Mivel gyorsan elő lehet készíteni, és még a 15 hónapos kisfiam is imádja, ezért rendszeresen készül itthon ez a paradicsomos, parmezános egytál húsgolyós étel. Köretként fogyasztható hozzá tészta, rizs, de friss, ropogós péksüteménnyel is mennyei. Én legutóbb egy bagettet mártogattam a szószba. ;-)

Fotó: KockacZukor

A kijárási korlátozás ideje alatt visszatértem a klasszikusokhoz is: rakott krumpli, tojásleves, paprikás csirke, na, és persze a laktató tészták. Olcsó hozzávalók, minden megvásárolható egyetlen közértben, és tutti mindenki jól lakik majd tőle. Baconnel bolondítottam meg, és jócskán használtam paradicsomszószt és tejfölt, sajtot is. :-) Akkora kedvenc lett, hogy a karanténi idők végeztével is gyakori étel marad az ebédlőasztalunkon. :-)

Fotó: KockacZukor

Nagyon komolyan veszem az évente egyszeri teljes kivizsgálást, ami ugyan most az előző évről átcsúszott januárra, de szigorúan eleget teszek neki. A jól felszívódó vitaminokat télen rendszeresen szedem, a testmozgás, ha csak otthoni torna formájában is, de fontos része az életemnek, és szükségesnek, meghatározónak tartom az egészségem szempontjából a jó étkezést is, ami egyáltalán nem kell drága vagy bonyolult legyen. Néha egy gyorsan elkészülő tésztaétel is lehet jól létünk biztosítója, egy pohárka vörösbor társaságában. :)

Fotó: KockacZukor

A paradicsomos tészta feltétre néha úgy gondolok, hogy már unalmas. Nem akarom, valami újra van szükségem. De aztán mindig kiderül, hogy megunhatatlan, és végtelen formában elkészíthető. Gyors, ízletes, tápláló, hajrá! :D

Fotó: KockacZukor

A kisbabám pár héten belül megérkezik, és az utóbbi időben az étvágyam nem az ételek kapcsán, hanem a mesék kapcsán jött meg. :D Ugyan a gyerkőc mesét nézni csak évek után fog, nekem most olyan jól esnek ezek a szépségesen megrajzolt történetek. Persze a tányérnyi ételt azért néha beviszem a tv elé is.. :D :D

Fotó: KockacZukor

Nagyon odafigyelek arra, hogy mit eszem, főleg, mert a terhességem alatt több, mint 10 kilót híztam. Ugyan mindenki azt mondja, hogy ebből semmi nem látszik rajtam, a mérlegek nem tévednek. Ma vacsira zabpalacsintát készítettem, csípős paradicsompürével és parmezánnal. A paradicsompüréhez eritritet használtam, a búzaliszt helyett zablisztet. Nagyon elégedett voltam az eredménnyel. :)

Fotó: KockacZukor

Az olajos-fokhagymás a legjobb improvizatív alap, és most erre próbáltam rá a siófoki piacon beszerzett szabadföldi paradicsomot, melynek különös ismertetőjele, hogy egy csomó példánynak komikus kis orrocskája van, és van íze is.

Igyekeztem egy kicsit megpörkölni a fokhagymát, miközben érzésre – jó ritmusban – adtam hozzá a kevesebb hőkezelést igénylő alapanyagokat. A már karamellizálódó fokhagymadarabokra kb 2 percnyi sütési időre rászórtam a kis szilánkokra vágott citromhéjat, aztán egy szűk percre a chilivagdalékot, majd kb. 15 másodpercre az apróra vágott petrezselymet. Ebbe beleszedem az al dentére főtt spagettit, és összeforgatom az olajjal.  

Még reggeli után felvágtam 5 szem paradicsomot, és némi apróra vágott bazsalikom és olívaolaj társaságában a hűtőbe tettem. A tepsiben összeforgatott tésztára jött rá a hideg paradicsom-konkasszé, majd tálaltam.

Jóféle nyári étel, igyunk mellé fröccsöt.

Napsütésben és melegben megváltoznak az étkezési szokásaink is. Könnyű étkezésekre vágyunk, sok-sok zöldséggel és gyümölccsel. Kiváló és egyszerű ötlet ez a kecskesajtos, tojásos, baconos töltött paradicsom. A kertben elfogyasztva? A legjobb!

Fotó: KockacZukor

Kevergetem az illatos és ízletes csirkémet, és közben elveszek az ablakon túli látványban. Zuhog a hó kint... de úgy zuhog, hogy még nekem is megjött a kedvem a szánkózáshoz és hóember építéshez. Csodálatosan szép ilyenkor nemcsak a hófödte vidéki táj, hanem a hóval beborított, zsúfolt város is. :)

Fotók: KockacZukor

Mindig nagyon lelkesen látogattam az adventi vásárokat, legyen az Budapesten, vidéken vagy külföldön. Ugyan a fa alá valót nem itt szereztem be, de a hangulat, a forralt bor, az illatos ételek, a vidám arcok és ünnepi fények mindig elvarázsoltak. A fővárosban, a Szent István Bazilikánál már ünnepi hangulat van, látogassatok el ti is a térre.

Fotó: KockacZukor

Apukám kertjéből kaptam egy közepes nagyságú tököt, és a hazaúton azon gondolkodtam, mivel is tölthetném meg. Mivel se darált húsom, se túróm nem volt otthon, más hozzávalókkal kellett ötletelnem. A végeredmény pedig egy tápláló, ízletes, finom vacsora lett. Íme a recept.

Fotók: KockacZukor

Könyökfájás? Miért venném komolyan? Nevetséges. Még rá is edzettem. Hiba volt. Hiba volt nem komolyan venni, és hiba volt tovább terhelni. Mára annyira fáj, hogy elaludni is csak fájdalomcsillapítóval tudok, és a hajam se sikerül copfba fogni, de még a pohár tartása is nehezemre esik. Csonthártyagyulladás. Pihentetni kell. Na, de hogy pihentessem a jobb kezem, ha jobb kezes vagyok, és mindenhez szükség van rá? Még jó, hogy tegnap már főztem egy finom pulykaragut..

Fotó: KockacZukor

Elfáradtam így év végére. Már mindennap érzem magamban a feszültséget, egy pillanat alatt fel tudom húzni magam a munkahelyen. Vágyom a pihenést és kikapcsolódást, amikor nincs adminisztráció és határidő, meg fejetlenség. A legjobbkor jött a vezetői „parancs”, hogy a maradék szabadságomat év végéig vegyem ki. Azt találtam ki, hogy az év hátralévő pár hete alatt a hétvégéim három naposak lesznek, és csak négy napokat töltök a munkahelyen. Hozzá tudnék szokni az egész év alatt. :D  

Fotó: KockacZukor

A palacsintatészta egy olyan alap, amit nagyon sokféle variációban lehet elkészíteni. Izgalmassá tehető színezékkel, elkészíthető hajtogatva vagy tekerve, falatokra vágva, egybesütve vagy klasszikusan, krémmel leöntve vagy csak töltve. Tölteni pedig bármivel lehet, akár édes, akár sós. Én most paradicsommal kevertem a tésztát, és mozzarellával, bazsalikommal töltöttem.

Fotó: KockacZukor

Végre úgy néz ki a lakás, amibe már jó érzés hazatérni. A legegyszerűbb bútorokkal rendeztem be, a legegyszerűbb kiegészítőkkel. Volt, amit magam készítettem, és volt, amit megvásároltam, volt, amit barátokkal raktam össze és volt, amit egyedül. A szobák szellősek lettek, természetesek, mégis barátságosak, otthonosak. Hálás vagyok és elégedett. :D

Fotó: KockacZukor

A múlt héten hőségriadót rendeltek el. Amikor munka után hazafele tartottam, az egyik belvárosi placcon 42 fokot mutatott a hőmérő. Életemben először alig vártam, hogy felszállhassak a légkondicionált tömegközlekedési eszközre, és hogy beérjek egy közértbe, ahol szintén kellemes hűvös volt. Olyan szép paradicsomot és gombát találtam a zöldséges pulton, és olyan vidáman mosolyogtak rám, hogy nem hagyhattam a boltban őket, a hőség se vette el a kedvem a sütéstől. Most pedig már a frissen sült galettem tetejéről kacsintgat a gomba és paradicsom felém. :D

Fotók: KockacZukor