Kevesebb cukor & só, maximum élvezet: fogyj, és fedezd fel az ízeket!

Meglepő, de a húsvétig tartó húsmentesség remek alkalom gasztronómiai érzékeink fejlesztésére. Kalandozunk az ízek birodalmában, felfedezzük a „fémest”, a „termikust”, a „zsibbasztót” és az umamit, megmutatjuk, pontosan hogyan számolhatjuk ki az élelmiszerek cukor- és sótartalmát, és hogy mit lehet az eredménnyel az ízek világában kezdeni.

2019_03_11_max_iz.jpg

Édes élet? 2016 legfontosabb döntése…

…Valószínűleg a cukorról, pontosabban a hozzáadott cukorról szól. Egyre súlyosabb a helyzet: Jamie Oliver szerint David Cameron „legyen bátor” és ne lapítson cukoradó-ügyben, sokak szerint Jamie viszont tartson ki a „jövő érdekében”, a cukorbizniszben érdekeltek pedig lehetőleg kevésbé hagyják magukat megkenni (ez ugyebár illúzió). Angliában, ahol nagyon rápörögtek a cukorkrízisre, már van némi előrelépés: az országos Change4Life-program keretében vonalkód-olvasó mobilapplikáció is segíti a szülőket abban, hogy megállapítsák egy-egy termék hozzáadott cukortartalmát. Szegény kísérleti patkányokat viszont jó lenne békén hagyni – az átlagos cukros-zsíros amerikai étrenden élő egyedek ugyanis a kísérletek során agyilag teljesen szétestek és nem voltak képesek kiúszni egy kád vízből... De ami a fő: tájékozódjunk cukortémában, ne hagyjuk magunkat megvezetni, márcsak azért se, mert a helyzet jelenlegi állása szerint valószínűleg a tipikus hazai étrenden élő patekek sem élnék túl. Friss adatok szerint ismét mi vagyunk a legelhízottabbak Európában, világszinten pedig a harmadikok az USA és Mexikó után, és – bár ezt egyes, a cukoriparral bensőséges viszonyt ápoló szakértők kétségbe vonják –, az elhízás és a diabétesz kialakulásának egyik fő rizikófaktora a független többség véleménye szerint mégiscsak a túlzott cukorbevitel. Írásunkban tisztázzuk, pontosan mit takar ez és mennyi a brit NHS 5%-os, és a WHO 10%-os cukorlimitje, valamint kitérünk sokak kedvencére, a tésztára, mint szénhidrátforrásra is.

sugar_add1.jpg

Cukor, só, zsír: túszul ejtették az agyunkat?

Miközben elropogtatjuk az aktuális legeslegutolsó chipset, pattogatott kukoricát vagy kocka csokit, úgy érezhetjük, igen. Ezt igazolja a tudomány is: Michael Moss segítségével utánajártunk, mit jelentenek bizonyos, az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú kifejezések, mint „érzékelés-specifikus telítődés”, „elpárolgó kalóriatömeg”, „cukorcsúcs”, „zsírélmény a szájban”, „sóimpulzus a nyelven”.

new_y_times_crop.png

Ízekre szedtük: az ízeket

Vigyázat: boldogságközpont aktiválva! Londonban fantáziadús kiállítás nyílt az étvágyról, pontosabban az egyes ételek utáni folyamatos sóvárgásról. Van menekvés az ízek hatalmából? Írásunkból kiderül, hogy a „zsibbasztó”, a „fémes” és a „zsíros” is egy-egy íz, hogy sokak számára a keserédes a csúcs, valamint, hogy réz evőeszközökkel remekül lehet diétázni. (Ami aktuális, ugyanis egy 2014-es statisztika szerint Magyarország lakossága Európában a legelhízottabb, a britek a 2. helyen állnak, míg a románok a grafikon másik végén feszítenek: ők a legkevésbé túlsúlyosak.)

craving.jpg