Nem mindig érdemes tésztát rendelni



A Borough Market Borough High Street felőli bejáratánál van ez a zseniális halazó, melynek neve AppleBee, és azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy az ajtaja előtt vaslapokon sistereg a hihetetlen gusztusos seafood, arra várva, hogy valamiféle fast-food wrap formában a sorbanállókhoz kerüljön.


Sajnos a rákos, tintahalas, kitudjamilyen, hihetetlenül gusztusos sea-food wrapekért annyira sokan álltak sorba, hogy szóba sem jöhetett a sorbanállás, inkább a hal forrását, magát az éttermet vettük célba, ami besorolása szerint az egészen eredeti Fish Café névre hallgat. Tulajdonképpen halétterem, nem más, azzal a különbséggel, hogy van egy hosszú gyönyörű, látványos halpult, akár egy szupermarketben, és azt lehet körbeülni, akár egy kocsmapultot, illetve vannak magasított pultszerű asztalok, meg egy pár igen zsúfoltan elhelyezett rendes asztal. Hogy az Applebee mit jelent, azt az őslakosok sem tudták megmagyarázni. >>>

Az étlapon számtalan ismeretlen és halványan ismert angol halnév sorakozott, és volt egy spagetti is, ami egyáltalán nem volt olcsóbb a halaknál, melyeket csak félig értettem, ezért megszólalt bennem a tésztablogger és pastát rendeltetett velem. Kagylós-spárgás spagettit kértem. Guszta volt, ízre is okés, de az egész kompozíció visszafogottra volt hangolva, ha nem tudom előre, hogy drága fésűkagylót eszem, akkor sosem jövök rá. 

Ráadásul igencsak megbántam, mert a többiek olcsóbb dolgokat kértek, és különféle zseniális sült, párolt halakat kaptak, hozzá színes szószokat, és látszott rajta, hogy nagyon van ízük, úgyhogy csorgott a nyálam, de mivel amerikaiakkal voltam, meg sem próbáltam beleenni az ételükbe. (az ember sose tudhassa)
 

süti beállítások módosítása