Nem tudom miért, de én nem állok neki soha hosszadalmas leves főzőcskézéseknek. Szeretem a gyorsan elkészíthető krémleveseket, egyáltalán a gyorsan elkészíthető ételeket. Ehhez képest miután Anya megérkezett hozzám, hozta magával a vidék ízét is, és azonnal feltett egy jó hazait főni. :)

Fotó: KockacZukor

Ugyan a pulykanyakat jellemzően levesbe főzzük bele, most fokhagymával együtt, sütőben sütve készítettem el. Igen, kézzel ettünk. De ha nem kell illedelmesen egyenes háttal az asztalnál ülni, akkor azt hiszem, néha kell ilyen is... olyan jó ez. :D

Fotók: KockacZukor

Mi úgy nőttünk fel, hogy a vasárnapi ebéd húslevese csibeaprólékkal volt tele. Szeretjük a májat, a nyakat, a zúzát, de a férfiak a csirke futkosóját (lábát) és szárnyát is kimerték a tányérjukra. Gyerekkorunkban nem kérdeztük, mi is az a disznósajt, mi imádtuk. Sőt. Vidéken én ezt tartottam természetesnek, és csak fiatal felnőttként szembesültem azzal, hogy van, aki nem eszi meg ezeket. Pedig milyen jó is a forró húsleves, húsban gazdag pulykanyakkal. :D

 Fotó: KockacZukor