DNS-teszt a közértben?!

Egy új fejlesztés genetikai információink alapján figyelmeztet, hogy az egészséges életmód jegyében mit tegyünk a kosárba.

2018_07_30_dns-teszt_a_kozertben.jpg

Guru pasta – jó biznisz

A jóga szinte már lejárt lemez, az indiai guruk bámulatosan haladnak a korral. A közel 1,3 milliárd fős fogyasztói piacon dúl a spirituális kapitalizmus, az egyik sztárguru, Baba Ramdev például 2015-ben dobta piacra saját tésztamárkáját. A többi guru sem hagyta ezt szó nélkül, a tavaly Indiában öt hónapra betiltott Maggi pedig azóta is csak kapkodja a fejét...

atta_noodles.jpg

Konyhakémia: 8 hasznos tipp

Tudomány és tradíció a tűzhelyen találkozik, ezt bizonyítják újszerű, elfeledett vagy annak vélt eljárások, melyek segítségével a maximumot hozhatjuk ki a fűszerekből, hozzávalókból. A módszereket egészségügyi szempontból is górcső alá vettük, írásunk végén pedig részletesen kitértünk a helyes tésztakészítési technikákra is.

chem2.jpg

Édes élet? 2016 legfontosabb döntése…

…Valószínűleg a cukorról, pontosabban a hozzáadott cukorról szól. Egyre súlyosabb a helyzet: Jamie Oliver szerint David Cameron „legyen bátor” és ne lapítson cukoradó-ügyben, sokak szerint Jamie viszont tartson ki a „jövő érdekében”, a cukorbizniszben érdekeltek pedig lehetőleg kevésbé hagyják magukat megkenni (ez ugyebár illúzió). Angliában, ahol nagyon rápörögtek a cukorkrízisre, már van némi előrelépés: az országos Change4Life-program keretében vonalkód-olvasó mobilapplikáció is segíti a szülőket abban, hogy megállapítsák egy-egy termék hozzáadott cukortartalmát. Szegény kísérleti patkányokat viszont jó lenne békén hagyni – az átlagos cukros-zsíros amerikai étrenden élő egyedek ugyanis a kísérletek során agyilag teljesen szétestek és nem voltak képesek kiúszni egy kád vízből... De ami a fő: tájékozódjunk cukortémában, ne hagyjuk magunkat megvezetni, márcsak azért se, mert a helyzet jelenlegi állása szerint valószínűleg a tipikus hazai étrenden élő patekek sem élnék túl. Friss adatok szerint ismét mi vagyunk a legelhízottabbak Európában, világszinten pedig a harmadikok az USA és Mexikó után, és – bár ezt egyes, a cukoriparral bensőséges viszonyt ápoló szakértők kétségbe vonják –, az elhízás és a diabétesz kialakulásának egyik fő rizikófaktora a független többség véleménye szerint mégiscsak a túlzott cukorbevitel. Írásunkban tisztázzuk, pontosan mit takar ez és mennyi a brit NHS 5%-os, és a WHO 10%-os cukorlimitje, valamint kitérünk sokak kedvencére, a tésztára, mint szénhidrátforrásra is.

sugar_add1.jpg

Cukor, só, zsír: túszul ejtették az agyunkat?

Miközben elropogtatjuk az aktuális legeslegutolsó chipset, pattogatott kukoricát vagy kocka csokit, úgy érezhetjük, igen. Ezt igazolja a tudomány is: Michael Moss segítségével utánajártunk, mit jelentenek bizonyos, az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú kifejezések, mint „érzékelés-specifikus telítődés”, „elpárolgó kalóriatömeg”, „cukorcsúcs”, „zsírélmény a szájban”, „sóimpulzus a nyelven”.

new_y_times_crop.png

Fertőző az elhízás?!

Jó lesz a mikrobákkal jóban lenni: egy 2014-es kutatás szerint az emésztőrendszerünkben élő sok billió mikroorganizmus korántsem alárendelt státuszban képzeli el létét a gazdaszervezettel (velünk), hanem egyfajta „partner organizmusként” étvágyunkat, hangulatunkat közvetlenül manipulálja annak érdekében, hogy megkapja, amit akar…

microbes3.jpg

Pompeii diéta: egészség & életöröm

Újabb kutatások szerint az ókori Pompei és Herculaneum lakosai egészségesebbek voltak, mint a Nápolyi-öböl mai lakói, köszönhetően a halban, gyümölcsben, magvakban gazdag, finomított cukortól mentes „pompeii diétának”. Elkalandoztunk a városba, melyet pont Vulcanus ünnepén, i.sz. 79. aug. 24-én temetett maga alá a Vezúvból 27 mérföldnyi magasságba feltörő, majd aláhulló kőzet és hamu, időkapszulába zárva nemcsak a menekülők utolsó pillanatait, hanem magát a Római Birodalom életesszenciáját is.

pompeii_casa_dei_casti_amanti_banquetss.jpg

Krumpli: áldás, titok, átok

1845 és 1852 között egymillió ír halálát okozta a burgonyatermés megfertőződése egy titokzatos kórral, az éhínség elől ugyanennyien menekültek el, elsősorban Amerikába. Míg otthonában, Peruban közel 4000, a kezdetekkor Európában csak pár fajta volt jelen, olcsósága, magas tápértéke miatt azonban egyes országok rövid időn belül szinte kizárólag a burgonyára támaszkodtak az élelmezésben. A tragikus kór okozóját napjainkban a krumpli genomjának elemzésével sikerült azonosítani, áttörő eredménnyel, 120-170 éves burgonyalevelekből.

species-of-potatoes.jpg

Európé pitája: morzsák a múltból

Ha az idő mélyére akarunk tekinteni és csupán morzsányit megismerni a szinte megismerhetetlenből, messzi vidékekre, szigetekre, hegytetőkre kell vándorolnunk, oda, ahol érthetetlen nyelveken beszélnek és furcsán sütik a kenyeret. Megérthetjük-e valaha Európát, „a gyönyörű nőt”, amit (akit) röpke ezer éve otthonunknak tartunk? Talán, de ehhez morzsánként kell összeszedegetni Európé millió darabra hullott pitáját vagy, mondhatnánk így is: karunkra lendíteni Ariadné fonalát, hogy kivezessen Minótaurosz labirintusából a fényre…

europa1_alexander_sigovcr2.jpg

Gasztro-izompacsirták: út proteintől vitaminig

A vitamin lehet élet-halál kérdése, ezt bizonyítja, hogy a megfelelő C-vitamin-bevitelt az ókorban igen, utána viszont cca 1500 évig, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezéséig nem tudta az emberiség megoldani. Legalábbis a civilizáltnak hívott része, ugyanis „primitív” konyhák termékei, mint pl. az észak-amerikai indiánok ősi snackje sok felfedezőt mentett már meg a szenvedéstől és a lassú haláltól. Kétrészes minisorozatunk első részében veszünk egy csipetnyit a „föld sójából”, megvizsgáljuk a római légiósok étlapját, gasztro-fanatikus görögökkel találkozunk, a világ számára szinte teljesen ismeretlen indián specialitásokat kóstolunk, a második részben pedig a konyhába vonulunk izomsalátákat alkotni.

spartacus.jpg

GMO aranyrizs: aranyat ér vagy a sátán eledele?

Béta-karotinnal turbózott rizsről van szó, amit A-vitaminhiányos területekre fejlesztettek ki genetikai módosítással. Megvizsgáljuk a csodagyereket, majd alap-tudnivalókat összegzünk vezető hazai genetikusok segítségével, incl. „best of Duda professzor”, akitől azt is megtudjuk, hogy a baktériumok nem szexelnek, hogy a búza egy abnormális növény, hogy a hazai malacok is génmódosított koszton élnek és hogy olyan tökéletes az immunrendszerünk, hogy azt már szinte lehetetlen fokozni – ezzel szemben GMO-témában fennáll agymosottságunk veszélye. A jó hír viszont az, hogy lehetséges átprogramozni magunkat felnőttkorban is, bár nagyon rajta kell lenni a dolgon.

golden2.jpg

Ízekre szedtük: az ízeket

Vigyázat: boldogságközpont aktiválva! Londonban fantáziadús kiállítás nyílt az étvágyról, pontosabban az egyes ételek utáni folyamatos sóvárgásról. Van menekvés az ízek hatalmából? Írásunkból kiderül, hogy a „zsibbasztó”, a „fémes” és a „zsíros” is egy-egy íz, hogy sokak számára a keserédes a csúcs, valamint, hogy réz evőeszközökkel remekül lehet diétázni. (Ami aktuális, ugyanis egy 2014-es statisztika szerint Magyarország lakossága Európában a legelhízottabb, a britek a 2. helyen állnak, míg a románok a grafikon másik végén feszítenek: ők a legkevésbé túlsúlyosak.)

craving.jpg

Krumpliföldek a sivatagban?

Még a holland őstermelőknek is elakadt a szava: a terméketlennek hitt tengerparti sóvidéken egyszer csak kikelt a krumpli, és ez sokak szerint forradalmasíthatja a világ élelmiszergazdálkodását.

04.jpg

Suliebéd indiai módra: mikronutriensekkel

Megoldások alultápláltságra, figyelemhiányra, kaszton kívüli szerelemre egy ezerháromszáz-milliós országból. 

01.jpg

Kétmillió éve a konyhában: a gasztronómia evolúciója

Egy elmélet szerint azért álltunk két lábra, hogy ne süsse a hátunkat a nap. Nem is hinnénk, milyen sok köze van ennek a főzéshez  vagy amit ma annak tartunk. Ős-lábasok, tüzes gödrök mélyére néztünk, hogy aztán egy szexi Homo erectus, egy japán szerzetes és Ferran Adrià társaságában mi is teljesen belekavarodjunk a gőzbe…

Turkana boy.jpg

Gyógyszer és étel között: új utak a táplálkozásban

Egy belfasti laborban tápanyagokkal turbózott snackek sülnek 45 fokon, erről nekünk eszünkbe jutott, valójában mi is a főzés. Indiában megoldották, hogy igazi ételt kapjanak a gyerekek naponta egyszer, így nem ájulnak el reggel és többen jelennek meg a falusi iskolákban, valamint az ország sem veszít szellemi erőt: ahogy mondják, a suliból való kimaradás a jövő deficitje. A BBC „Food Technology” c. műsorából készítünk összefoglalót háromrészes minisorozat keretében.

nutrition capsule.jpg