A világ legdrágább sajtja: nem olasz, nem francia…

Hanem szerb és egy még szinte felfedezetlen középnyugat-szerbiai természeti paradicsomból származik, ahol a sajt alapanyagát adó helyi „lakosok” hátát a legenda szerint a „Teremtő kereszttel jelölte meg”…

02.jpg

A Zasavica Tájvédelmi Terület neve kempingesek számára csenghet a legismerősebben, hiszen Zasavicát ma már Európa legjobb 100 kempingezőhelye között tartják számon. A Szarajevó és Szabadka között kb. félúton, Belgrádtól 90 km-re északnyugatra található hely pár évtizede még Szerbia egy teljesen ismeretlen mocsárvidéke volt. Azonban egy ex-parlamenti képviselő, Slobodan Simić – ki tudja, miért – felfigyelt rá, azóta pedig már főállású természetvédőként igazgatja a mocsárból kialakított tájvédelmi körzetet.

Simić először (valamelyik) volt feleségétől hallott a vidékről: madarak Mekkájáról, ahol hihetetlenül vibrálóak a színek és rengeteg a napfény és a víz, a feleség szülei ugyanis egy Zasavica-környéki kis faluban éltek. Valahogy megragadt benne a dolog és elment megnézni a helyet, amitől azóta sem tud elszakadni és amit 1997-ben politikai kapcsolatai révén sikerült tájvédelmi körzetté nyilváníttatnia. Ez persze még kevés lenne a világhírhez, amit, úgy tűnik, egy olyan exkluzív gasztrotermék hoz majd el Zasavicának, aminek a gyártása szintén Simić fejéből pattant ki.

A tájvédelmi körzettel kapcsolatos teendők közepette egyszer ugyanis egy csapat borzasztó állapotban lévő balkáni szamarat pillantott meg a közeli Ruma (Árpatarló) nevű városban. Mivel a munkából már kiöregedtek, a csont és bőr szamarak láthatóan igen szomorú sorsnak néztek elébe. Simić úgy döntött, megmenti őket és el is szállíttatta az egész csapatot Zasavicára, ahol ma már egy 180 szamárból álló csorda éli világát, mangalicákkal, podóliai tehenekkel és sikeresen visszatelepített hódokkal egyetemben. „Elvesztettük a kapcsolatot az állatokkal. Mindenképp vissza kell ezt szereznünk.” – vallja Simić.

01.jpgA balkáni csacsik kedves, intelligens, szociális lények. (Kép: BBC)

Az „exkluzív gasztrotermékre” visszatérve, alapanyagát az állatkínzó rumaiaktól megmentett szamarak adják, egész pontosan a magarica (nőstény szamár) teje. A magarica – ami egyébként több mint 1 évig is vemhes utódjával – rendkívül kevés tejet ad, ami viszont sűrű, édes és híresen tápanyagdús (nem véletlenül Kleopátra is benne fürdőzött a legszívesebben), emellett természetesen hatásos potencianövelő hírében áll.

m-sir3.jpgMagareći sir, a maga rusztikus valójában (fotó © Kristin Vuković)

De hogyan lesz a zasavicai magaricák ritka tejéből a világ legdrágább sajtja? Simić nem tett le a pár éve a fejében motoszkáló ötletről és a farm managere, Jovan Vukadinović volt közlekedési rendőr és Stefan Marinković tejtermelő segítségével végül össze is hozták az első szamársajtot. Ami nem volt könnyű, ugyanis a szamártej nemcsak ritka, de kazeinben igen alacsony is (kazein: az emlősök tejében megtalálható fehérje, a sajtgyártás fontos alapeleme). A magaricatejet végül 40% kecsketejjel keverték, így született meg az elegáns krémfehér színű, lágy, édeskés ízű magareći sir, azaz szamársajt, amiből egy muffin-méretű darab kb. 50 euróba kerül. (A magareći sir egyik első rajongója állítólag Novak Đoković, a szerb teniszező világsztár volt, aki a rossznyelvek szerint egyszer az egész zasavicai készletet felvásárolta éttermei számára.)

magareci-sir.jpgAranyárban mérik...

Bár a sajttermelő trió által kikísérletezett recept természetesen titok, a szamár- és kecsketej keverékéhez először tejoltót adnak, miután a tej megaludt, tiszta vászonban lecsepegtetik, majd a sajtot kézzel formákba nyomkodják és 24 órán át hűtik. Minthogy Kleopátra fürdőjének alapanyaga, a szamártej kozmetikumként, szépségterápiás és öregedésgátló elixírként is híres, Simićék ebben az irányban is nyitottak, így Zasavicán már prémium minőségű szamártej-szappant, esszenciális zsírsavakban és A-vitaminban gazdag, öregedésgátló arckrémeket, ezen kívül „szamártej-likőrt” is kaphatunk, utóbbi állítólag olyan ízű, mint egy krémes-tejes Limoncello.

„A semmi közepén teremtettünk valamit” – emlékszik vissza Simić. „Mindig újabb és újabb ötleteket kell találnunk a fennmaradáshoz. Sokan könnyedén dobálóznak a „fenntartható turizmus” fogalmával. Hát egyeltalán nem könnyű. A legjobbak akarunk lenni. Tudjuk, nem válthatjuk meg a világot vagy Szerbiát, de egy picivel mindig jobbat akarunk nyújtani az átlagnál. Ez a filozófiánk.”

Ajánljuk:

Egészség, szépség, potencianövelés költséghatékonyan>>

Sajtok sajtja: parmezán>>

Fertőző az elhízás?! Bélflóránk titkai>> 

(Forrás)