Vicky Barcelona

Nekem az étterem nevéről azonnal a Woody Allen rendezte film, a Vicky Christina Barcelona jutott eszembe, hiszen a filmet háromszor is megnéztem. Hogy miért? Mert annyira üdítő volt a szereplők életének lazasága, a környezet, amiben játszódik, a mediterrán élet, és a szellemesség, a komikum.

1_26.jpg

Újrahasznosított tapas: eljött a maradékok kora?

A bristoli Poco tapas-bár nyerte Angliában a Fenntartható Éttermek Szövetségének díját az ételszemét csökkentéséért: 95% maradékot visszaforgatnak, a nem újrahasznosítható alapanyagokat törlik a bevásárlólistáról. Újraépül a modern fogyasztói társadalmakban az étel megszakadt körforgása? És mi köze ennek az iszlámhoz, a delfinekhez és a broméliákhoz?

tapas2.jpg

Sötétben az igazi? Gasztro-élmények a mélyben

Miért izgalmas sötétben enni, miért sokasodnak a sötét éttermek világszerte? És a fény elvételével vajon nem ugyanoda szeretnénk-e eljutni, mint a látvány maximumra fokozásával: átvágni az érzékek gátját és az ízek útján elmerülni a tilosban, az ismeretlenben? Lautrectől Perzsián át érzéki kortárs főzőperformanszokig tapogatóztunk...

Blind Dinner01.jpg