Legutóbb, amikor arról írtam, hogy hogyan is szeretné felkelteni egy nemzetközi szervezet a gyerekek figyelmét, érdeklődését az egészséges étkezésre, a főzésre és persze a tésztára, ígértem, hogy néhány olyan országot is megnézünk ebből a szemszögből az oktatási tematika alapján, amelyeket kevésbé gondolunk tésztaevő területeknek. Folytassuk hát világ körüli utunkat!

Törökország és Irán

Törökország tulajdonképpen nagy hagyományokkal bíró tésztanagyhatalom, hiszen évente több mint 852 000 tonnát gyártanak. Az első tésztagyárak 1922-ben épültek, és elsősorban Anatóliában működnek, ahol az alapanyag, a durum búza is terem.

A vevők, akár 500 kg-os adagban is vásárolhatják a tésztát. A Guinness Rekordok Könyvébe a világ legnagyobb tésztásdobozaként került be ez az egy méterszer másfél méteres kartondoboz. Aki pedig ilyen adagot vásárol, annak még az a bónusz is jár, hogy ingyen házhoz szállítják neki az óriás csomagot. Az ár utáni adó pedig az UNICEF törekvéseit támogatja.

Törökországban 450.000 tonna tésztát fogyasztanak el egy év alatt, tehát a teljes termelés nagyjából felét, a másik felét exportálják. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 6 kg jut egy főre. Az étkezésnek nagyon fontos részét képezik a zöldségek, így ezt tésztával is szívesen fogyasztják. Ezen kívül kedvelt a húsok közül a bárány.

Iránban ellenben jóval később, csak az 1990-es években jelent meg a modern tésztagyártás. 560.000 tonnát készítenek évente, megnőtt az egy főre jutó fogyasztás is, ami még Törökországénál is több: 8.5 kg. Sok családban a rizs helyett már tésztát esznek, népszerű a perzsa makaróni, amit darált hússal és fűszeres szósszal készítenek el.

Irány Latin-Amerika!

Brazília a harmadik legnagyobb előállító a világon, 1.3 millió tonnával. Viszont nem 'al dente', hanem puhábban szeretik a tésztát, és ahhoz képest, amennyit termelnek, nem is fogyasztanak túl sokat, az egy főre jutó 6.2 kg-mal, gyakran vacsorára fogyasztják, könnyű fogásként.

Uruguayban még havi „tésztanap" is van, amikor a család összegyűlik valamilyen tésztás fogásra, a tányér alá pedig egy fémpénzt tesznek, hogy az a következő hónapra is szerencsét és bevételt fialjon. A tészta még népszerűbb, mint a pizza, és gyakran fehér kenyérrel együtt fogyasztják. Az egyik legjellemzőbb vasárnapi családi ebéd, akár otthon, akár egy étteremben.

Venezuela meglepő módon a világon a második legnagyobb tésztafogyasztó Olaszország után, egy főre jutó 13 kg-mal. Legalább kétszer, háromszor egy héten esznek tésztaételt.

Mexikó és az amerikaiak

Mexikóban a tésztafogyasztásban is megjelenik az azték és maja tradíció a spanyol mellett. Érdekes alkotóelem ezekben az ételekben például a kaktusz. A tésztát sokszor pirítják, sütik, mielőtt a főzővízbe kerülne. Gyakran magát a vizet is chilivel ízesítik. Önmagában a tészta mint fogás csak az elmúlt évtizedekben lett jellemző, korábban inkább mint köret szerepelt.

Az Egyesült Államok a második legnagyobb tésztagyártó két millió tonnával évente. Már Thomas Jefferson elnök is nagyon kedvelte a tésztát, még gépet is tervezett az elkészítéséhez.

Akinek kedve szottyan egy-két az adott országban népszerű receptet is kipróbálni, az ide kattintva megtalálja az adatokat, érdekességeket és a mellékelt recepteket is.