Szürcsöldének neveztem el a helyet, hiszen mást se csináltam itt az első ebédem során, mint szürcsöltem: a leves levét, a tésztát, a fafülgombát, a zöld leveleket. Na jó. A húst és rákot nem szürcsöltem, mégiscsak volt tehát, amit rágtam és haraptam. ;-) Mindenesetre az első alkalom igencsak vicces volt. Bénáztam a nagy fakanállal, a pálcikákkal, közben pedig nevettem, és éreztem, hogy ez most valami új végre, és biztosan sokáig bennem marad az élmény.

A ramen egy különlegesen sűrű leves, amelyre igaz, hogy több benne a tészta, mint a lé. Kis képes ramen történettel szolgálunk ma, és talán még az is kiderül, valóban a hosszú élet titka-e ez az étel.

MBTBD kimerítő, novelisztikus összeállítást közöl a ramenről, a korábban már előkerült Tampopóról, és az Ando féle gyorstésztáról a Bűvös Szakács blogon. Nem szabad kihagyni és nem is érdemes >>>

Ahogy a spagetti megszívatja a jellabában étkező muszlim nőket, úgy szívattuk meg magunkat egy ramennel a hétvégén.
 

A Tampopóból már egyszer ágyaztunk be egy spagettis részt, de most kiderült, hogy a japán ramen tésztáról is esik benne szó. Tényleg, szerintetek a Más Tésztának kellene foglalkoznia tészta keleti, meg más egzotikus megnyilvánulásaival is?