Reggel óta pakolászunk, hiszen másfél hét szabira indulunk vidékre. Nagyon sok türelemre van szükségem a párom lassúságához. Mire minden kütyüt elpakol, minden biciklit felszerel, mindent kilogikáz, és az autóba szerkeszt... Ehhez képest én, aki már reggel nyolckor reggelit készítettem, másfél óra alatt mindent összeraktam. De mindent! A ruhától az elektromos eszközökig, a konyhai cuccokat és az élelmiszert, a gyógyszert, a sebtapaszt, a  mosószert, esőre és kánikulára is ami csak kellhet. Közben úgy hatszor szóltam rá, hogy kezdje már el a pakolást. Aztán én már az ajtóban, indulásra készen álltam, ő pedig még alsógatyában nézett rám, hogy jaaaa, már indulni kéne? Minden reményem feladtam... Közöltem, hogy összeütök egy irtó gyors ebédet, amíg vakarózik; addigra legyen mindennel kész. :)

Fotó: KockacZukor