Unokahugim két éves, de már több nyelven beszél. Néha németül, máskor szlovákul, aztán magyarul. Érti a különböző nemzetiségű szüleit, rokonait, és néha egyszerre minden nyelven válaszol, ha kérdezzük. Kis szöszke huncut lány, akinek számára a világ minden dolga egy csoda, még mindenre rácsodálkozik. A boldogsága nem igényel túl sokat; a pitypangtól kezdve egy kartondobozon keresztül a csiklandozásig, mindentől csillog a szeme. Bárcsak soha ne vesztenénk el mindezt a képességünket, bárcsak „ne nőnénk fel soha”. A gyerekkorunkat idézve, vaníliasodós mákos tésztát készítettünk a családnak.

Fotó: KockacZukor