Az internet egy közösségi oldalán találkoztam a delikátesz oldalával. A kiposztolt fotók láttán azonnal tudtam, hogy el fogok látogatni hozzájuk.
Az internet egy közösségi oldalán találkoztam a delikátesz oldalával. A kiposztolt fotók láttán azonnal tudtam, hogy el fogok látogatni hozzájuk.
A reggeli két órás cukorterheléses vizsgálat megviselt. Hiányzott a reggeli, a tea, a kávéról már ne is beszéljünk. Attól a tömény szőlőcukros italtól pedig, amit bele kellett töltenem a gyomromba, két órán át szédelegtem. Komolyan gondolkodtam azon, hogy szólok a nővéreknek, adják oda az ellenszert. Aztán miután a vérvételek is megtörténtek, elővehettem végre a szendvicsemet. Fél perc alatt eltüntettem.
Miután az apró szendvicsem nemigen töltötte meg a gyomromat, és nem állt vissza a szervezetemben a megbolygatott rend, az utam a Belvárosi (Hold utcai) Piac felé vettem. A Steamboo-ról, Szabó Győző bisztrójáról már rengeteget olvastam, így végre meg kellett tapasztalnom, milyen is ez a kis hely, és, hogy vajon mit tud.
Az Akademia Italia étterme tágas, világos volt, amikor beléptünk. Jobbra mindjárt egy delikátesz pult fogadott minket - tésztákkal, különleges olívaolajokkal és balzsamecetekkel, édességekkel, kávéval és borokkal - amiken végigpásztáztam a szemeim, amíg az asztalunkhoz nem értünk. A hatalmas térben mégsem vesztünk el, mert rozmaring illatú barátságos és meghitt kis sarkot kaptunk a vacsoránk elfogyasztásához. Ő lasagne-t evett, én rákos, ropogós-sonkás salátát. A rose illatos, mély rózsaszín volt, a fiatal éttermi csapat pedig lelkes, mosolygós, életvidám.
Engem mindig elbűvöl, ha egy étterem rágcsálnivalót, pár falat előételt szolgál fel a főételekre várakozva. Szeretem az ízlésesen becsomagolt péksüteményt, és ezekben mind részem lehetett az este során. Bár annak azért jobban örültem volna, ha nem fehér kenyeret, hanem olasz ciabattát, vagy croissant, meleg, magos barna kenyeret találok a papírzacskóban. Ugyanakkor a grissini mennyei volt, ropogós, szívesen kértem volna repetát... :-)
Az étlap nem túl bonyolult, sőt inkább az olasz konyha egyszerű fogásait sorakoztatja fel, de így legalább nem érhet meglepetés. Az étterem kizárólag szigorúan ellenőrzött, minőségi, eredetvédett alapanyagokkal dolgozik. Tésztáikat és desszertjeiket frissen, helyben, hagyományos, kézműves módon készítik.
Az étterem főzőiskolát is működtet, bár ezen – még – nem vettem részt, így nem tudok részletesebben beszámolni róla, mindenesetre óriási ötlet egyszerre mindent közkinccsé tenni, amit egy olasz étteremben lehet: alapanyagokat, tudást és ételt is egyben. Ó igen, és a hab a tortán, hogy az ételek és italok 'take away' változatban is kérhetők.
Elérhetőség:
+36 1 301 0563
info@akademiaitalia.hu
1051 Budapest, Szent István tér 12.
- KockacZukor -
Novemberi tavasz. Kellemes, imádom. Remélem, ez nem azzal jár azért, hogy márciusban viszont hóviharok jönnek. Szombat, Gozsdu udvar, antik vásár. Imádom végignézni a kínálatot, szeretem a régit, az újat és a mást. Barátnős nap, ebéd, bor, olasz kávé, brüsszeli macaron a Paul-ból, és mozi.
Tavaly novemberben a Corvinus Egyetemen jártam egy „Business in Gastronomy” elnevezésű rendezvényen, ahol a Sarki Fűszeres is képviseltette magát. Akkor hallottam róluk először. Nemesvölgyi Attila hozzászólásai és kérdésekre adott válaszai annyira szimpatikusak voltak, hogy tudtam, meg kell látogatnom a helyet.
Egy hete Egerben jártam a Tavaszi gasztrofesztiválon, illetve ennek keretei között gasztro fotóimból kiállításom is volt. Természetesen nem bírtam ki, hogy meg ne kóstoljam a vidékiek saját készítésű termékeit. A Bükki Sajtok ízeit élvezve megkérdeztem, hogy Budapesten meg tudom-e vásárolni ezeket a csodákat. A válasz az volt, hogy igen, a Sarki Fűszeresnél. Újabb „jelet” kaptam, hát mennem kellett.
Kellemes tavaszi délelőtt volt.. se nem hőség, se nem eső és szél. Dél körül érkeztünk. Az áttetsző falevelekkel játszott a szellő, kifejezetten idilli volt a környezet, annak ellenére is, hogy sok emeletes beton és kőházak rengetegében jártunk. A Fűszeres retro - modern kirakata, és az utca sarkán kialakított asztalai olyan hatást keltettek, mintha külföldön jártunk volna.
A hely belső világa apró, és bár hirtelen sok a szemnek a látvány, mégis varázslatos, meseszerű. Főleg annak, aki a gasztronómia szerelmese, és szereti a minőségi, kézműves termékeket. Álltam egy helyben a pult előtt, és pörögtem, forogtam, nyújtogattam a nyakam, bámultam lefele és felfele, mindent végig akartam nézni. A kísérőm kedvesen ki is nevetett, megjegyezve, hogy „ezt élvezed, mi?”.
A Fűszeresnél minden található, ami egy egészséges, eredeti tésztaétel elkészítéséhez is szükséges. Olajai, ecetei, sajtjai, sonkái, halai, fűszerei, borai garantáltan a legjobb minőségűek. Amennyiben szeretnél, falatozhatsz, kávézhatsz. Amikor megláttam a sajt-sonka táljukat, tátva maradt a szám. Az emeleti és lenti üvegajtós hűtőkben sonka, kolbász, szalámi különlegességek lógnak, a pultban sajtok tengere. Igazi kulináris örömtanya. :)
Az áraik vegyesek. Megtalálhatóak náluk az átlag keresettel bírók által is megvásárolható termékek, de vannak amik csípősebb számokat viselnek. Ugyanakkor a gasztronómia világa megköveteli a legjobb minőséget, az igazi kézműves élelmiszert. Ha nem is mindennap, de néha engedjük meg magunknak és vendégeinknek.
Kukkantsatok be velem Ti is a Sarki Fűszereshez:
Sarki Fűszeres
XIII. kerület, Budapest, Pozsonyi út 53-55.
-KockacZukor-
Egy péntek délelőtt kiállításon jártunk a Várban, és mivel éppen ebédidő volt, úgy döntöttünk, kipróbáljuk a Lánchíd budai hídfőjétől nem messze található Pater Marcus Belga Apátsági Sörözőt. Elöljáróban annyit: nem csalódtunk.
Lassan szokásunkká válik, hogy olyan helyeken eszünk tésztaételeket, amelyek nem erre specializálódtak. Mai áldozatunk a fővárosi József körúton található Stex étterem és söröző, ahová igazságtalanul későn tértünk be egy hétköznap éjszaka.