Fotók, kenyerek, konvojok az Élelmezési Világnapon

Október 16-án 194 ország ünnepli az „Élelmezési Világnapot”, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megalakulásának napját. Az 1945-ben létrejött szervezet jelmondata: „Fiat panis” (legyen kenyér), az Élelmezési Világnap kampányai ma arról szólnak, hogyan lehetne ezt 2030-ig globálisan elérni.

wfd_2017s.jpg

Egy nemzetközi élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezet létrehozásának gondolata a 20. század elején, David Lubin amerikai agronómus, aktivista részéről született meg, ez vezetett 1905-ben az ún. „Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet” létrehozásához. 1943-ban Franklin D. Roosevelt hívott össze konferenciát 44 ország részvételével élelmezésügyi témában, majd 1945. október 16-án, a kanadai Québecben aláírták a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) alapító okiratát.

A FAO-tagországok száma 2017-re 194-re nőtt, az október 16-i „Élelmezési Világnap” (World Food Day) megtartását 1979-ben, magyar határozati javaslatra fogadták el (Romány Pál mezőgazdasági és élemezésügyi miniszter, 1975-1980).

Az Élelmezési Világnap minden évben aktuális tematika szerint zajlik, 2014-ben pl. a családi gazdaságok fejlesztése, 2015-ben a vidék elszegényedése elleni küzdelem, 2016-ban a klímaváltozás kihívásai, 2017-ben pedig a migráció élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatása voltak a vezető témák. A fő cél: a fenntartható fejlődés keretében 2030-ra megszüntetni az éhezést a világon: „Zero Hunger by 2030”.

Kb. egy évtizedes csökkenés után az éhezők és alultápláltak száma az utóbbi években nőtt. A FAO szerint 2015-ben 777 millióan, 2016-ban 815 millióan éheztek világszerte, elsősorban a szaporodó fegyveres konfliktusok miatt, melyek sokszor a vidéki elszigeteltségben élőket érintik leginkább (Dél-Szudán, Nigéria, Szomália, Jemen). Jelentősen hozzájárul az élelmiszerbiztonság romlásához a klímaváltozás és az El Niño hatása is, ezek persze oda-vissza ható folyamatok: amerikai kutatók szerint a szíriai válság 2011-es kirobbanásához pl. nagyban hozzájárult a globális felmelegedés, ami 2006 és 2010 között Szíria és a Közel-Kelet egyik legnagyobb szárazságát produkálta. Krízis krízist szült egy olyan régióban, ahol 12000 éve a földművelés az élelmiszerbiztonság záloga. A szárazság által leginkább sújtott észak-szíriai területekről a kétségbeesett földművesek a nagyvárosokba özönlöttek, gyarapítva az elkeseredettek tömegét, a feszültség pedig a 2011-es eseményekben eszkalálódott.

2016-os adatok szerint, míg a világon minden 9. ember, Magyarországon minden 4. ember tartozik a tartósan élelmiszert nélkülözők közé (a lakosság 23,8 százaléka). Ezen belül 200 ezer gyermek nem jut időszakosan (különösen a tanítási szünetek alatt) kielégítő élelemhez és 30-50 ezerre tehető a folyamatosan éhező gyerekek száma (>>). Az éhezéssel szinkronban az élelmiszerpazarlás is vezető probléma: hazánkban évi kétmillió tonna még fogyasztható élelmiszerhulladék keletkezik, világszinten pedig a megtermelt élelmiszer egyharmada landol a kukákban.

Az Élelmezési Világnapot a maratonoktól, felvonulásoktól kezdve Magnum fotóesszékig sokan, sokféleképp ünneplik. A svájci székhelyű „Pékek Világszövetségének” tagjai (egy 2001-es határozat alapján) október 16-át a „Kenyér Világnapjának”, nyilvánították, ezen a napon adakoznak, felajánlásokat tesznek. Budapesten a mai napon 12. alkalommal kel útra az „Adománykonvoj”, ami a hazai élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok adományait szállítja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület raktárába.

A nélkülözés és a pazarlás szálait több kreatív kezdeményezés próbálja összekötni világszerte:

Étel, ami nem vész el: ezrekre főznek>>

Suliebéd indiai módra: mikronutriensekkel>>

Ötleted van, de nincs rá pénz? Egy leves jól jöhet>>

Te ennél éttermi maradékot? Dániában ez ma a trend>>

Filléres főzéstippek: lehet olcsón jót?>>