Így ettünk mi – Leonardo és a tenger gyümölcsei

Horvátország egyike a magyarok kedvenc nyári úticéljainak, ami nem meglepő, hiszen közel van és – bár olcsónak nem neveznénk – kigazdálkodható árak várják a nyaralókat. Arra voltunk kíváncsiak, vajon van-e jó olasz(os) étterem Trogir környékén. Jelentjük, van.

Leonardo cím.jpgEgy estebéd azért is jó döntés, mert nincs nagy tömeg

Vargányás vaddisznós tészta a Kistücsökben, avagy hogyan utaznak a receptek



A Kistücsökbe előbb-utóbb mindenki eltalál, és aki eltalál, az vissza is tér, mert a Balatonpart legjobb éttermében tényleg nem csak a fogások elsőrangúak, de visszacsillan itt valami egy messze elmúlt polgári aranykorból, melyben a jó étel nem valami sznob-gyanús túlárazott mutatvány volt, hanem a mindennapi élet része, a tűz őrzésének kifinomult változata.
 

A Pizzás - Lounge



A Káldi Gyula utca egészen közel van a Deákhoz, az Andrássyhoz és a Királyhoz is, jórészt mégis csendes, alvó utca, de azért akad benne egy vendéglátóhely: ez A Pizzás Lounge.

Millennium da Pippo



Ismét egy olasz étteremben kapott el a hétvégi kijózanodás (ezt csak úgy átvitt értelemben mondom), ismét egy kis asztalnál találom magam, ahol az étlapot nézegetve elővesz a jólismert vágy: erőlevest nekem, hogy végképp kigyógyuljak az előző napokból. A Millennium da Pippót tettük próbára.

Vizes lepedő: Da Lello



Jó pár évvel ezelőtt hallottam utoljára, hogy milyen jó hely a Da Lello, nem is igen értettem, hogy lehet olyan jó hely egy pizzéria az Alkotás úton, ezért nagyon nem rohantam az ellenőrzéssel, de most egy váratlan műsorváltozás miatt odakeveredtem, és továbbra sem értem, mi tetszett benne másoknak.

A pokol harmadik köre



A múltkori Pomo D’Orós élményünk után úgy tűnt, jó ötlet vasárnap délben vendéglőbe menni. Sajnos azonban a Faustók nincsenek nyitva vasárnap, ezért vettük a következő tippet, a Dohány utcai Il Terzio Cerchiót - Dante poklának harmadik körét, melyben a falánkokat büntetik savas esővel. Mi mást rendeltünk.

Pomo D’Oro



Illemtudó gasztromókusok szeretik az elején leszögezni, jó hely a Pomo d’Oro, de nem a felhajtás miatt. Jó halakat adnak, de nem a Gianni miatt járnak oda. Ezt a hozzáállást sosem értettem, főleg azért mert elképzelésem sem volt, ki az a Gianni. Most már tudom, hogy ez egy igazi olasz fószer, akinek volt valamilyen műsora a tévében. Ezért a kényesebb ízlésűek kicsit cikinek tartják a jelenlétét – az viszont nem világos, hogy ha kényes az ízlésük, akkor miért néznek tévét.