A világ legújabb lisztje

Alapanyaga nem szicíliai sütikben, hanem egy Salvatore Ferragamo-kollekcióban kezdte pályafutását.

or_f6.jpg

Ha valaki volt már olyan szerencsés, hogy egy pohár frissen préselt narancslével a kézben ébredezett valahol a szicíliai tengerparton, soha nem felejti el az élményt. A narancs zamatával párosulva a pillanat örökbérletet váltott a tudatunkban. Kinek jutna eszébe egy ilyen helyzetben az élmény melléktermékén: 4 üres narancshéjon filozofálni?

Ha nekünk nem is, a szicíliai citruslé-készítőknek állandó fejtörést okoz a dolog: 2016-ban a szigeten 140000 tonna citromot, 100000 tonna narancsot, ugyanennyi vérnarancsot, 20000 tonna zöld és 20000 tonna érett mandarint préseltek ki gyümölcslének. És ez még csak a különféle dzsúzok alapanyaga, a többi gyümölcsöt, köztük a híres szicíliai vérnarancsot egészben adják el. A citrusok héjából, magvaiból és más nem fogyasztható részeiből a levek előállítói ún. „pastazzót” készítenek, ebből tavaly több mint 200000 tonna jött össze. A tengerparti reggelek savanyú maradékától a gyümölcslé-előállítóknak muszáj szabályozott keretek között megszabadulni, ami igen drága: Salvatore Imbesi, az Agrumi-Gel tulajdonosa szerint nekik 16 millió euróba került a művelet 2016-ban. De úgy tűnik, van más megoldás is.

or_f5.jpg(Kép: Orange Fiber)

A cataniai származású Adriana Santonocitót 2011-ben, milánói design-szakos egyetemistaként kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy mit lehetne kezdeni a textiliparban olyan természetes hulladékokkal, mint a Szicílián nagy mennyiségben termelődő citrushéj. Sikerült: a folyamat eredményeként, amiből végül a disszertációját is írta, megszületett a „narancsfonál”. Lényege, hogy a narancs (és más citrusok) héjából cellulózt kivonva, majd azt különféle kémiai reakcióknak kitéve (ez a titkos rész) fonál készíthető, amit aztán megfestve más textíliákkal: pamuttal, poliészterrel tudnak egyesíteni. A narancshulladék az innovatív módszernek köszönhetően így finom szerkezetű, a selyemre hasonlító „narancstextilekben” születik újjá.

Adriana Santonocito kolléganőjével, Enrica Arenával 2014-ben céget alapított az ötletre Orange Fiber (narancsrost) néven, melynek termékei hamar felkeltették a fenntarthatóságot célzó divatházak figyelmét: 2015-ben a H&M non-profit alapítványának „Global Change” nevű díját nyerték el 150000 euróval egyetemben (2700 jelentkező közül a 4. helyen végeztek), 2017-ben pedig a narancstextil már egy tavaszi-nyári Salvatore Ferragamo-kollekció alapanyagát szolgáltatta.

orange_yarn.jpg(Kép: Orange Fiber)

Az Orange Fiber-nek immár 12 alkalmazottja és saját citruspréselője van Szicílián, ahonnan ingyen szerzik be az alapanyagot a textíliákhoz. (Egyik első befektetőjük, Antonio Perdichizzi úgy nyilatkozott, azért tetszett meg neki a cég, mert a többi startuppal ellentétben nem digitális, csupán „egy briliáns ötletből és tehetségből” született meg.)

De hogyan lesz a narancsból liszt?

Úgy tűnik, a szicíliai citrushéj napjainkban reneszánszát éli, a Cataniai Egyetemen pl. teljes erőbedobással folyik a kísérletezés arra, hogy jó minőségű lisztet készítsenek belőle. Az eredmények ígéretesek, sőt, nagyon egészségesek: a szicíliai pékségekben általában használt zsiradékot – vajat vagy margarint – váltanák ugyanis ki a narancsrostok. Egészen pontosan a liszt a narancs héját, magvait és a gyümölcspép azon részét tartalmazza, ami a préselt levekből kimaradt. Akár a narancstextil, a „narancsliszt” is a helyi citruslé-előállítókkal kooperációban készül, ők szolgáltatják – örömmel – az alapanyagot hozzá. A citrushéjat jól lemossák, hogy eltávolítsák felületéről a kesernyés ízt, majd szárítják, őrlik, fehérítik.

sicilian-orange-cake.jpg(Kép: Pinterest)

Acireale környékén már több pékségben kipróbálták a híresen konzervatív szicíliai pékek a narancslisztet, a visszajelzések pedig egyöntetűen pozitívak: a liszt állaga megfelelő, kellően oldódik nedves közegben, és egyeltalán nem változtatja meg a helyi termékek ízét. Előállítása szinte semmibe sem kerül, és – a narancstextillel egyetemben – hosszú távú megoldást kínál a Szicílián termelődő citrushéj újrafelhasználására.

Narancsáram

A divaton és a sütin túl egyesek Szicília energiaigényének biztosítását is narancsból képzelik el. A sziget közepén, Mussomeliben, a Nuova Scala nevű farmon a narancs héjából és fel nem használt részeiből biogázt készítenek, amiből áramot termelnek. 2016-ban 16430 tonna narancs-melléktermékből 24000 kWh áramot nyertek, ebben az évben szeretnének 22000 tonnát elégetni. Mi jöhet még?

(via bbc.com)

A kávézacc metamorfózisa: ékszer, tüzelő, póló, zokni...>>

Gasztrotrend: a jövő kolbásza>>