezúttal nem az ismert szlogeneket – mozogjunk többet, aktivitás, egészségtudatos táplálkozás, stb. – zengi újfent, hanem azt vizsgálja, hogy a kormányoknak mi az érdekeltsége/szerepe mindebben. Ezt a témát pengeti Jamie Oliver is: vajon mi az oka, hogy a brit miniszterelnök, David Cameron ennyire ellenáll a cukoradó bevezetésének?

Azt mondják, 2050-re 3-ból 1 amerikai lesz cukorbeteg (ami egyenlő az elhízás szövődményeinek járványszerű terjedésével, ennek kezelését pedig az adófizetőknek kell majd állni), a diabétesz egyébként már ma sem csupán az idősebb korosztályt érinti, hanem ráhúzódott a 10-12 éves gyerekekre is, és valójában ez kongatta meg a vészharangot. Az, hogy a gyorsétteremláncoknak és az általuk képviselt táplálkozási mintáknak döntő szerepe van mindebben, talán sokak számára logikusnak tűnik. Kivéve az érintetteket: a trailerben megszólalók egyike a gyorsétteremhálózatok reakcióját a kialakult helyzetre a dohányipari vállalatokéhoz hasonlítja, amikor 30 éve azok élből elutasítottak mindent, ami azt támasztotta alá, hogy a nikotin egészségtelen és tüdőrákhoz vezethet. Majd Marlboro Man elhunyt 51 évesen, „dohányzás okozta szövődményekben”. Aki most arra gondol, hogy hát, aki nem akar cukorbeteg és elhízott lenni, ne egyen halomszám chipset meg dupla sajtburgert 12 teáskanál cukrot tartalmazó üdítővel, igaza van. De egy gyereknél, akinek a mintái kialakulóban vannak, más a helyzet: ő tőlünk tanul. Az agya meg a cukorra van hangolva – erről sem tehet, így születünk.

Mindent összevetve örvendetes a világ 36000 McDonald’s-ának egyikében feltűnt salátabár és szeretnénk azt hinni, hogy – ha más nem – pénz beszél: a cég az előző évek során zuhanó bevétele és forgalma miatt, valamint a világszinten erősödő egészségtudatos „nyomásnak” engedve egyfajta új irányt vett. A McDonald’s a „modernitás és haladás” jegyében az USÁ-ban tavaly az asztali felszolgálás hatásait és (nem vicc) a leveles kelre adott fogyasztói reakciókat tesztelte, emellett bejelentették, hogy a jövőben „mellőzni tervezik a ketreces tartásból származó tojások használatát”. Kanadában tavaly 3 új salátát (emellett új süteményféléket) vezettek be, hogy „alkalmazkodjanak a fogyasztói igényekhez”. Valamint bejelentették azt is, hogy a jövőben „leállítani szándékozzák azon húsok és tejtermékek használatát, melyek hormonkezelt állatokból származnak” (Forrás>>). A feltételes mód használatának gyakoriságát látva azonban talán még ne lengessük meg Asóka-kerekes zászlóinkat: egy Next nem csinál nyarat, úgy tűnik, egyenlőre nem széleskörű koncepcióról, inkább a trendek utáni kapaszkodásról van szó.

Cukor, só, zsír: túszul ejtették az agyunkat?>>

Édes élet? Mindent a hozzáadott cukorról>>

Kefír, új megvilágításban: Fertőző az elhízás?!>>

Minőségi szénhidrátra vágysz? Kóstold meg pestós pastáinkat>>