Kihirdették a „Pink Lady” ételfotó-verseny nyerteseit

Lisztfelhők, juhászok, szexi sajtfolyamok, kénes füstbe burkolózó pincék: a „Pink Lady Év Ételfotósa”-verseny 2016-ban is széles kínálatot produkált. A befutók között vannak súlytalanul repkedő almák és pár kifejezetten gyomorforgató alkotás is.

17.jpg

A zamatos Pink Lady® által szponzorált megmérettetés zárásaként a Jay Rayner (az Observer étteremkritikusa) által vezetett, 40 tagú zsűri április végén ismertette a győzteseket. A zsűriben David Loftus, Jamie Oliver fotósa is helyet kapott, Nigel Atheronnal, a Time fotográfiai főszerkesztőjével, Paul Burrows-szal, a Camera Magazine Australia szerkesztőjével, Hélène Dujardinnel, a Time Food & Lifestyle fotósával, Sarah Kemppel, a Decanter Magazine hirdetési igazgatójával és másokkal egyetemben. (A versenyről, a kategóriákról és a díjakról részletesen itt írtunk>>.)

Ez alkalommal 7000 nevezés érkezett Horvátországtól Ukrajnán át Bangladeshig. „A szűrők végén általában 3-4 kép marad, amiről beszélhetünk” mondja a zsűri elnöke, Jay Rayner. „Ekkor azt vizsgáljuk, mit mesél a fotó az ételről, hogyan közvetíti a saját sztoriját.”

01.jpg(© Mark Benham)

„Ennek a képnek csodálatos a struktúrája” – nyilatkozza Rayner a győztes fotóról, Mark Benham munkájáról, ami egyben a Philip Harben-díj: „Étel akcióban”-kategória nyertese is volt. „Olyan pillanat, amitől érzed a pékség illatát, még mielőtt beizzítanák a sütőket…”

Mark Benham fiatal brit fotós, aki „előző életében még grafikusként dolgozott”, valamint műtermi fotózásokat rendezett és vezetett le. „Ma már én fogom a kamerát, változatos témákon dologozom, ha csak lehet, természetes fénnyel” – olvashatjuk weboldalán

A zsűri döntése alapján a további kategória-győztesek:

Food Sn-apping (mobil snapshot kategória): „Gyerekasztal” (Lucy Pope fotója, Nagy-Britannia)

02.jpg(© Lucy Pope)

„Születtek ebben a kategóriában frenetikus dolgok. A győztesnél például azt latolgattuk, milyen magasról kellett ellőni a képet. Gyanítom, létrát használtak. De működött.” – így Rayner. (A David Loftus-utánérzésről lent írtunk.)

Hal a tortán-kategória (Cream on the Crop): „Polip jégágyon” (Petra Novotna fotója, Cseh Köztársaság)

03.jpg(© Petra Novotna)

„Látszik, hogy egyre patinásabb verseny vagyunk, a jó öreg megmérettetések ugyanis mindig létrehozzák a maguk kliséit. Azon nevettünk, hogy nálunk minden évben van polip. Egyszerűen van benne valami, ami inspirálja a fotósokat.” – mondja Rayner.

Ételblogger-kategória: „A tenger kincse” (Olimpia Davis fotója, Nagy-Britannia)

04.jpg(© Olimpia Davis)

„És megint egy polip. Csápok és aztán egy kazal fekete tintahalas tészta. Tényleg nem tudom, meg akarom-e kóstolni vagy inkább kalapnak hordanám. Ez így már kezd távolodni az étel témájától, kitehetnéd akár a falra is, nem unnád meg. De hogy megenném-e…” (Rayner) 

Taittinger pezsgő-kategória: Étel-ünnep

„The Grand Kitchen” (Shoeb Faruqee fotója, Bangladesh)

05.jpg(© Shoeb Faruqee)

„Van egy mély, földes tónusa ennek a képnek, ami megosztotta a zsűrit. Egyesek szerint túl sötét… Hatalmas üstök, igen szűk tér, nagy főzés zajlik sok embernek. Lényeg: a félkezű fickó a jobb szélen, aki egy serpenyő felett főz. Nagyon ott van. Lenyűgöző fotó.” – összegzi Rayner.

Hozd haza a szüretet-kategória: „Hazafelé” (Viktoriia Moskalenko fotója, Ukrajna)

06.jpg(© Viktoriia Moskalenko) 

„Lapos, poros vidék, az ember fáradtan megy hazafelé. Hátulról látjuk, de a kutyája visszafordul és egyenesen belenéz a kamerába. Volt vitánk arról, mennyire van köze mindennek az ’étel’ témájához – ami mindig előjön, amikor élő állatok vannak egy fotón.” (Rayner)

Az étel politikája-kategória: „Minden porcikát becsülj meg” (Marcin Jucha fotója, Nagy-Britannia)

07.jpg(© Marcin Jucha)

„Három kubai fickó húst szeletel egy igen mocskos helyen, egyikük kezében disznófej. A falról Jézus-kép tekint le rájuk, szemben az asztalon álló üvegek árnyéka pedig oltárszerű reflexiót vet. Nagyon nem vonzó hely, ahol egy fantasztikus kép született. Erős az üzenete: ínséges időkben minden falatot meg kell becsülni.” (Rayner)

Hozzávalók paradicsoma-kategória: „Lacaz-csendélet” (Susan Bell fotója, Nagy-Britannia)

08.jpg(© Susan Bell)

„Szobrászi stílusú, igazán csodás kép. Felvetődik benned, mit kezdenél ezekkel az alapanyagokkal. Nagyon határozott, nagyon egyszerű.” – lelkesedik Rayner. (Egyetértünk, őszintén szólva ez a kép az egyik kedvencünk.)

„Étel eladó”-kategória: „Úszó zöldségpiac” (Paula Watts fotója, USA)

09.jpg(© Paula Watts)

Errazuriz „Az év borfotósa”-kategória: „Mayasara pincészet” (Robert Holmes fotója, USA)

10.jpg(© Robert Holmes)

„Kénrudakat füstölnek, hogy új használat előtt fertőtlenítsék a hordók fáját. Horizontálisan széthúzódó hordósorokat látunk, egy fickó ügyködik a füstben. Építészeti jellegű a kompozíció.” (Rayner)

Marks & Spencer „Gasztrokalandok”-kategória: „Puno, a Tititcaca-tónál (Robert Holmes fotója, USA)

11.jpg(© Robert Holmes) 

„Hagyományos ruhát viselő nő sziluettje a gyümölcspiacon. Nagyon direkt kép, valószínűleg végül ezért nem válogattuk be a végső körbe a fődíjért.” (Rayner)

Marks & Spencer „Ételporték”-kategória: „Sajtos-csirkés toast” (Jean Cazals fotója, Nagy-Britannia)

12.jpg(© Jean Cazals)

„Az ételek szexi topmodellje. Bőséges, lázadó. Olyan, mint egy klasszikus reklámfotó, gyönyörűen, kifogástalanul megvalósítva.” (Rayner)

Ételt a családnak-kategória: „Piknik” (Maja Danica Pekanic fotója, Horvátország)

13.jpg(© Maja Danica Pekanic)

„Sok vitánk volt arról, vajon túltrendezte-e ezt a képet egy art director. Piknikezők egy folyóparton, mindenki fején gyapjúsapka. Az asztalon articsóka, amivel nem tudom, mit kezdenek egy pikniken. Mindenesetre mozgalmas kép, inspiráló.” (Rayner)

Minden napra Pink Lady-t!-kategória: „Nemcsendélet” (Polina Plotnikova fotója, Nagy-Britannia)

14.jpg(© Polina Plotnikova)

„Almák mozgásban. Nagyon piros, nagyon fehér. Tiszta kompozíció, ami megragadja a tekintetet.” – így Rayner. Bevalljuk, nálunk a kép abszolút befutó. Szürreális hangulatú, mégis könnyed, mentes a nyomasztó felhangoktól. A Pink Lady szó szerint reflektorfényben van, mégsem lesz nehéz vagy tipikus a dolog, amit a világos, szellős, puritán színvilág mellett a jól pozicionált, „súlytalansági állapotban” lévő almáknak köszönhetünk.

A mező minden virága-kategória: „Vad fokhagyma-mező” (Robin Goodland fotója, Nagy-Britannia)

15.jpg(© Robin Goodland)

„Ez a kép is megosztotta a zsűrit. Technikailag talán a legjobb fotó a mezőnyben, de arról merengtünk, nem túl idilli-e mindez, nem olyan-e, mint egy részvétnyilvánító képeslap. Mindez persze semmit sem von le az értékéből: ha egy fotóról rögtön valami piaci jelenléttel kapcsolatos dologra asszociálsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy valamit jól csináltak.” – zárja Jay Rayner a kategóriagyőztesek véleményezését.

A zsűri elnökének utóbbi meglátásától eltérően nem is vélekedhetnénk, mint ahogy a zsűri teljes szelekcióját áttekintve megakadt a szemünk a dán nevező (SØren Gammelmark) fotóján is a Food Sn-apping-kategóriában, ami számunkra egész egyszerűen gyomorforgató: nem tudtuk megállapítani, vajon mit akart kifejezni vele az alkotó az öncélú figyelemfelkeltésen túl. A Food for Celebration-kategória (Étel-ünnep) nyársra húzott malaca (Marcin Jucha fotója) sem kevésbé tűnik taszítónak és értelmetlennek – persze vannak kultúrák és közösségek, ahol ünnepi étel a nyárson sült disznó, gondunk elsősorban ismét a kép tinédzseres öncélúságával van: nagyon sokféle módon lehet megmutatni egy ilyen közeget, ennek ellenére olyan az egész, mintha a kép készítője szándékosan arról a pontról lőtte volna a fotót, ahonnan az a lehető legmélyebben hat – és nem pozitív értelemben – a néző gyomrára és pszichéjére. A zsűri azonban, úgy tűnik, erre is vevő volt.

Azért érdemes a teljes döntős szelekciót megnézni, számos kellemes kompozícót találhatunk a kategória-nyerteseken kívül is, véleményünk szerint elsősorban nem a társadalmi-közösségi témákban, hanem inkább a csendéletek, „ételportrék” között, ahol az étel vagy alapanyag főszereplő és nem kerül közösségi kontextusba. A „Minden napra Pink Lady-t” kategóriában például születtek kifejezetten szellemes alkotások, melyek ha nem is konkrétan vizualitásukkal, inkább mondanivalójukkal szórakoztatnak. Ilyen az olasz Francesco Zoppi önképfejlesztő almája:

16-01.jpg(© Francesco Zoppi)

Érdemes talán még észrevételezni, hogy David Loftus mennyire trendi: Jamie Oliver stílusteremtő fotósától láttuk, mi legalábbis először, azokat a bizonyos lendületes, színpompás, különböző festészeti stílusokat idéző ételkompozíciókat: olyanokat, ahol az étel maga főszereplő és olyanokat, ahol a közösségiség a lényeg, amihez az étel, ill. az étkezés aktusa nyújtja a kommunikációs keretet. Az ilyen együtt-étkezéses jelenetek dinamikáját, pezsgését a tányérok felett bizonyos irányba mozduló kezek adják meg – ilyen a Food Sn-apping-kategória nyertesének, Lucy Pope-nak a fent bemutatott fotója is („Gyerekasztal”).

(Fenti, nyitó képünkön: Luciano Furia fotója a „Hozzávalók paradicsoma”-kategória döntősei közül.)

Az ételfotózás, a gasztronómiai vizualitás történetéről itt írtunk:

Látom & megkívánom: ételfotózás akkor és ma>> 

Részletek a „Pink Lady Év Ételfotósa” versenyről és a 2015-ös győztesről pedig itt>>  

És ajánlunk egy pazar kortárs fotóprojektet is Los Angelesből, ami fantasztikusan érzett rá édes kedvencünk ősi lényegére: Méz, a demokrata>>