Vulkánpörkölt, gejzírcipó, szolárlepény: gasztrokalandok megújuló energiával

Sütés-főzés földben, vízben és a napsugár erejével: így készülnek a világ legfenntarthatóbb finomságai. Gasztrokörképünk ősi tradíciók szerint készült, környezetbarát ételekből nyújt ízelítőt Izlandtól a Mediterráneumon és az Atlanti-óceáni szigeteken át Hawaiig. Első állomás: a vulkánok, gejzírek és sagák földje, ahol nem minden kenyér sül sütőben, sőt, a legfinomabbak biztos, hogy nem.

iceland05.jpg

A béke berber kenyere

Állandó viszályt simított el 1200 éve a kenyér, amit az egymással szemben álló berber törzsek a békekötés értelmében azóta minden évben elkészítenek egymásnak egy ünnepi reggeli keretében. Egyszerűen, kevés hozzávalóból készül (gyúrása viszont kiválóan megdolgoztatja izmainkat), zsenge tavaszi zöldségekkel, pestókkal, asztali krémekkel feldobja a böjti napokat és még társasági életünknek is új lendületet adhat…

amazigh1.jpg

A „hetedik mennyország” pünkösdi kalácsa

Összefonódik benne a keresztény pünkösd és a zsidó sávuót: a ma már ritkaságnak számító finomság a két kultúra közös gyermeke, illata több mint ezer éven át belengte egész Európát és bár a múlt században egy hajszálon múlt, úgy néz ki, a jövőben is tovább fonja sorsaink és a történelem fonalát…

01.jpg

Amerikai pite: így hódította meg a világot

Január vége az USA-ban a pite jegyében telik, ilyenkor tobzódhatunk a jobbnál jobb almás és áfonyás finomságokban, és persze fantáziadús, kreatív pitékből sincs hiány. Az Újvilág első számú kedvence azonban nem volt mindig reflektorfényben: a pite tésztáját a történelem során sokszor nem is ették meg – más funkciót töltött be.

apple_pie3.jpg

Pompás ételek (maradék) kenyérből

Leves, ragu, zöldségkrém, halas egytál és desszert: a szikkadt kenyér újjászületik és bearanyozza a fagyos téli napokat világszerte…

pappa-al-pomodoro.jpg

Liszt Art: mindennapi kenyerünk

Fantasztikus fotók a liszt lényegére hangolva, a gabona szülőföldjének üzenetével egy ősi „édensztyeppéről”. Vajon mit gondolnának a sumér istenek: Enki és Enlil arról, ahogy ma fogyasztjuk ajándékukat, a gabonát?

lupe_jelena1.jpg

Életet adó „holtak kenyerei”

Dél-Amerika gazdag halottak napi hagyományai a gasztronómiát is átszövik: az Andokban pólyás baba-alakú kaláccsal, Mexikóban „pan de muertóval”: halottak kenyerével köszöntik az eltávozott lelkeket, utóbbi tetején könnycsepp-formájú csúcs jelképezi Chimalman istennő élőkért hullatott könnyeit… A gabonához kapcsolódó ősi szimbólumrendszerben semmi sem létezik önmagában: a holtak kenyerei az életet táplálják.

02.jpg

Ünnepi hangulatban: hagyományos & trikolor roti

A roti az egyik legfinomabb indiai házikenyér, ajánljuk az ünnepekre látványos trikolor kivitelezésben, hétköznapokra natúr verzióban. Vásárolni sem kell, a hozzávalók valószínűleg ott lapulnak a konyhaszekrényben. Megismerkedünk olyan autentikus alapanyagokkal és eszközökkel is, mint a ghee, az „atta-liszt” és az ősi indiai gabonaőrlő, a „chakki”.

rot2.jpg

Bécsi bukta, muhammara és „Pfiff”

A Dorotheergassén farkasszemet néz egymással két világhírű hely, a Hawelka és a Trześniewski, a Naschmarkton jobb muhammarát kapni, mint a Közel-Keleten. A hangulat bécsiesen multikulti: Mozart-keringő némi darbukára keverve.

01.jpg

Csak édesen kezdd az évet!

A zsidó naptár szerint 2015. szeptember 13-án napnyugtakor beköszöntött az újév, az 5776. esztendő, ebből az alkalomból vizsgálódtunk az ünnepi asztal szimbólumokkal teli finomságai között. A főszereplő természetesen a challah: a szombati fonott kalács (barchesz) újévi nagytestvére, az örök körforgás mézbe mártott megtestesülése.

apple-honey-challah3.jpg

Európé pitája: morzsák a múltból

Ha az idő mélyére akarunk tekinteni és csupán morzsányit megismerni a szinte megismerhetetlenből, messzi vidékekre, szigetekre, hegytetőkre kell vándorolnunk, oda, ahol érthetetlen nyelveken beszélnek és furcsán sütik a kenyeret. Megérthetjük-e valaha Európát, „a gyönyörű nőt”, amit (akit) röpke ezer éve otthonunknak tartunk? Talán, de ehhez morzsánként kell összeszedegetni Európé millió darabra hullott pitáját vagy, mondhatnánk így is: karunkra lendíteni Ariadné fonalát, hogy kivezessen Minótaurosz labirintusából a fényre…

europa1_alexander_sigovcr2.jpg

Orgona mellé: serpenyős epres cobbler

Édesanyák, szerelmek kényeztetésére való ez az ízes-gyümölcsös cobbler, külön izgalom, hogy egyenesen a serpenyőből lehet kikanalazni: színtiszta élvezet lassú tavaszi, nyári reggelekre. A sütési technika elsőre kissé szokatlannak tűnhet, de a lépéseket követve ráérzünk a dologra és nyilvánvalóvá válik, hogy az is készíthet házi csodát anyák napjára, akinek még életében nem volt fakanál a kezében…

epres_c3crop.jpg

Hétvégi „detox-kenyér”, dagasztás nélkül

Kétféle lisztből, max. két óra alatt megvan, kreatívan fűszerezhető és pár napig simán eláll. Chuck Hughes kanadai séf receptje, aki egy haverokkal töltött hosszú éjszakát követő még hosszabb reggelihez készítette a teljes felépülés érdekében. Rosttartalmát egy apró trükkel még tovább fokoztuk.

bread_loaf2.jpg

Látványpite vajas házitésztából

Érdemes energiát fektetni ebbe a szem-száj ingere alkotásba: emlékezetessé varázsolhatjuk vele a vasárnap reggeleket, egyben csiszolgathatjuk konyhatechnikáinkat, kézügyességünket…

01_cr.jpg

Hétvégi 3 lisztes „mindenki kenyere”

Elkészíteni egy élmény, gyerekeknek pedig kiváló sütési gyakorlat. Minőségi hazai lisztek biztosítják állagát és textúráját, a gluténmentes kukoricaliszt pedig egy kis selymes, édeskés ízt csempész a (remélhetőleg felejthetetlen) végeredménybe.

02_1.jpg

Rukkolás-fetás „lábas-kenyér”

Szinte már süteményszámba megy, vele a kézben tényleg szívesen rohangálnánk a réten. Az élményt energikus árpaliszttel – a gladiátorok kedvencével – és rózsaborssal, a fűszerek gyöngyével fokozzuk.

dutch-oven-crusty-bread.jpg