Kalandozunk egy kicsit a tésztatörténelem (néha homályos) lapjain, nem csak azért, mert imádjuk a tésztát és érdekel minden, ami vele kapcsolatos, hanem azért is, mert igazán érdekes sztorikra bukkanhatunk. Jó krónikásként rögtön az elején kezdjük.
Kalandozunk egy kicsit a tésztatörténelem (néha homályos) lapjain, nem csak azért, mert imádjuk a tésztát és érdekel minden, ami vele kapcsolatos, hanem azért is, mert igazán érdekes sztorikra bukkanhatunk. Jó krónikásként rögtön az elején kezdjük.
Az utolsó klasszikus receptem. Pár éve Máltán jártunk és az derült ki, hogy az egész szigeten nem tudnak egy rendes ételt elkészíteni, csak a legbüdösebb, zsírosabb kikötői kajáldákban. Ennek a jellegzetes fajta büfének a legérdekesebb fogása egy ezüstpapírból hajtogatott tálkában érkező penne volt piros, húsos raguval, a tetején pedig zsíros, sült hájastésztával. A piros, húsos ragu maga volt a kultúrsokk: bolognai ragu arab fűszerekkel.