Laska: Selyemúton a vadszamár-levestől a lebbencsig

Szerencsére a szamárleves 800 éve kiment a divatból – a kényes ízlésű perzsák lehúzták az étlapról  –, a laska ezzel szemben világhódító útra indult: többezer km-t tett meg, megélte birodalmak felemelkedését és bukását, betűt cserélt, jelentést duplázott, így ismerjük mi most: laska, vagyis négyszögletes lapokra vágott vagy tört tészta (közeli rokona a lebbencs), és laska, azaz a tészta maga, ami lehet bármilyen formájú. A vadszamár ki, a perzsák, arabok, törökök beugrottak a lábasba, a ma is virágzó közép-kelet-európai laskarégión kívül pedig a laska másik fő bázisát a világ túloldalán, Malajziában találjuk… Hogy is van ez?

Silk Road_travels2.jpg

Makaróni: örök körforgás, színház és pingvinek...

Perzsiában hosszútésztás levest mindig hó elején, változások, új időszakok kezdetén ettek, míg az antik görög Dél-Itáliában a temetések, a búcsú eledele volt a „macaria aionia”. A makaróni világa színesebb, mint gondolnánk, az istenitől az obszcénig terjed – utóbbi vonás a római népszínházak trágár hősétől, Maccustól kezdve a reneszánsz falánk Pulcinelláján át az angol bábszínház sztárpárosáig (Punch & Judy) az utcai szórakoztatás alapja volt. Korunk népszerű süteménye, a makaron, valamint egy kivételes frizurával rendelkező pingvinfaj is felbukkan a makaróni szinte kibogozhatatlan őstörténetében.

macaroni-penguin.jpg