Céklalé is segítette a Leicester Cityt

Claudio Ranierit, a Premier League-győztes Leicester trénerét az is megkülönbözteti több kollégájától, hogy komolyan épít a csapat mögött álló sport- és táplálkozástudományi szakembergárdára, akik a cél érdekében nem féltek egyedi megoldásokhoz nyúlni. A BBC cikke alapján összefoglaltuk a „céklalöketek”, kemény sprintek, GPS-adatok, hidegkamrák, pizzák, tojások, bőrön megjelenő piros foltok és más eszközök bevetését Leicester-módra.

beetroot3.jpg

Míg a játékosok, a drukkerek és a fogadóirodák egyaránt őrjöngenek a „semmiből feltűnt vidékiek” megdöbbentő győzelmén, a dolgot Ranieriék azért nem bízták teljesen a buddhista szerzetesekre, akiknek imáit a Leicester tulajdonosa, a thai milliárdos Vichai Srivaddhanaprabha kérte és kapta az idei bajnoksághoz. A munka, bármily láthatatlanul folyt is a nagy angol csapatok (Liverpool, Arsenal, Manchester, Chelsea) árnyékában, igen céltudatos és megtervezett volt. A Leicester vezetői stábjában többek között sporttudományi és teljesítmény-elemző, fitnesz és kondíció-manager, erőnlétért és állóképességért felelős edző, teljesítmény-pszichológus, táplálkozástudományi vezető és fizikoterapeuta is helyet kapott, és mint említettük, nemcsak díszítőelemként.

ranieri_and_team2.jpgAndrea Bocelli "Nessun dormája" után kitört az öröm a leicesteri King Power Stadionban május 7-én, 32000 rajongó jelenlétében. Középen a tréner, Claudio Ranieri és a csapatkapitány, Wes Morgan emelik magasba a Premier League - a világ legnézettebb első osztályú labdarúgóbajnoksága - trófeáját. (Kép: Getty Images)

Ranieri a gyorsaságra és az ellentámadásra építette fel a szezont, ehhez kellett a játékosokat hozzákondicionálni: a lehető leggyorsabb sprintekkel, sérülésmentesen végigvinni a bajnokságot (és ez persze még csak a stratégia fizikai oldala). Bejött: a statisztikák (Opta Sports) szerint a Leicester produkálta a Premier League legtöbb ellentámadását és rúgta a legtöbb ellentámadásból eredő gólt, emellett 35,44 km/h-val a Leicester csatára, Jamie Vardy lett a bajnokság leggyorsabb játékosa is. Hogyan?

  • Céklalöketek: a táplálkozástudományi háttércsapat nagy szerepet szánt a vérvörös fitneszgumónak (most már talán hívhatjuk így). Az Exeteri Egyetem, akikkel kooperáltak, vizsgálatokkal támasztotta alá, hogy a cékla fokozza a teljesítményt és támogatja a gyors döntéshozatalt – és itt már ki is léptünk az ellentámadásos stratégia pusztán fizikai mezsgyéjéről. A céklakúrával összességében 3,5%-os teljesítménynövekedést értek el, ami elsőre nem tűnik túl soknak, de az élsportban elég ahhoz, hogy a számos más módszerrel is karbantartott Jamie Vardy villámgyorsan elslisszanjon egy védő előtt és lőjön egy hatalmasat. Vagyis az intenzív céklázás beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a cékla bebiztosította helyét a Leicester hosszú távú programjában. (Mint írtuk cékláról szóló bejegyzésünkben, a „fitneszgumó” nitrátban gazdag, ami a szervezetben nitrátsavvá alakul, ez kitágítja a véredényeket és mozgás közben intenzívebb oxigénfelvételt tesz lehetővé, így fokozva a teljesítményt. Még több hasznos infó a cékláról, kárpátaljai, görög és trópusi céklás receptekkel: Kárpátaljai cékla az izmokért és a jó hangulatért>>).

beetroot2.jpgA céklaleveket, céklaturmixokat a futók is kedvelik: lehet piros bogyósgyümölcsökkel, eperrel, áfonyával is kombinálni, de "klasszikusan": sárgarépával, gyömbérrel, naranccsal is nagyon finom. Rengeteg fitt tavaszi smoothie-recept írásunkban: Fitt mucikat mindenkinek!>>

  • A térdinak erősítését – az extra sebesség általi terhelés okozta sérülések megelőzésére – a játékosokra személyre szabott, 350-500 kilós lábprések és a „NordBord” nevű, a térdinak állapotát tesztelő eszköz segítette, utóbbit a meccsek után közvetlenül is használták az öltözőben. 
  • Edzés utáni sprintek: ez már szinte a gladiátorképzés határát súrolja, de szintén beigazolódott: a Leicester erőnlétért és állóképességért felelős edzője, Matt Reeves ragaszkodott ahhoz, hogy egyes edzések végén a játékosok ne a megváltó zuhany alá, hanem ismét a futópályára vonuljanak 40 métereket sprintelni. A sokak számára biztos vérfagyasztónak hangzó módszer Reeves szerint segített elkerülni a meccs-napokon bekövetkező lágyszöveti sérüléseket, és mivel a Leicester statisztikái kiugróan alacsony ilyen jellegű sérülést mutatnak, úgy tűnik, igaza volt. (Alátámasztja a stratégia helyességét az is, hogy a Leicester volt a legkevesebb játékossal játszó klub is az idei bajnokságon.)
  • „Túl sok” pihenés és regenerálódás: a Leicester felkészülését fémjelző, meccsek utáni 48 órás rekreáció és a hét közepén beiktatott szabadnap sok klub menedzsmentje számára valószínűleg ismét elég furcsán hangzana. Mindezt persze azért, hogy a játékosok ne hajtsák túl magukat a felkészülés alatt, elkerülhető sérüléseket kockáztatva a túlpörgéssel. Aktuális fizikai állapotukat a Leicester erőnlétért felelős teamje szigorúan mérte és vezette, mégpedig GPS-alapon működő „katapult mellényekkel”, melyek edzésről edzésre pontos adatokat szolgáltatnak a sportoló teljesítményéről, pályán való mozgásáról, sebességéről, a felgyorsuló és lelassuló szakaszokról, irányváltásokról. Ha például ezen adatok azt mutatták, hogy a szupercsatár Vardy túl keményen edzett, Ranieri hallgatott a szakértői véleményre és a továbbiakban kivette a játékost bizonyos edzés-szekciókból.
  • Napi beszámolók: a felkészülés alatt a Leicester játékosai minden nap kitöltöttek egy kérdőívet iPad-en, beszámolva arról, hogyan érzik magukat az előző napi edzés után, megzavarta-e őket valami alvás közben, illetve, hogy éreznek-e fájdalmat, merevséget pl. a négyfejű combizmukban. A felkészítő team a beszámolókat értékelve alakította ki a további edzéstervet.
  • Hidegkamra: amikor Vardy csípője 2015 novemberében megsérült, úgy tűnt, számára vége a szezonnak. Hogy nem így történt, az a száraz, -135 fokos hidegkamrának köszönhető, amelyben a csatár regenerálódott (arra most sokan nem is mernek gondolni, mi lett volna, ha Dave Rennie, a Leicester vezető fizikoterapeutája nem ragaszkodik a hidegkamra beszerzéséhez). A brutális hidegben maximum 4 percig lehet tartózkodni, a dolog lényegét Rennie szerint az adja, hogy egy jégfürdőhöz hasonlóan a szívhez tereli a vért, mielőtt a friss, oxigéndús vér újból elárasztaná az izmokat, így a rövid, de intenzív terápia az egész testre kihat – a tapasztalatok szerint igen jó eredménnyel, főleg, amikor meccsek között kevés idő van a regenerálódásra. „Mivel a kamra száraz, a játékosok jobban kedvelik, mint a jégfürdőt, ami érzékeny a bőrüknek. Amikor pedig kijönnek, könnyedén, felvillanyozódva vonulnak végig a folyosón.” – mondja Rennie. A jeget egyúttal masszázsra, és egy kicsit pszichológiai célzattal is alkalmazzák: könnyebb pályasérüléseknél jéggel teli zacskóval masszírozzák át az adott testrészt, ami egyrészt lecsökkenti a testhőmérsékletet, másrészt a masszázs hatására a bőrön kialakuló piros folt vizuálisan is azt jelzi a játékosnak, hogy elindult a gyógyulási folyamat.

cracking_eggs.jpgA csapatépítés bensőséges pillanatai: felváltva törnek a tojások Christian Fuchs, az osztrák vendégjátékos hátvéd és Jamie Vardy fején (Kép: BBC)

  • „A folyamat a fontos”: a csapat teljesítmény-pszichológusa, Ken Way a BBC Sportnak úgy fogalmazott, voltaképp ketten foglalkoznak a játékosok mentális állapotával: ő és maga a vezető tréner, Claudio Ranieri. Mint mondta, a Ranieri által tanúsított hozzáállástól, akár a játékosokkal, akár a médiával való kommunikációról legyen szó, egyszerűen „leesett az álla”. A Ranieri-féle megközelítés egyébként a játékosok közötti emocionális kötődés kialakítását, a valódi csapatszellem erősítését is célozza: volt példa már részéről ajándék-pizzaesőre, de arra is, hogy megtiltotta a bajnoki címről való csevelyt egészen a legutolsó meccsekig. Most már biztos: a játékosokat sikerült végig a csúcson tartania, úgy, hogy egyesek szerint a Leicester „végigpartizta a felkészülést”. Ez persze komolytalan, de tény, hogy a laza pillanatok sem maradtak ki a szezonból, például, amikor Vardy és Christian Fuchs a pályán tojásokat törtek egymás fején. Viccet félretéve, a felkészítők azt is fontosnak tartották, hogy a felelősség és a saját teljesítményükkel való szembenézés is kialakuljon a játékosokban, ezért minden héten közösen értékelték az eredményeket és videóelemzéseket is tartottak egymásról. „Inkább arról van szó, hogy képessé váljanak saját döntéseket hozni, mint arról, hogy megmondjuk nekik, mit csináljanak. Ez jól hat a közösségre és a küzdőszellemre egyaránt.” – fogalmaz Matt Reeves, a Leicester fent említett erőnlétért és állóképességért felelős edzője.

(Forrás>>)

Krumpli és más semmi?! Tavaszi diéták buktatói>>

Édes élet? 2016 legfontosabb döntése...>>

Egészségesen, ízesen, tápanyagdúsan 20 deka párizsi árából? Lehetséges>>