Elrejti bűneinket? Szerzetesek nem épp böjti tésztája

Meg lehet téveszteni a Mindenhatót? Rossz nyelvek szerint ciszterci barátok megpróbálták, amikor a nagyböjt vége felé már nagyon kívántak egy kis húst. Bár lehetséges, hogy csupán nem ismerték fel a tiltott gyümölcsöt, mely tudtukon kívül a tányérjukra került…

maul10.jpg

A Maulbronn-apátság Délnyugat-Németország egyik legfontosabb történelmi helyszíne, 1993 óta az Unesco Világörökség része. Baden-Württemberg tartományban található, ciszterci szerzetesek alapították 1147-ben és máig a legjobb állapotban fennmaradt középkori kolostoregyüttesnek számít az Alpoktól északra. Napjainkban már nem ciszterciek lakják, nívós, protestáns középiskolaként és kulturális-közösségi központként működik (itt tanult többek között Hermann Hesse irodalmi Nobel-díjas író is).

maulbronn2.jpg(Kép>>)

Az apátság nemcsak szellemiekben, de a földi létet megédesítő legendákban is gazdag: itt készül az EU által 2009-ben „regionális specialitásként” elismert Maultaschen vagy (sváb dialektusban) Herrgottsbescheißerle, utóbbi jelentése szó szerint: „kicsi miurunk becsapásai”…

Honnan ered a nem igazán fennkölt elnevezés? Svábföld első számú kedvencének, amit ma gasztroturisták lelkes csapatai készítenek főző-worshopokon az apátság volt istállójában, négy eredettörténete is van:

1. Az első elmélet szerint a tésztát a valdensek – egy, a 12. század végén Provanszban létrehozott keresztény mozgalom tagjai – terjesztették el Svábföldön az olasz ravioli mintájára. A valdenseket folyamatosan üldözték a katolikus pápák, közülük többen az Alpok túloldalán, Németországban leltek menedékre, ahol később üdvözölték a hitükhöz közel álló kálvinista tanokat.

2. A második elmélet egy bizonyos Margaret Maultausch nevű grófnőnek tulajdonítja a Maultaschen megjelenését Svábföldön: eszerint a grófnő Tirolból hozta a receptet és bocsájtotta azt a ciszterciek rendelkezésére. A hölgy nem túl megtisztelő vezetékneve „zsebszájút” jelent, és állítólag születésétől fogva eldeformált álla miatt ragadt rá, erről nevezték el a tésztát.

maul11.jpgMaultaschen hagyományosan, húslevesben tálalva (kép: Pinterest)

3. A harmadik elmélet szerint a receptet maguk a ciszterci szerzetesek találták fel a 17. században, a harmincéves háború (1618-48) idején. A pap szerzetesek a rend szigorú szabályai szerint nem ehettek húst, csak durvára őrölt lisztből készült kenyérrel, hallal, zöldségfélékkel és – egyes források szerint – olykor békával, hóddal táplálkoztak. (Ez a szabály nem vonatkozott az apátságban dolgozó világi barátokra, akik feladata a fizikai munka és a főzés volt, míg a pap szerzetesek közül sokan a nemességből kerültek ki és idejük nagy részét tanulással, imádkozással, elmélkedéssel töltötték.) A Maultaschen esetében fennáll a gyanú, hogy a világi barátok kalóriadúsabb menüje egyszer valahogy „összekeveredett” az elmélkedő szerzetesek karcsú kosztjával, de azok nem szólaltak fel a dolog ellen…

maul4.jpgÍgy készül a "sváb ravioli" (kép: bbc.com)

4. A negyedik, népszerű verzió szerint egyszer, a középkorban két szegény fiú érkezett Maulbronnba. A testvérpárnak azért kellett elhagyni szülőfaluját, mert apjuk nem tudta etetni őket, az apátságban viszont otthonra leltek és világi barátokként csatlakoztak a közösséghez. Egyikük, aki a konyhán dolgozott, egyszer nagyböjt alatt egy nagy szelet húst kapott ajándékba. Mivel a hús tiltólistán volt, elrejtette a többi szerzetes elől, de kidobni nem bírta. Hogy ne romoljon el, besózta és eldugta egy hordó mélyére. Teltek a hetek, amikor pedig már nem lehetett tovább várni a hús felhasználásával, a fiú elővette, nagyon apróra vágta, gyógynövényekkel ízesítette, tésztába töltötte és Nagypénteken felszolgálta a szerzeteseknek. Azok a szokásos csöndben fogadták az ínycsiklandozó ételt, az ebédlőben egy pisszenés sem hallatszott. Vajon nem vették észre, mit esznek? Nem vették vagy nem akarták észrevenni: a hagyomány szerint így született meg a Herrgottsbescheißerle, a „Mindenhatót megtévesztő” sváb ravioli, melynek áttetsző tésztája jótékonyan burkolja be földi bűneinket…

maul1.jpgRusztikus Maultaschen sült hagymával, burgonyasalátával...

maul6.jpgés egy kortárs verzió párolt körtével, pirított sonkával, mézes-mustáros szósszal (képek: Pinterest)

A hagyományos recept szerint a Maultaschen alapja egy finom, vékonyra nyújtott tojásos tészta, amit darált (egy rész füstölt, egy rész nem füstölt) sertéshússal, spenóttal, beáztatott kenyérrel, zsemlemorzsával, zöldfűszerekkel (póréhagyma, snidling, petrezselyem) töltenek meg, fűszerei a só és a feketebors. Mai interperetációkban a töltelék sonkával, reszelt sajttal egészül ki. A megtöltött „zsebek” szélét felvert tojással zárják le és vagy húslevesben kifőzve, vagy vajban kisütve, friss snidlinggel tálalják. Kísérője a tányéron sokszor egy adag sváb burgonyasaláta, ami csak olajjal és ecettel (nem majonézzel) készül.

Bár a 12 cm átmérőjű Maultaschen kevés eséllyel kerüli el a Mindenható tekintetét, napjainkban a régió valóságos adományának, gasztronómiai kuriózumnak számít. A töténelmi recepten kívül folyamatosan újabb és újabb verziók születnek, nagyon kedvelt például a lazacos és a vadhúsos. A helyiek első számú kedvence pedig a Svábföld ízvilágát hűen tükröző véreshurkás Maultaschen, amit savanyúkáposztával tálalnak.

Ajánljuk:

Sorsok fonalát szövi a világ legkülönlegesebb tésztája Szardínián>>

Történelmi csemegék: Szent Ágota keblei>>

Tésztafőzés, szicíliai keresztanya-módra>>

Nézz a szomszéd szemébe, és egyetek egy jó babot!>>

(Via BBC Travel)