Mindig úgy tervezem a szabadságaimat, hogy nagyon pihenni fogok. De annyira és olyan nagyon, hogy újjá is születek közben. Aztán persze soha nem jön ez össze. Mindig eszembe jut, hogy a szabadság alatt mi mindent intézhetnék. Ha pedig külföldre utazom, akkor reggeltől estig megyek és megyek, és rácsodálkozom a világra, inspirálódok, aztán ágyba zuhanok. Hol van az a hely és környezet vajon, ahol teljesen ki tudnék kapcsolni, és legalább két-három napig el tudnék engedni mindent, ami miatt nem tudok nyugton maradni?

Fotó: KockacZukor

A karácsony hangulata ebben az évben még nem tudott megragadni. Talán túlságosan elfáradtam így év végére, és az ünnepet már csak a vizualizált pihenéssel tudom azonosítani. Az ajándékok beszerzése is inkább riaszt, semmiképpen nem szeretnék plázákba menni, sorban állni, tolongani. Így ezt is más úton szeretném megoldani. Csendre vágyom, lassúságra, családra. Simogató illatokra és ízekre, mint ez a gesztenyés csirkeragu. Imádom!

Fotó: KockacZukor

Könyökfájás? Miért venném komolyan? Nevetséges. Még rá is edzettem. Hiba volt. Hiba volt nem komolyan venni, és hiba volt tovább terhelni. Mára annyira fáj, hogy elaludni is csak fájdalomcsillapítóval tudok, és a hajam se sikerül copfba fogni, de még a pohár tartása is nehezemre esik. Csonthártyagyulladás. Pihentetni kell. Na, de hogy pihentessem a jobb kezem, ha jobb kezes vagyok, és mindenhez szükség van rá? Még jó, hogy tegnap már főztem egy finom pulykaragut..

Fotó: KockacZukor

Barátnőm megkért, hogy a közös csajos, Balatonos hétvégénkre olyan ételeket készítsek, amelyek húsmentesek, laktózmentesek, és cukormentesek. Valójában a kérést nem volt nehéz teljesíteni, mert én is szívesebben eszem azt, ami nem terheli meg a szervezetemet, vagyis készítettem már jó néhány "mentes" ételt. Ugyan a hús fogyasztásáról én nem mondtam le, egy hétvégén azért tudok élni nélküle. :D Szuper recepteket találtam ki, és még egy tésztás édesség készítésére is maradt időm.

Fotók: KockacZukor

A könnyed és gyors nyári tésztáim legnagyobb rajongója a testvérem. Az első reakciója mindig az, hogy „jajj, nehogy már kelkáposztával dolgozz”, vagy „lesz egyáltalán íze ennek az ételnek?”. De bátran megkóstolja mindig a végeredményt, és be is falja a tányérnyi vagy két tányérnyi tésztát. Én pedig örülök, hogy a szeretet nevű fűszer meghozta a várt reakciót. :D ;-)

Fotó: KockacZukor

A nyaralás alatt készített ebédnek többféle igénynek kell megfelelnie. A legkisebb, három éves hosszú tésztát akart enni, az anyukája tejszínest, én pedig zöldségre vágytam, és édesapám hozott is egy cukkinit a kertből. Húgom, miközben ette a tejszínes, cukkinis, sonkás tésztát, csak annyit mondott, hogy ez jobb, mint egy étteremben. Azt hiszem, ennél jobb ajánló a recepthez nem is kell. ;-)

Fotó: KockacZukor

Két hete jártam először a nyári Balatonon. Még nem volt szezon, még a vasút is fel volt túrva, de a kis üdülőfalu központja már tele volt emberekkel, elkezdett élni. A családom egy vödörnyi cseresznyével várt, és a piros gyümölcsnek már csak a látványa is boldoggá tett. Az első napon még nem merészkedtem be a Balatonba, de aztán a másodikon már olyan erős volt a víz iránti vágyam, hogy nem érdekelt, milyen hűvös is az a víz. Fájó szívvel hagytam ott a nyaralót... de csak azért, hogy hamarosan visszamehessek. :D

Fotó: KockacZukor

A minap egy kolléganőm azzal jött be az irodába, hogy nagyon sok kapor van a kertjében. Hozott is egy nagy zacskónyit, hogy vigyünk bátran haza belőle. Nem kellett nekem kétszer mondani, én bizony egy szép adagot felmarkoltam, és fel is használtam azonnal a vacsorához. :D Gyors, laktató, finom, egészséges.

 Fotó: KockacZukor

Sok-sok évvel ezelőtt Veronában jártam, ahol Ludovico Einaudi koncertjét hirdető plakátok lógtak a falakon. Éppen akkor ott, az óváros arénájában adott koncertet. Miután a szerzeményeit is megismertem, már csak Veronába vágytam vissza, vagy bárhova, ahol koncertet ad. Sajnos Magyarországon nem járt még, egészen mostanáig, ugyanis szeptemberben végre Budapesten is fellép. :-) Boldogság! :-)

Fotó: KockacZukor

Egy szombati napon kisgyermekes vendégeim voltak ebédre, és úgy gondoltam, azon kívül, hogy őket „jól lakatom”, magamnak is elteszek majd az ételből egy adagot. Nos. Ez utóbbira már nem jutott, mert olyan finom lett ez a rakott csirke, hogy a tálat is kinyaltuk. :D Sajnos a nap délutánját nem tudtuk a szabadban tölteni, mert eleredt az eső, de ha már bent ragadtunk, játszottunk helyette Activityt, és megnéztük A kis herceg című mesefilmet, felidézve ezzel Exupéry élet tanításait. :) 

Fotó: KockacZukor

Mit főzzön az ember, ha az új lakásában még kezdetleges a konyha, vagyis ahogy a konyhai eszközöknek, úgy az alapanyagoknak is szűkében van. Ugyanakkor éhes a reggel óta a lakásban dolgozó csapat, és mivel egy üveg bor már elfogyott, kocsiba se ülhetünk, hogy étterembe menjünk. Nos. Az történt, hogy az összes, még ki nem pakolt költöztetődobozt felbontottam, és elővettem azt, amiből egy isteni, laktató, krémes vacsora készíthető. ;-)

Fotó: KockacZukor

Ha egyszer valaki megkérdezné tőlem, hogy mi a legjobb étel a világon, akkor azt válaszolnám, hogy a vajas pirítós. :-)  A legegyszerűbb ízek a legmaradandóbbak, pedig fűszerimádó vagyok; rajongok a különleges, erős fűszerezésű fogásokért. Mégis. Ha gyorsan kell készíteni valami laktatót, és olyat, aminek az elfogyasztása közben libabőrös leszek, akkor tejszínt, vajat és fokhagymát fogok használni. Ha ehhez hozzáadunk egy adag gombát, parmezánt és tésztát, akkor garantáltan nagyszerűt teszünk majd le az asztalra.

Fotó: KockacZukor

A harmincas éveimre eljutottam oda, hogy már jobban érdekelnek a barkácsboltok sorai, mint a plázák emeletei. Már csak kényelmes ruhát viselek, nem a divatosat. A meleg csizmákat veszem, és nem a csiniket. A borból csak a minőségi, az ételből az egészséges. A sminkből az egyszerű, a bútorból a funkcionális és minimál. Az idő múlásával minden átalakul, és ez boldoggá tesz. A konyha sem a robotolás helyszíne már, hanem a bűbáj készítésé. ;-)

Fotó: KockacZukor

Az ablakon se szeretek kinézni ebben a szutyok időben. Vagyis marad a négy fal... és a konyha, ahol varázsolhatunk valami istenit; a kényelmes kanapé, egy meleg pléd, egy pohár finom bor, és egy-két isteni film, ha már a könyveimet is mind kiolvastam. :D Legyen az egyik film A képzelet ereje című, a másik mondjuk A könyvelő, és ajánlom még a Café de Flore címűt is; mindhárom értékes perceket ígér a tévé előtt.

Fotó: KockacZukor

Tegyél be egy kis Vivaldit, pucold meg a zöldségeket, vágd vékony csíkokra a húst, készítsd elő a habarást, vedd elő a szükséges edényeket. Ha egyszer csak jönne az ún. flow élmény, azért arra vigyázz, hogy ne a legélesebb késeddel próbáld Vivaldit vezényelni. Tudom, hét közben a dolgozó nő és férfi nem meditálni „használja” a főzést, de engedd, hogy egy-egy hétvégén élmény és művészet lehessen a konyhában ügyködés. Esküszöm, az íze is más lesz az ételnek, ha tele rakod örömmel, szeretettel, figyelemmel, kiegyensúlyozottsággal. ;-)   

Fotó: KockacZukor

Mindig bajban vagyok az olyan ünnepekkel, mint a névnap, a Valentin nap, a Mikulás... Számomra ezek nem jelentős ünnepnapok, és emiatt nem is szoktam ajándékokat vásárolni, illetve ha mégis, akkor csak valami apróságot. Kellemetlenül is érzem magam, ha valaki mégis nagyobb meglepetéssel készül nekem. Persze ahány ház, annyi szokás; ahogy az ajándékok nagysága és értéke is. Szerintem a legfontosabb a mosoly, és annak kifejezése, hogy gondoltál a másikra, amit tökéletesen el lehet mondani egy finom vacsorával is, melyhez egy pohár bort kínálunk...

Fotó: KockacZukor