A reggeli két órás cukorterheléses vizsgálat megviselt. Hiányzott a reggeli, a tea, a kávéról már ne is beszéljünk. Attól a tömény szőlőcukros italtól pedig, amit bele kellett töltenem a gyomromba, két órán át szédelegtem. Komolyan gondolkodtam azon, hogy szólok a nővéreknek, adják oda az ellenszert. Aztán miután a vérvételek is megtörténtek, elővehettem végre a szendvicsemet. Fél perc alatt eltüntettem.

Miután az apró szendvicsem nemigen töltötte meg a gyomromat, és nem állt vissza a szervezetemben a megbolygatott rend, az utam a Belvárosi (Hold utcai) Piac felé vettem. A Steamboo-ról, Szabó Győző bisztrójáról már rengeteget olvastam, így végre meg kellett tapasztalnom, milyen is ez a kis hely, és, hogy vajon mit tud.