DiVita: a „hústészta"

Szeptember végén érdekes, szinte sötétbarna színű tészták jelentek meg egyes üzletekben a gyermelyis polcokon. Megvizsgáltuk őket és kiderült, hogy nem tönkölybúzás, de nem is kakaóval színezett termékekről van szó. Voltak még ötleteink, de inkább Káhn Norbertet, a Gyermelyi Zrt. kereskedelmi igazgatóját kérdeztük, mivel magyarázható az egzotikus külső.

norbi.jpg

Más Tészta:
Mivel rengeteget foglalkozunk a tészta kultúrájával, szerepével a táplálkozásban, górcső alá vettük a DiVita tápérték-adatait és rászántuk az időt, hogy összehasonlítsuk a szomszéd polcokon figyelő „kollégákkal”. Kiderült, hogy komplett fehérjebomba, amitől talán még a legelkötelezettebb paleós szeme is könnybe lábadna. 100 gramm csirkehúsban 21-25 gramm protein van, a DiVitában is körülbelül ennyi: 23,3 gramm, míg a többi száraztésztában lisztfajtától, tojástartalomtól függően 12-16 gramm. A DiVita tehát egy tésztabőrbe bújt hús?

Kahn Norbert:
A fehérje mennyisége és értéke alapján akár ez az állítás is megállná a helyét. Egy egyedi őrlési eljárással tudjuk kinyerni és felhasználni a búza azon részét, mely gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, továbbá magas élelmi rost tartalma mellett nagy tápértékű, magas fehérjekoncentrációval is rendelkezik. Több magyar tudományos műhely vett részt a fejlesztésben, éveken keresztül végzett vizsgálatok és technológiai beállítások után véglegesítettük az alapanyag összetételét. A magas proteintartalom jó hatással van a glikémiás indexre: a proteinben gazdag táplálék lebontása több időt vesz igénybe, hosszabb ideig szolgáltat energiát a szervezet számára, így később éhezünk meg újra. A termék egyedi összetételének köszönhetően fokozatosan, lassan emeli meg a vércukorszintet, így elkerülhetjük a cukorspirált, a vércukorszint „jojó-effektusát”. Cukorbetegeknek is előnyös. Emellett a tápanyagokban, fehérjében gazdag táplálékból kisebb mennyiség is elég egy étkezésre, ez is remekül biztosítja a napi fizikai és szellemi aktivitáshoz szükséges energiát.

Más Tészta:
Megvizsgáltuk a rosttartalmat is (általában csak teljes kiőrlésű lisztből készült száraztészták tudnak értékelhető rostmennyiséget produkálni). Ezen a ponton is eléggé fennakadt a szemünk: az általunk ismert „rostban gazdag” tészták 100 grammjában kb. 6,5 gramm rost van, míg a DiVitában 16 gramm, ez páratlan, ha azt vesszük, hogy a napi teljes rostszükséglet 30-40 gramm. Olyan magas rosttartalmú gyümölcsök dicsekedhetnek ehhez közeli értékekkel, mint az aszalt szilva (13,6 gramm) vagy a szárított füge (12,5 gramm). Egy közepes nagyságú almában 4 gramm rost van, a rosttartalmáról híres zabpehely 100 grammjában 10 gramm, a lencsében 11,7 gramm. Szóval akár gyümölcs is lehetne a DiVita?

Kahn Norbert:
Ebben az összevetésben igen, azonban a DiVita-tészta búzából, annak is a legértékesebb részéből készül. A magas rosttartalom mellett a rost összetétele is értékes, ugyanis a termékben magas a vízben oldódó, diétás rostok aránya, így fogyókúrás étrendbe is kiválóan alkalmas, sőt, akár az életmódváltás részese is lehet. Komplex tápanyagtartalma miatt elmozdulhatunk a tészta „köretként” való felfogásából a „főétel” felé, akár új receptek, főzési technikák elsajátításával. Pénztárcabarát megoldás is, mivel ha egy adag tésztában ennyi értékes tápanyag van, mellé már tényleg elég egy kis zöldség, hal, sovány hús vagy sajt, finom fűszerekkel… Finom akár egy kis fűszeres olívaolajjal és rámorzsolt zsírszegény sajttal (pl. zöldfűszeres ordával) is, maréknyi snidlinggel megszórva, de a lehetőségek száma tényleg végtelen a tésztasalátáktól a zöldséges tésztákon át akár a könnyed, húsos variációkig. Hagyományos ételeket is egészségesebbé varázsolhatunk vele.

Más Tészta:
Ezek szerint a DiVita teljes kiőrlésű lisztből készül? Tudomásunk szerint ilyen magas fehérje- és rosttartalmat csak így lehet elérni.

Kahn Norbert:
Nem teljes kiőrlésű lisztről van szó. A DiVita-tészták alapanyaga a búza fehérjében és rostban gazdag „aleuron” rétege. A teljes kiőrlésű lisztből készült termékeknek megvan az a hátránya, hogy könnyen allergiás reakciót válthatnak ki, elsősorban azért, mert a teljes kiőrlésű liszt tartalmazza a búza héját, vagyis a korpát, a maga szennyeződéseivel együtt. A DiVita-tészták rosttartalma nem korpa-eredetű, így mentes a korpához tapadó szennyeződésektől. A búzaszem külső korparétege az, amelyben csapadékosabb időjárás esetén nagyobb koncentrációban vannak jelen a penészgombák, az esetleges toxinok, illetve a környezeti terhelésből adódó egyéb szennyeződések. Ez az alapanyag ezektől mentes, ráadásul beltartalmát illetően értékesebb is.

Más Tészta:
Ezt a különleges őrlési eljárást mások is alkalmazzák a piacon, esetleg külföldön?

Kahn Norbert:
Ez az őrlési eljárás egy egyedülálló világszabadalom, melyet Gyermelyen fejlesztettek ki magyar tudományos műhelyek egy nemzetközi őrléstechnológiai cég munkatársaival. Magyarországon a következő években csak a Gyermelyi Zrt. jogosult a technológia használatára. Külföldi malmokban másnak is van lehetősége a technológia megvásárlására. Több éve indult a kutatómunka, mely átfogta a búza termékpálya teljes spektrumát. GabonArt néven futott az a Gyermelyi által vezérelt magyar innovációs projekt, mely minden egyéb adalékanyag hozzáadása nélkül, magából a búzából kívánt olyan összetételű funkcionális alapanyagot létrehozni, mely hatékonyan járul hozzá az egészséges táplálkozáshoz. A Budapesti Műszaki Egyetem rendszeresen vizsgálta az alapanyag-összetételt, és irányította a technológiát, a Debreceni Tudományegyetemen pedig folyamatos humán vizsgálatokat végeztek a terméknek az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól. A végeredmény egy teljesen magyar szellemi termék, melyre véleményem szerint büszkék lehetünk, a szabadalom jogáról pedig a GabonArt és a technológiát előállító cég dönt.

Más Tészta:
És hol folyik a gyártás? Megvan minderre a kapacitásuk?

Kahn Norbert:
Természetesen, mint minden folyamat, a tojástermeléstől a csomagolásig, a Gyermelyi Zrt. üzemeiben folyik. A megőrölt búzából mindössze 1-2 % közötti mennyiségben lehet ezt az alapanyagot előállítani, de a napi 500 tonnás őrlési kapacitás elegendő háttér a DiVita-tészták alapanyagának biztosításához.

Más Tészta: 
El tudjuk képzelni, hogy ez a termék sikeres lehet a nemzetközi porondon, hiszen tápanyagadatai alapján versenyre kelhet a legmagasabb minőségű funkcionális tésztákkal. Gondolják, hogy befogadja a hazai piac is?

Kahn Norbert:
Bízunk benne, hogy így lesz. Egyértelműen tetten érhető, hogy folyamatosan növekszik azon vásárlók köre, akik keresik az egészséges élelmiszereket. A tészta színe lehet egy visszatartó erő, azonban, aki kipróbálja, az megtapasztalja, hogy a termék főzési tulajdonságai kiválóak. Egy alaktartó, finom, markáns ízű tésztáról van szó, magas vízfelvétel mellett, tehát egyúttal gazdaságos is. A terméken feltüntetett állítások – csökkentett szénhidráttartalom, magas fehérje- és rosttartalom – helytállóak. Bár a mért adatok gyártásról-gyártásra minimálisan változhatnak, azonban mindegyik állítás kapcsán megfelelünk a hatályos szabályoknak. Ezen felül fontos megemlíteni, hogy a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centruma egy széles mintán vizsgálta a saját protokollja szerint a termék emberi szervezetre gyakorolt hatását, és egyértelműen kimutatható volt, hogy a vércukorszint emelkedése elnyújtottabb, így diabéteszes étrendbe is illeszthető. A DiVita minden szempontból „megéri”, reményeink szerint minél többen felfedezik majd, hiszen összetétele alapján az egészséges táplálkozás egyik bázisa lehet, akár a hagyományos, akár a kísérletezőbb konyha esetén.

Más Tészta:
Említette a különböző főzési szokásokat: a DiVitával másképp kell bánni, mint a hagyományos hazai tojásos tésztákkal?

Kahn Norbert:

Nem igényel más főzési eljárást, a normál tésztával megegyező módon főzhető. A felhasznált friss tojásnak köszönhetően ruganyos, harapós tészta készíthető belőle. A DiVita egyszerűen beilleszthető bármilyen étrendbe. A „Mástészta” blogon számtalan érdekes receptet olvashatnak az érdeklődők, bátran próbálják ki azokat DiVita tészta felhasználásával.

Más Tészta:
Ezek szerint egyfajta reformkísérlet a DiVita, új irány?

Kahn Norbert:
Némiképp igen. A DiVita mindenben megfelel a XXI. századi életmódnak, igényeknek. Rengeteg szó esik manapság a szénhidrátról, a „jó” és „rossz” cukrokról, a helyes táplálkozásról, sokan szenvednek cukorbetegségben, és hazánkban is óriási probléma az elhízás. A DiVita olyan termék, amely tökéletesen illeszkedik egy átgondolt, tápanyagcentrikus étrendbe és akár egy átfogó életmódváltás része lehet anélkül, hogy le kellene mondanunk egy olyan finomságról, mint a tészta. Mint tudjuk, a tészta a gyerekek első számú kedvence: a DiVitával a szülők egy egészségesebb alternatívát tudnak számukra kínálni, hiszen a gyermekek körében szintén nagy probléma az elhízás. Természetesen mindez egy egészséges, aktív életritmusba illeszkedve működik igazán. Remélhetőleg a gyermekélelmezésben dolgozó szakemberek is felfigyelnek a terméknek – a teljes kiőrlésű tésztákkal szemben is meglévő – előnyeire, és az iskolai, óvodai étkezésnek is fontos részévé válhat.

Más Tészta:
És hol tudjuk majd megvásárolni a DiVitát? Eddig csak pár üzletben találkoztunk vele.

Kahn Norbert:
A termék értékesítése most indult. Az Interspar áruházakban, a CBA Príma üzletekben és a Tesco hálózatában már elérhető, hamarosan pedig az Auchan hipermarketjeiben is polcon lesz. Ezen túl további több száz üzletben is kapható már, a kollégáink folyamatosan bővítik a forgalmazó üzletek körét.

Más Tészta:
Kanyarodjunk vissza még egy gondolat erejéig a belső tartalomhoz, hiszen van valami, amiről eddig nem esett szó, pedig sokan ezt nézik meg először a csomagoláson, főleg, ha tésztáról van szó. Vagyis, pontosan hogy állunk a szénhidráttal és a kalóriákkal?

Kahn Norbert:

Talán nem meglepő és az előbbiekkel is összekapcsolódik, hogy a DiVitában több mint 30%-al kevesebb a szénhidrát, mint más száraztésztákban, melyek 100 grammjában kb. 64-73 gramm van, míg ugyanennyi DiVita csupán 43,5 gramm szénhidrátot tartalmaz. Kalóriatartalma is alacsony: a többi tészta 100 grammja átlagosan 350-400 kcal-t tartalmaz, míg a DiVita csupán 341 kcal-át. Nem valószínű, hogy ennél lejjebb lehet menni, egyébként pedig, mint említettük a beszélgetés során, fontos a szénhidrát, csak nem mindegy, miből fedezzük és mennyi idő alatt bomlik le. Úgy gondoljuk, a DiVita első osztályú energiaforrás.

(Tippek, pestók DiVitához>>)

Badár Sanyi egyperces tésztája

Sokszor fogjuk miatta a hasunkat a nevetéstől. De néha ő is fogja a hasát: a túl sok evéstől. Ezúttal megpróbál komolyan beszélni Badár Sándor humorista, színész: megtudhatjuk, milyen ételeket szeret, mely tésztaféléket imádja, és egy óriási titkot is elárul: hogyan tűnik el a szálka a halból főzés közben...

5-140926-Badár MT-ap.jpg

Mit jelent számodra az evés és a finom ételek?

Badár Sanyi:
Egyszerűen összefoglalva, definíció szerint szerintem létezik evés, éhes evés, falás, óriászabálás, és mindennek a tetejébe a családi vasárnapi ebéd, ami tulajdonképpen egy kategóriákon felüli, királyi lakoma. Ha evés, akkor ezek a fokozatok jutnak az eszembe.


Mennyire van ínyenc?

Badár Sanyi:
Ha az ínyenc az, aki mindenben keresi a hibát, akkor én nem vagyok gourman. Amit elém tesznek, azt én nem kritizálom, hanem megeszem. Ha valaki beletette az energiáit, készült vele, akkor jöhet, bármi is legyen az. Illetve, ha valami távoli helyszínen vagyok éppen, akkor a kíváncsiság is belevisz ebbe-abba. Így ettem már egészen extrém dolgokat is. Nem mondom, hogy minden áron belemegyek mindenbe, de ha látom azt, hogy más megeszi, és nem hal bele az első 25 másodpercben az adott ételbe, akkor az biztosan ehető. És akkor én is bevállalom. Maximum együtt megyünk utána föl. (Nevet.)


Édesszájú vagy? Mi a kedvenc sütid?

Badár Sanyi:
Természetesen anyukám sütije, ami egy furcsa, diós tésztaszerűség. Ez be van vonva egy réteg titkos recept alapján készült főzőkrémmel, és a tetején egy réteg csokimázzal. Kockázva tálalja Anyu, úgy, mint a zserbó kockákat szokták. És ezekben a kockákban egyszerre kapok mindent ezekből a mennyei ízrétegekből. Na, hát az mindent visz. (Nagyot nyel.) Tehát amikor Anyukám megjelenik egy ilyen tálca sütivel, akkor az a hét nálam plusz 3 kiló.

 
Különben odafigyelsz arra, hogy mit eszel?

Badár Sanyi:
Persze, a szervezet mindig magyaráz, jelez. Én nagyon gyorsan szedek fel súlyt, de ami feljön, az már nem megy le olyan könnyen, mint régen. Tenni kell érte, és dolgozni otthon különböző inkvizíciós gépeken. Vagy ha nem otthon, akkor máshol. Na én otthon is, és máshol is szoktam. Edzőteremben. Megpróbálom lefaragni, ami egy-egy kilengés után rám kerül. De nyilván egyszerűbb és ésszerűbb inkább megválogatni úgy nagy általánosságban, hogy mit eszem, és akkor nincs szükség ilyen harakirikre. Szeretem a halételeket, mert táplálóak, egészségesek, eltelítenek. Jöhet rántva, sütve, rácosan, beborítva, vastag hagymaágyra téve, bárhogy. És jöhet a tengeri herkentyű is, ami elképesztő ízorgia is egyben. És ha már a halaknál tartunk, elárulok egy titkot: ha a barátaimmal elmegyünk horgászni, ott mindig készül valami finom halétel, az egyik ilyen különlegesség a borban felpárolt balin, amiből eltűnik a szálka.

Eltűnik belőle a szálka? Hogyan?

Badár Sanyi:
Kieszi belőle a bor. Az Alföldön, a tiszai horgász ismerősömtől tanultam. Balint fogtunk borzasztó mennyiségben, és a barátom reggelire már balint tálalt. Én meg húztam a számat, hogy biztos tele lesz szálkával. Mire ő mondta, hogy ebben bizony nem lesz. És tényleg! A gerincen kívül nem volt benne más - így derült ki ez a titkos a módszer.


Szereted a különleges ízeket?

Badár Sanyi:
Szerintem pörköltet se azért eszik az ember, hogy gyorsan belapátolja, hanem ott is jó, ha van benne egy kis izgató, ÍZgató élmény, ugye. (Nevet). De ugyanúgy tésztaételekben is szeretem, ha kicsit újszerűbb az ízvilága, ami kicsit elüt a többitől. Vannak kedvenceim, imádom a keleti ételeket, a nyers dolgokat, a kicsit algás, halas, lazacos ételeket, rákokat.
Ami nagyon emlékezetes számomra, az egy japán étel: a ramen. Amikor kint voltam a barátommal Japánban, a túlélésünket segítette elő. Nem volt pénzünk ugyanis, és már az első nap az éhenhalás szélére sodródtunk. A ramen volt az alja az étkezésnek ott kint, ennél kevesebbet csak a rizs és tojás kombóért lehetett fizetni. A ramen egyperces tésztából készülő, nagyon finomra őrölt rizs tészta. Olyasmi, mint a vékony metélt tészta. Ez olyan finom őrlemény, hogy ha lobogó forró vízbe dobják, akkor mire leér az aljára, tulajdonképpen meg is főtt. A lobogó vízbe pedig rákféléket, gombaféléket, minimális húsféleséget tesznek bele. Ez a gazdag ízű lé járja át ezt a tésztát, amit a levével együtt tálalnak. És nagyon olcsó, viszont nagyon laktató. Annyira forró, hogy az ember megbolondul, mert amikor megkapja, nem bírja megenni hirtelen, pedig már a szeme kigúvad, olyan éhes. A japánok jellegzetesen szörcsögve eszik. Ott ugye kötelező szörcsögni, mert az jelzi azt, hogy ízlik az étel. Úgyhogy mindenki szörcsögi a rament: szörcsögi, mert forró és mert finom. Mi is imádtuk.

 

6-140926-Badár MT-ap.jpg
Van olyan étel, amit soha nem kóstolnál?

Badár Sanyi:
Talán gyerekkoromban volt ilyen. A töltött káposztát sokáig nem szerettem, de egyszer ráéreztem az ízére, és azóta borzasztóan bejön. Na, azt még Anyám istenien tudja csinálni. Talán azért nem szerettem, mert a káposztának van egy kis büdi illata, de ha ott van az ember esetleg egy olyan pillanatban, hogy a túlélésért a mozgó fakérget is megenné, akkor nincs mese, azt is meg kell enni.

 
Gyakran étkezel otthon családi körben?

Badár Sanyi:
Változó. Általában reggel még otthon vagyunk együtt, akkor egy jó teát megiszom, ami egész napra meghatároz. Főleg a zöld teákat szeretem, és ahhoz valami könnyű cuccot eszek. Tehát én pont fordítva vagyok, mint az „egyél úgy, mint egy király…” mondásban. Ha én reggel sokat eszem, az letompítja az egész napomat. Aztán napközben végig lótok-futok, akkor próbálok olyan ételt választani, ami úgy délután 4-ig, 5-ig eltelít. Itt jöhet bármilyen finom tésztaétel is, azokkal jól elvan az ember késő délutánig. Ha Budapesten, a saját fészkemben lépek föl, akkor ott vannak bejáratott ételeim, például egy lebbencs jellegű tészta, joghurtosan, sok gombával elkészítve. Ez nagy kedvencem.


Van-e még kedvenc tésztaételed?

Badár Sanyi:
A vok jellegű tésztaételeket nagyon szeretem, sok friss zöldséggel. A mediterrán régióban pedig tésztát tészta hátán fogyasztok. Igaz, kicsit figyelni kell a sok szénhidrát miatt, de nem tudok neki ellenállni. Imádom a csigatésztát a pörkölthöz, de a nokedlit is. Úgy vagyok vele, hogy adjunk az életérzésnek, nem türtőztetem magam. Ha nem mindennap eszik az ember ilyesmit, akkor szerintem mehet. Vagy nálam toppos kategória volt sokáig a túrós csusza. Gyerekkoromban még cukorral ettem, meg a krumplis tésztát is vastagon cukorral ettem, a nudlit szintén cukorral. És mégsem voltam kövér! Alföldi gyerek vagyok, az utcán éltünk, ledolgoztuk az enerdzsit. Ma meg már szeretem a gnoccit, raviolikat, és esetleg jöhetnek a pizzák is. Mindenáron ugyan nem, már nem vagyok annyira pizzás, mint régen.
Még Amerikában futottam bele egy brutál pizzába. A néninek, aki felszolgálta, olyan vastag karja volt, hogy simán tudott volna verekedni érintés nélkül. Kérdezte, hogy a szelet pizzára mit lehet tenni. Szelet pizzára? – kérdeztük felháborodva. Hát mi magyarok vagyunk, nem szeleteljük a pizzát, hanem esszük. Mindent tegyen rá! Legyen rajta hús, sonka, sajt, az se baj, ha négyféle, de inkább több - mondtuk. Aztán a néni hozta is a pizzát, egy szokványos méretűt, ami olyan normál, 26 centis. Na, de volt vagy 6 centi vastag! Kifizettem érte 35 dollárt, de nem bírtuk megenni. És a parkolóban kínálgattam a járókelőknek, hogy ne menjen veszendőbe.

 
Tudsz főzni?

Badár Sanyi:
Nem, de nem is vágyom rá. Lehet, hogy tudnék, de isten ments, hogy belefussak egy olyanba, hogy nekem kelljen ételeket készíteni. Krumplis nudlival  próbálkoztam egyszer, abból lett is egy kis esszé, egy kis kabaré könyv: elkészítettem a nudlit ugyanis a nagyanyám receptje alapján, mely szerint a krumplit meg kell főzni, meg kell törni, majd annyi lisztet beletenni, amennyit felvesz, és akkor ki kell szaggatni, sodorni. Én már a világ összes lisztjét beletettem, de még mindig nem vett fel eleget, sőt, kért még… aztán a nagy kínlódás közepette felhívtam a cimborámat, aki meghökkenve kérdezte: „Vazze, úgy melegen adtad hozzá a lisztet? Hát hagyni kellett volna kihűlni!” Na, de ezt nem mondta a nagymama! Hát persze, hogy nem mondta, mert ez a szakácsművészet lényege, hogy a titkokat meg kell szerezni. Úgyhogy itt fejeztem be a főzést. A tojásrántottában viszont nagyon jó vagyok, azt szeretem is csinálni, a parasztreggelis változatokat, amikben minden van. Meg a keleties típusú ételeket is szívesen összedobom, amihez csak roppanósra kell főzni a zöldséget és szinte kész is. De nem vagyok egy pörköltfőzős, nem tudom, mikor kell ezt vagy azt hozzátenni. Inkább azt mondom, hogy készítse el az, aki tudja, én meg szívesen megeszem. Nem kell mindenhez érteni.

 
Borok? Van kedvenc?

Badár Sanyi:
Igen! Mindenfajta bort szeretek. Főleg azt, amelyikkel megkínálnak. (Nevet.) De azon belül is szeretem a Villányi, Villány környéki vastag, vörös borokat, a jó testeseket. Tehát minden, a magyar borrégiókból származó jófajta bor jöhet, vagy az ezeknek megfelelő nyugati utázmány is, a portugál vagy spanyol borok is például. A hazai borok viszont teljesen kielégítenek. Fajtákon belül ugye követem a kialakult sztenderdet, tehát egy jó pörkölthöz a vöröset, egy jó szárnyashoz a fehéret választom. Tokajiak közül egy késői szüretelésű, muskotályos Aszút fedeztem fel nemrégiben, ezt előszeretettel választom. Etyeken van egy cimborám, ő olyan pinot noir-t készít, hogy megszólal. És abból nem készül csak évi 500 liter, sorban állnak érte Svájcból. Nem vagyok egy iszogatós fajta, de ha már iszok, akkor legyen különleges, amit úgy elízlelget az ember.

 
Mivel foglalkozol mostanában?

Badár Sanyi:
Hát jelen pillanatban interjút adok neked ugye. (Nevet). Illetve van könyvírás a tarsolyban, stand upolások, ami már bő 10 éve vonul Magyarországon. Kevesen tudják, hogy Szőke András barátommal mi már kb 25 éve kezdtünk el így szabadon dumálni közönség előtt, csak épp nem tudtuk, hogy ezt stand upnak hívták. Szeretem, mert mozgalmasabb játék ez a közönséggel, mint egy színházi előadás, ami annyira sosem vonzott. Szeretem, hogy szabadak az előadások, van egyféle játék benne, hogy a közönséggel együtt lehet szórakozni, spontán helyzetekkel van tele, kihívás van benne, és csattanó, és hát elméletileg nyilván humoros is kell, hogy legyen - lehetőleg. Ez van, amikor nagyon intellektuális, van, amikor nagyon szürreális, van, mikor trágár, van, mikor harsány, van, mikor visszafogott lesz, tehát mindig változatos. És ez benne a jó. És hogy ezt meddig lehet csinálni, szokták kérdezni. Szerintem, ha az isten adott egy ilyen tehetséget, hogy tudunk a szánkkal élni, akkor használjuk ki, amíg lehet, aztán majd eldönti a közönség, hogy mikor megyek ki a divatból. Emellett van reklám, kevesebb film, de nagyon várom, hogy eljön a szent pillanat, amikor Antal Nimród barátom hazatér, és csinálunk egy újabb, 10 évre szóló filmet, mint amilyen a Kontroll volt...

 

© Más Tészta 2014 Szilvás Kriszta

Giuseppe, a kalauzom



Akárhányszor találkozom Giuseppével, mindig olyan érzésem lesz, hogy nagyon keveset tudok a világról. Hogy van egy másik, igazibb világ a mi mindennapi világunkon túl, ahol a dolgok önazonosak, az ételek egyszerűek és finomak, nem nagyipari katyvaszok, a fűszereknek hatalmas ízük van, a kenyér, a bor az olaj a föld és a nap anyagát hordozza szívében és nem az E-adalékok kiszámított tudományosságát.