Gao Katta Pasta: mi köze a timbuktui tésztának a mangalicához…

…a kerekegyházi kék burgonyához, a juliska babhoz és a húsvéti rozmaring almához?

gao_katta_pasta2.jpg

Vissza az íróasztalhoz római „beach pastával”

A kultikus tésztát rendelettel sem sikerült kitiltani a lídóról: íze a forró delet, a „fagottari” világát idézi...

pf01.jpg

A béke berber kenyere

Állandó viszályt simított el 1200 éve a kenyér, amit az egymással szemben álló berber törzsek a békekötés értelmében azóta minden évben elkészítenek egymásnak egy ünnepi reggeli keretében. Egyszerűen, kevés hozzávalóból készül (gyúrása viszont kiválóan megdolgoztatja izmainkat), zsenge tavaszi zöldségekkel, pestókkal, asztali krémekkel feldobja a böjti napokat és még társasági életünknek is új lendületet adhat…

amazigh1.jpg

Paul Bocuse világa és sajtos makarónija

Bár a „francia konyha pápája” 2017. január 20-án elhunyt, szellemisége továbbél letisztultan elegáns receptjeiben, a nouvelle cuisine koncepciójában, mellyel megreformálta a francia konyhát. Alkotásai között nemcsak exkluzív, szarvasgombás levesek, vajas pitékbe varázsolt pástétomok és káprázatos tengeri halak szerepelnek, hanem olyan világkedvencek is, mint pl. a sajtos makaróni. Lássuk, hogy néz ki pontosan Paul Bocuse interpretációjában és mi az a „mágikus” alapanyag, ami nélkül nem létezett Monsieur Paul számára konyha.

gratin-de-macaronis.jpg

Hosszútészta: hosszú élet holdújévre

Január 27-én beköszöntött a holdújév, a „tavaszünnep” kezdete, közel 3 milliárd ember legfontosabb ünnepe. Az újév 7 szerencsét hozó, szimbolikus étele közül természetesen nem hiányozhat a hosszú életet biztosító tészta sem, ugyanakkor az ünnep teljességéről, jó hangulatáról ma már nemcsak az otthon varázsa, az oroszlántánc, a piros szerencseborítékok és a lampionfesztivál, hanem sok esetben egy-egy bérelt partner is gondoskodik, akit jövőnk miatt aggódó szüleink és a népes rokonság megnyugtatására prezentálhatunk…

longevity_noodles.jpg

Madonna kézzel szereti

Milyen titkokat rejt a kép, amit egy Dolce & Gabbana fotózáson lőttek a popdíváról, és mi köze a tészta történelmének legsötétebb korszakához?

madonna_for_d_g_2015.jpg

Életet adó „holtak kenyerei”

Dél-Amerika gazdag halottak napi hagyományai a gasztronómiát is átszövik: az Andokban pólyás baba-alakú kaláccsal, Mexikóban „pan de muertóval”: halottak kenyerével köszöntik az eltávozott lelkeket, utóbbi tetején könnycsepp-formájú csúcs jelképezi Chimalman istennő élőkért hullatott könnyeit… A gabonához kapcsolódó ősi szimbólumrendszerben semmi sem létezik önmagában: a holtak kenyerei az életet táplálják.

02.jpg

Sorsok fonalát szövi a világ legritkább tésztája

Próbálkozott vele a Barilla, de kudarcot vallott. Jamie Oliver órákig küzdött, ő is feladta. Mindössze 3 nő ismeri a szardíniai „su filindeu”, készítésének titkát, melynek eredménye pontosan 256 áttetsző, textilfinomságú tésztaszál. Az extrém különlegességre szerencsére egyre több figyelem irányul, hiszen jelenleg ő az „Ízek Bárkájának” legveszélyeztetettebb utasa. Otthonához, Szardíniához méltóan a su filindeu-t sűrű misztikum lengi körül…

10.jpg

Angyalok karcsú pastái (tésztadiéta olasz módra)

Olaszországban a húsvét hétfőt Pasquettának, „húsvétocskának” vagy „Angyalok Hétfőjének” hívják és természetesen a „pasta al forno”, azaz a tepsis tészta sem maradhat ki az ünnepi menüből vagy a piknikes kosárból – számos más finomság mellett, melyekkel kapcsolatban nem csak a fogások egymásutánját, hanem az olasz étkezés évezredek óta formálódó rendszerét, egészségre gyakorolt hatásait is megvizsgáltuk. (Igen, az autentikus tésztakészítési eljárás betartásával lehetséges tésztával fogyni: a tésztadiéta nem álom!)

putto3.jpg

Csúcstészta, húsdarálóval

Veneto tésztájával, a bigolival átélhetjük a tökéletes al dente-feelinget, miközben „reneszánsz minimál” villák, nyüzsgő piacok, fenséges articsóka-halmok hullámoznak el a szemünk előtt…

pasta_bigoli.jpg

Tortellini egy okos, hájas, vörös, szexi városból

Bolognában tortellini nélkül elképzelhetetlen a karácsony. A volt etruszk város kedvence a legenda szerint (hol máshol?) egy gyönyörű olasz nő köldökében született, sőt, a tortellini maga Vénusz tésztája.

bol06.jpg

Tésztafőzés, szicíliai „keresztanya-módra”

Hősnőnk egy baráti esküvőn szeretett bele a vőlegény háromszáz unokatestvérének egyikébe, majd pillanatok alatt felszámolta londoni életét: felmondott, eladott lakást, kocsit, megvált felbecsülhetetlen értékű, „hetvenes évek diszkóslágerei”-gyűjteményétől és Szicíliába költözött. Azóta van, hogy harminc embernek készít vacsorát, tűsarkúban jár piacra, és egy igazi szicíliai keresztanya instrukciói alapján professzorrá képezte magát pastafőzésből. Szigorúan „al dente”.

grandmother_cooking_ed.jpg

Akarsz velem kicsit „kukszu”?

Felhívás egy keringőre, amit, ha házassággal végződik, ismét guksuval ünnepelhetünk meg. Persze Csoszonban kivégeztek volna érte – vagy mégis voltak kivételek, akik számára megnyíltak a legelzártabb paloták kapui is?

01.jpg

Levesreggelik: új gasztrotrend?

Breakfast: a szó az „éjjeli böjt” megtörését jelenti, és mivel a világ jelentős részén a hosszú tésztaszálak az élet körforgását szimbolizálják, tartja magát a szokás, hogy gazdag, forró, zöldséges-tésztás leveseket esznek reggelire. De nemcsak emiatt érdemes belevágni kanalunkat egy experimentális levesreggelibe.

08.jpg

Reneszánsz gasztroláz: így indult a ravioli

Tudjuk, hogy a ravioli a világ legnépszerűbb töltött tésztája. De vajon hőskorában, a reneszánszban kik és hogyan fogyasztották? Milyenek voltak, hogyan éltek, miben újítottak? Történelmi fazekak mélyére néztünk.

Venice-Ravioli.jpg