Kellemes kis környezetben élünk, tiszta utcákkal, nyugodt emberekkel. Bár messze vagyunk a városközponttól, érdemes ennyit utazni hazáig, hiszen itt reggelente madárcsicsergés ébreszt. Igazán elégedett vagyok. A minap azonban, lefekvés után felriadtam. Nyáron az ablakok éjszaka nyitva vannak, hogy járjon a levegő. Sajnos ezúttal a friss levegővel hangok is bekúsztak hozzánk. Kétségbeestem. Az egyik szomszédunk horkolása olyan éles, mintha velünk egy szobában feküdne. Nekem különösebb problémám nincs a horkolással, mert elalszom a ritmusára. Ha az a párom horkolása. Na, de ez az ember egy idegen! Mindenfélét kitaláltam, hogyan lehetne vele közölni, hogy ezt kezeltetnie kéne a társasházi közösség érdekében, de azt hiszem, ilyet nem illik... forgolódtam még egy darabig, de nem bírtam visszaaludni, ezért felkeltem, és nekiláttam ennek a finom fogásnak. :)

Fotó: KockacZukor