Cukor, só, zsír: túszul ejtették az agyunkat?

Miközben elropogtatjuk az aktuális legeslegutolsó chipset, pattogatott kukoricát vagy kocka csokit, úgy érezhetjük, igen. Ezt igazolja a tudomány is: Michael Moss segítségével utánajártunk, mit jelentenek bizonyos, az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú kifejezések, mint „érzékelés-specifikus telítődés”, „elpárolgó kalóriatömeg”, „cukorcsúcs”, „zsírélmény a szájban”, „sóimpulzus a nyelven”.

new_y_times_crop.png

Ízekre szedtük: az ízeket

Vigyázat: boldogságközpont aktiválva! Londonban fantáziadús kiállítás nyílt az étvágyról, pontosabban az egyes ételek utáni sóvárgásról. Az ízek bizony trükköznek, manipulálnak minket tudat alatt-felett, már a bölcsőtől. Írásunkból kiderül, hogy a „zsibbasztó”, a „fémes” és a „zsíros” is egy-egy íz, hogy sokak számára a keserédes a csúcs, valamint, hogy réz evőeszközökkel prímán lehet diétázni. (Ami elég aktuális, ugyanis egy 2014-es kimutatás szerint Magyarország lakossága Európában a legelhízottabb, a britek a 2. helyen állnak, míg a románok a grafikon másik végéről integetnek: ők a legkevésbé túlsúlyosak.)

craving.jpg

Szupertáplálékok: a kétarcú óriás

Ki más lehetne ő, mint a természet törékeny héjba zárt energiabombája, a tojás? Viszontagságos 20. századi történelme során az égbe emelték, majd nemkívánatos elemnek minősítették, pletykákat terjesztettek róla, a ’90-es években pedig végre elkezdődött máig tartó rehabilitációja. A 21. században remélhetőleg újra mindennapjaink része lesz a sárga-fehér szupereledel, mely tartalmi és formai harmóniájával magát az időtlenséget jelképezi.

 01_test__teszta.jpg

Jó tulajdonságait felsorolni is nehéz:

Fehérje, ásványianyag- és vitaminbomba, mely tartalmazza a növekedéshez szükséges aminosavak leggazdagabb keverékét. Mintha azért kaptuk volna, hogy azok, akik még nem tudnak „vadászni” is megfelelő mennyiségű proteinhez jussanak általa. (Ha vadászni nem is, de tojást csenni minden emberkölyök tudott már évezredekkel ezelőtt is. Meg persze a felnőttek is, ínséges időkben.)