Szürcsöldének neveztem el a helyet, hiszen mást se csináltam itt az első ebédem során, mint szürcsöltem: a leves levét, a tésztát, a fafülgombát, a zöld leveleket. Na jó. A húst és rákot nem szürcsöltem, mégiscsak volt tehát, amit rágtam és haraptam. ;-) Mindenesetre az első alkalom igencsak vicces volt. Bénáztam a nagy fakanállal, a pálcikákkal, közben pedig nevettem, és éreztem, hogy ez most valami új végre, és biztosan sokáig bennem marad az élmény.